Először hoztak létre embriókat nem petesejtből brit, német és japán kutatók, felfedezésükkel egy 200 éves tétel kérdőjeleződik meg.
Petesejtet megtermékenyítés nélkül
fejlődésre lehet bírni, de az így létrejövő álembrió néhány nap múlva elhal, mivel
életképtelen, nem indulnak el a kulcsfontosságú fejlődési folyamatok, amelyekhez az
ivarsejt általi megtermékenyítésre van szükség.
A Bathi Egyetem biológiai és biokémia
tanszékének tudósai kifejlesztettek egy módszert, amellyel ilyen egér-álembriókba
spermát fecskendeztek be, amivel lehetővé tették, hogy egészséges kisegerek
szülessenek 24 százalékos sikerrel.
“Ez az első alkalom, hogy elértük
az embriók teljes kifejlődését azáltal, hogy az álembriókba spermát
fecskendeztünk. Eddig úgy tudtuk, hogy csak a petesejt képes az ivarsejt
átprogramozására, hogy lehetővé váljon az embrionális fejlődés” - közölte
Tony Perry molekuláris embriológus, a Nature Communications folyóiratban kedden
megjelent tanulmány egyik szerzője.
“Munkánk megkérdőjelezi azt a
dogmát - amely körülbelül 1827 óta él, amikor a korai embriológusok először
figyeltek meg emlőspetesejteket, és 50 évvel később megtermékenyítést-, hogy
csak az ivarsejt által megtermékenyített petesejt eredményezhet eleven
szülést emlősöknél” - idézte Perryt a Phys.Org
tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
Először hoztak
létre embriókat nem petesejtből brit, német és japán kutatók
A megszületett egerek teljesen
egészségesek voltak, de a normális megtermékenyítéssel született egerekkel
összevetve DNS-ük eltérő epigenetikai jegyeket hordozott. Az epigenetikai
jegyek olyan kémiai módosítások, amelyek ki/bekapcsolóként szolgálnak sok
gén számára. Ez azt jelenti, hogy a különböző epigenetikai pályák ugyanahhoz
a fejlődési állomáshoz vezethetnek el, ez korábban nem volt
közismert.
A spontán gyermekáldásra hiába váró pároknak az asszisztált reprodukciós eljárások jelenthetnek megoldást. A tudomány fantasztikus eredményeinek egyike ezen a téren, hogy még a pár napos embriónak is tudnak segíteni.
A felfedezés azt jelzi, hogy hosszú
távon lehetővé válhat állatok, esetleg veszélyeztetett fajok tenyésztése nem
petesejtek és ivarsejt felhasználásával, sőt az emberi meddőségi
kezelésekben is.
“Ez egy izgalmas kutatás,
amely segít többet megtudni arról, hogyan kezdődik az emberi élet, és mi
vezérli az embriók életképességét, azokat a mechanizmusokat, amelyek
fontosak a termékenységben. A jövőben ez jelentőséggel bírhat abban, hogyan
kezeljük a meddőséget, bár az még igen távol van” - hangoztatta Paul
Colville-Nash, a kutatást támogató brit Medical Research Council
tagja.
Forrás: MTI