Csathó Ábellel, a GlovEye egyik társalapítójával beszéltünk a több startup versenyen is szép helyezést elért eszközükről.
Honnan jött az ötlet, hogy ezzel foglalkozzanak?
2017 februárjában egy villamosmérnök hallgató, Klinkó
Krisztián a BKV egyik járatán látott egy vak embert, amint a telefonján
látássérülteknek szánt, hallás alapú applikációt használt. Arra gondolt, hogy
tulajdonképpen így arra az időre lefoglalta a legfontosabb érzékszervét, a fülét és
létezhet-e más megoldás olvasásra, mint a telefon használata. Később a
mérnök-informatikát tanuló Fülöp Ádámmal Németországba tartottak egy DJ-versenyre
(amit egyébként meg is nyertek), a hosszú úton pedig sokat beszéltek a kérdésről.
Ádám amúgy is szeretett volna elindulni a Microsoft Imagine Cup nevű innovációs
versenyén és az út során találták ki, hogy megpróbálnak egy Braille-eszközt
fejleszteni.
Az ötlet megszületése után mi volt a következő
lépcsőfok?
Az ötlet után több mint 100 látássérült ember bevonásával
tesztek kezdődtek, így alakult ki a készülék koncepciója. Vakokkal korábban
egyikünknek sem volt kapcsolata, így sokat kellett tanulnunk. A tesztelőink nagyon
segítőkészek voltak és szívesen vettek részt a fejlesztési folyamatban. Kifejezetten
pozitívak voltak a visszajelzések is, volt olyan résztvevő, aki boldogan mesélte,
hogy életében először el tudott olvasni egy napilapot.
Szociológusként is foglalkozom fogyatékkal élő emberekkel,
az így szerzett tapasztalataim is megerősítettek abban, hogy számukra az a
legfontosabb, hogy segítség nélkül tudjanak megcsinálni mindent, amit csak
lehet.
Hogyan állt fel a csapat?
2017-ben megnyertük az Imagine Cup magyar fordulóját, így a
projekt bejutotta seattle-i döntőbe, ahol a legjobb 32 között sikerült végezni. A
döntő után azonban teljesen szétszéledt a csapat, páran máshol képzelték el a
karrierjüket, volt, aki egyszerűen csak egy nyugalmasabb, kiszámíthatóbb életre
vágyott. Volt, aki az USA-ban folytatta a tanulmányait. Így teljesen újra kellett
építeni a csapatot, többek között én is akkor kerültem be.
Egy hónapja alapítottuk meg a céget, ketten vagyunk alapítói
Fülöp Ádámmal. Van még egy csapattagunk itthon, illetve egy kollégánk Amerikában. Ő
a Harvardra és a Stanford egyetemre jár, az tengerentúli kapcsolatokat építi ki és
ápolja. Technikai fejlesztések zömén túl vagyunk, így jelenleg mindenki részt vesz a
cég összes folyamatában, ami most leginkább a befektető kereséséről szól.
A GlovEye a szöveget követve egy mobilapp
segítségével jeleket küld az ujjra erősített eszközre, ahol a beépített tüskék valós
időben Braille-karakterré alakítják a betűket Fotó: Ivándi-Szabó Balázs
A látássérültek jelentős része sem ismeri a
Braille-ábécét. Kiknek nyújthat segítséget az eszköz?
Összesen mintegy 250 millió
látássérült ember van a világon, akiknek körülbelül csak a 10 százaléka ismeri a
Braille-t. A célközönségünk is két részre bontható: aki tud Braille-t olvasni és
aki szeretne megtanulni. Nekünk az is a célunk, hogy ezzel az eszközzel
elősegítsük a tanulás folyamatát, hiszen van olyan funkciója is, hogy telefonon
keresztül hangosan felolvas egy-egy karaktert. Lehet az olvasást gyakorolni vagy
akár önállóan is elsajátítani vele, beállítástól függően alkalmas
mindegyikre.
Abban minden szakember
egyetért, hogy nagyon fontos a Braille-olvasás képessége. Ugyanúgy fejleszti az
agyat, mint a látó embereknél az olvasás. Ezért is van rá szükség és ezért is
van jövője a dolognak. Az olvasni tudók között jobb a foglalkoztatás aránya,
magasabb képzettségi szintet és jobb jövedelmet is jelent a legtöbb
esetben.
Tehát a hangalapú technológiák magát az olvasás élményét
nem tudják nyújtani. De az olvasás folyamatát nem lassítja a GlovEye használata
egy Braille-könyvhöz képest?
Maga a cella nagyon gyorsan,
milliszekundumok alatt képes mozogni, így az nem. Azoknak a vakoknak lassabb
lehet, akik több ujjal is képesek olvasni, hiszen a mi eszközünk csak egy
cellás. De igazság szerint legtöbbször még ez a tempó is bőven elegendő.
Mik a további tervek, gondolkoznak új ötleteken?
Jelenleg legfőképpen arra
törekszünk, hogy befektetőt szerezzünk. Ahogy összeáll az induláshoz elegendő
tőke, pár hónapon belül piacra is kerülhet az eszköz. A fejlesztések lényegi
részei készen vannak, pár apróságot kell csak módosítani. Elsőként ezzel a
termékkel szeretnénk mielőbb piacra kerülni, de természetesen több változatot is
tervezünk a jövőben, különböző árkategóriákban és kivitelekben. A belseje már
készen is áll lekicsinyítve. Körülbelül akkorát méretben gondolkodunk, mint egy
számítógépes egér.
Mennyiért lehet majd hozzájutni, ha kereskedelmi
forgalomba kerül?
Körülbelül 95 ezer forintba fog kerülni az
alapváltozat.
Csathó Ábel Fotó: Ivándi-Szabó
Balázs
Vannak versenytársak a piacon?
Olyan eszköz, ami a
nyomtatott szöveget képes Braille-írássá alakítani a GlovEye-on kívül nincs.
Próbálkozások vannak, többek között az MIT-n (Massachusetts-i Műszaki
Egyetem) is évek óta dolgoznak egy hasonló megoldáson, de eddig nem igazán
látni az eredményét. Ami ténylegesen kész van, az egy spanyol csapat
fejlesztése, de nyomtatott szöveget az ő termékük nem tud, csak digitálisan
felvitt szövegeket képes Braille-é alakítani. Amiben tehát egyedálló a
GlovEye, az a nyomtatott szöveg olvasásának lehetősége. Ez azért is fontos,
mert a nyomtatott szövegek elenyésző százaléka van csak
digitalizálva.
zoom.hu