A Yale egyetem kutatóinak sikerült 36 órán át életben tartani egy disznó agyát úgy, hogy az állat feje el volt választva a testétől.

A Yale kísérletéhez ráadásul nem is kellett megölni egyetlen állatot sem, a kutatók 100-200 disznófejet és agyat szereztek be egy vágóhídról, és az egyikben sikerült újraindítani a keringést.

Ez azonban így felvet egy még komolyabb kérdést is:

ha újra lehet indítani a keringést egy halott agyban, akkor mégis mi a halál pontosan?

Arra persze nincs bizonyíték, hogy az újraindított agy visszanyerte volna a tudatát, az azonban mér önmagában is érdekes, hogy egy halottnak tekintett szervben sejtek milliói voltak újra működésbe hozhatók. A kutatás vezetője nem volt hajlandó többet elárulni, azt mondta, eredményeit publikálni fogja egy szaklapban, ahol a tanulmányát épp ellenőrzik.

A kísérlet egyrészt komoly lehetőséget ad arra, hogy az agyakat érintetlenül, akár élve tanulmányozhassák laboratóriumi körülmények között, másrészt a technológia fejlesztésével a jövőben akár az emberi életet is meg lehetne hosszabbítani, ha az agy a testen kívül is életképes marad, ahogyan egyébként erről Alekszandr Beljajev is írt híres, 1925-ös scifijében a Dowell professzor feje című regényben, aminek alapötletét még az X-akták is felhasználta.

Szakértők persze felhívták a figyelmet, hogy ezek az elvárások természetesen hibásak, ilyen technológia ugyanis távolról sem áll még rendelkezésre.

(MIT Technology Review)