Magyar okoskesztyű adja vissza a vakoknak az olvasás élményét

2017 februárjában egy villamosmérnök hallgató, Klinkó Krisztián a BKV egyik járatán látott egy vak embert, amint a telefonján látássérülteknek szánt, hallás alapú applikációt használt. Arra gondolt, hogy tulajdonképpen így arra az időre lefoglalta a legfontosabb érzékszervét, a fülét és létezhet-e más megoldás olvasásra, mint a telefon használata. Később a mérnök-informatikát tanuló Fülöp Ádámmal Németországba tartottak egy DJ-versenyre (amit egyébként meg is nyertek), a hosszú úton pedig sokat beszéltek a kérdésről. Ádám amúgy is szeretett volna elindulni a Microsoft Imagine Cup nevű innovációs versenyén és az út során találták ki, hogy megpróbálnak egy Braille-eszközt fejleszteni.

Az ötlet után több mint 100 látássérült ember bevonásával tesztek kezdődtek, így alakult ki a készülék koncepciója. Vakokkal korábban egyikünknek sem volt kapcsolata, így sokat kellett tanulnunk. A tesztelőink nagyon segítőkészek voltak és szívesen vettek részt a fejlesztési folyamatban. Kifejezetten pozitívak voltak a visszajelzések is, volt olyan résztvevő, aki boldogan mesélte, hogy életében először el tudott olvasni egy napilapot.

Szociológusként is foglalkozom fogyatékkal élő emberekkel, az így szerzett tapasztalataim is megerősítettek abban, hogy számukra az a legfontosabb, hogy segítség nélkül tudjanak megcsinálni mindent, amit csak lehet.

2017-ben megnyertük az Imagine Cup magyar fordulóját, így a projekt bejutotta seattle-i döntőbe, ahol a legjobb 32 között sikerült végezni. A döntő után azonban teljesen szétszéledt a csapat, páran máshol képzelték el a karrierjüket, volt, aki egyszerűen csak egy nyugalmasabb, kiszámíthatóbb életre vágyott. Volt, aki az USA-ban folytatta a tanulmányait. Így teljesen újra kellett építeni a csapatot, többek között én is akkor kerültem be.

Egy hónapja alapítottuk meg a céget, ketten vagyunk alapítói Fülöp Ádámmal. Van még egy csapattagunk itthon, illetve egy kollégánk Amerikában. Ő a Harvardra és a Stanford egyetemre jár, az tengerentúli kapcsolatokat építi ki és ápolja. Technikai fejlesztések zömén túl vagyunk, így jelenleg mindenki részt vesz a cég összes folyamatában, ami most leginkább a befektető kereséséről szól.

A GlovEye a szöveget követve egy mobilapp segítségével jeleket küld az ujjra erősített eszközre, ahol a beépített tüskék valós időben Braille-karakterré alakítják a betűket Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

A látássérültek jelentős része sem ismeri a Braille-ábécét. Kiknek nyújthat segítséget az eszköz?

Összesen mintegy 250 millió látássérült ember van a világon, akiknek körülbelül csak a 10 százaléka ismeri a Braille-t. A célközönségünk is két részre bontható: aki tud Braille-t olvasni és aki szeretne megtanulni. Nekünk az is a célunk, hogy ezzel az eszközzel elősegítsük a tanulás folyamatát, hiszen van olyan funkciója is, hogy telefonon keresztül hangosan felolvas egy-egy karaktert. Lehet az olvasást gyakorolni vagy akár önállóan is elsajátítani vele, beállítástól függően alkalmas mindegyikre.

Abban minden szakember egyetért, hogy nagyon fontos a Braille-olvasás képessége. Ugyanúgy fejleszti az agyat, mint a látó embereknél az olvasás. Ezért is van rá szükség és ezért is van jövője a dolognak. Az olvasni tudók között jobb a foglalkoztatás aránya, magasabb képzettségi szintet és jobb jövedelmet is jelent a legtöbb esetben.

Tehát a hangalapú technológiák magát az olvasás élményét nem tudják nyújtani. De az olvasás folyamatát nem lassítja a GlovEye használata egy Braille-könyvhöz képest?

Maga a cella nagyon gyorsan, milliszekundumok alatt képes mozogni, így az nem. Azoknak a vakoknak lassabb lehet, akik több ujjal is képesek olvasni, hiszen a mi eszközünk csak egy cellás. De igazság szerint legtöbbször még ez a tempó is bőven elegendő.

Mik a további tervek, gondolkoznak új ötleteken?

Jelenleg legfőképpen arra törekszünk, hogy befektetőt szerezzünk. Ahogy összeáll az induláshoz elegendő tőke, pár hónapon belül piacra is kerülhet az eszköz. A fejlesztések lényegi részei készen vannak, pár apróságot kell csak módosítani. Elsőként ezzel a termékkel szeretnénk mielőbb piacra kerülni, de természetesen több változatot is tervezünk a jövőben, különböző árkategóriákban és kivitelekben. A belseje már készen is áll lekicsinyítve. Körülbelül akkorát méretben gondolkodunk, mint egy számítógépes egér.

Mennyiért lehet majd hozzájutni, ha kereskedelmi forgalomba kerül?

Körülbelül 95 ezer forintba fog kerülni az alapváltozat.

Csathó Ábel Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Vannak versenytársak a piacon?

Olyan eszköz, ami a nyomtatott szöveget képes Braille-írássá alakítani a GlovEye-on kívül nincs. Próbálkozások vannak, többek között az MIT-n (Massachusetts-i Műszaki Egyetem) is évek óta dolgoznak egy hasonló megoldáson, de eddig nem igazán látni az eredményét. Ami ténylegesen kész van, az egy spanyol csapat fejlesztése, de nyomtatott szöveget az ő termékük nem tud, csak digitálisan felvitt szövegeket képes Braille-é alakítani. Amiben tehát egyedálló a GlovEye, az a nyomtatott szöveg olvasásának lehetősége. Ez azért is fontos, mert a nyomtatott szövegek elenyésző százaléka van csak digitalizálva.

zoom.hu

Cancel reply