Védtelenek az orvosok a kanyaróval szemben

kanyaró oltás

Ahhoz, hogy valaki védtelen legyen a kanyaró ellen, különösebb oltásellenesség sem szükséges, elég, ha már benne jár a korban az illető. Az 1969 előtt született orvosok eddig önszorgalomból adathatták be a szükséges vakcinát. 

A kanyaró elleni védettséget hivatalosan sehol nem összesítették, és úgy tűnik, arról sincs nyilvántartás, hogy orvosainkat mennyire fenyegetik az egyéb fertőző betegségek. Hiába köztudomású, hogy a hepatitis C az egészségügyi dolgozókat kiemelten érinti, szűrésük máig nem megoldott.

A múlt héten ötvenkettőre emelkedett a kanyarógyanús esetek száma, ezek közül hármat kizártak, 34 esetben pedig még folyamatban vannak a laboratóriumi vizsgálatok. Hogy az orvosok és más egészségügyi dolgozók szerepe, illetve védelme mennyire fontos, jól mutatja, hogy a kanyaró Makón négy helyi orvost betegített meg. Mindez azért fontos, mert ha az egészségügyi személyzet a fertőzés miatt munkaképtelenné válik, illetve még a tünetek jelentkezése előtt fertőz, az tovább tetézi a bajt. Nem véletlen, hogy Oroszi Beatrix, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgató főorvosa múlt pénteki sajtótájékoztatóján már arról beszélt, hogy az ország Romániával határos megyéiben, valamint a gyermekellátás területén országos hatáskörrel bíró intézményekben dolgozó egészségügyi személyzet körében mindenképpen indokolt úgynevezett szeroepidemiológiai vizsgálatot végezni ahhoz, hogy felmérjék a kanyaróval szembeni fogékonyságot. Ezt követően derülhet ki, hogy kiket szükséges védőoltásban részesíteni. Úgy tűnik tehát, hogy nem volt előzetes információ arról, hogy az orvosok és az ápolók milyen védettséggel rendelkeznek.

Homályos az oltottság

Arról már két héttel ezelőtt is érdeklődtünk az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál, hogy az orvosoknak meg kell-e kapniuk más oltásokat is azokon túlmenően, amelyek az átlagembereknek is kötelezők, és ha igen, akkor melyek ezek, de válasz máig nem érkezett. Kíváncsiak lettünk volna arra is, hogy az orvosoknak kell-e bármilyen szűrővizsgálaton részt venniük ahhoz, hogy dolgozhassanak, illetve ellenőrzik-e az oltottságukat, de választ erre a kérdésre sem kaptunk. A témáról csak orvosokkal tudtunk beszélni, akik elmondták, hogy az ilyen jellegű kérdésről mindig az adott kórház vezetősége dönt. Arról senki nem tudott, hogy van-e egységes nyilvántartás az egészségügyi dolgozók védettségéről.

– Én például nagyjából tíz éve, még az egyetemen kaptam hepatitis A és B elleni oltást, amíg ezt nem adták be, nem foglalkozhattunk betegekkel. Mást viszont nem kaptunk, és nem is ellenőrizték, hogy mi ellen vagyunk beoltva – meséli egy fogorvos. Hozzáteszi, hogy oltottságára azóta senki nem kérdezett rá, nem kellett átesnie szűrővizsgálatokon sem. Ahhoz, hogy munkába álljon, semmilyen igazolásra nem volt szüksége. Hasonló a helyzet az általános orvosoknál is, az átlagosnál szélesebb körű védettség náluk sem követelmény. Az persze kórházfüggő, hogy az intézmény milyen oltásokat ajánl fel. Van olyan hely, ahol minden további nélkül van mód a járványos agyhártyagyulladás elleni oltás felvételére, és olyan is, ahol fölajánlják a hepatitis A elleni vakcinát. De ezt a kórházaknak és a rendelőintézeteknek nem kell kötelezően megtenniük, inkább olyan intézményekben jellemző ez, amelyek valamilyen szempontból kiemeltek. A hepatitis B elleni védőoltás az egészségügyi dolgozóknak kötelező.

Sok dolgon áll vagy bukik

Az, hogy az orvos elkapja-e a fertőző és ragályos betegségeket, persze több dologtól is függ, nem csak az oltottságtól. – Egyrészt számít a kórokozó penetranciája, tehát az, hogy a vele való találkozásból mekkora eséllyel lesz tényleges betegség. Például az Epstein–Barr-vírussal sokan megfertőződnek, de betegek csak kevesen lesznek. Emellett sokat számítanak az immunológiai tényezők és az orvos védettsége, immunizáltsági állapota is – mondja lapunknak egy infektológus főorvos. Kádár János kiemeli, hogy az orvosokat közvetlenül nem sok betegség veszélyezteti. Ezen kevés kór közé tartozik például a bárányhimlő, amelynek a fertőzőképessége gyakorlatilag százszázalékos, annak esélye viszont minimális, hogy az orvos még ne esett volna át rajta, így az újbóli fertőződés gyakorlatilag kizárt. A rózsahimlő ennél kevésbé fertőzőképes, a kanyaró pedig a kettő között van. Vagyis az az orvos, aki nincs ellene oltva, vagy még nem esett át rajta, elkapja.

Hasonló helyzetben vannak a védőnők is, akik külön oltásokat szintén nem kapnak, csak azokat, amelyekben mindenki más is részesül a kötelező oltási sorozat részeként – ezt már Csordás Ágnes Katalintól, a Magyar Védőnők Egyesületének elnökétől tudjuk meg. Ebből az is következik, hogy az a védőnő, aki 1969 előtt, tehát azelőtt született, hogy a kanyaró elleni védőoltásokat bevezették volna, a betegségen pedig nem esett át, maximum magánúton szerezhetett védettséget. A 47 éven aluliak döntő többsége kapott ugyan legalább egy kanyaró elleni oltást, viszont a hosszú távú védettséget kialakító másodikat csak azok kapták meg kötelező jelleggel, akik 1989 után születtek. Mivel a kötelező oltási sornak ez sem része, a védőnők sem kapják meg automatikusan a hepatitis A és B elleni oltást, így a fertőző májgyulladással szemben is csak „önszorgalomból” válhatnak védetté.

Jó lenne szűrni is

Az egészségügyi dolgozóknak nemcsak az oltása, hanem a szűrése sincs megoldva, egyebek mellett nem nézik a hepatitis C-fertőzöttségüket sem, pedig ez a korábban végzetes betegség pár éve gyógyítható. Viszont ahhoz, hogy a kezelést megkezdhessék, tudni kellene, kik az érintettek. Ennek ellenére egyedül a véradók vérkészítményeit ellenőrzik minden véradásnál, illetve a műveseállomásokon végeznek ilyen vizsgálatokat. Emellett csak az ismert HIV-pozitív betegeket szűrik. Mindez az egészségügyi dolgozók vonatkozásában azért probléma, mert ez a betegség őket az átlagosnál gyakrabban érinti. Mint azt Makara Mihály hepatológus főorvostól megtudtuk, az előfordulás náluk nagyjából háromszoros: a fertőző májgyulladás ezen formája itthon a lakosság 0,7 százalékát érinti, míg az egészségügyben dolgozóknál ugyanez 2 százalék körüli. Különösen azok veszélyeztetettek, akik vérvétellel is foglalkoznak, vagy műtéteket végeznek. Ugyan vannak arról hírek, hogy legalább körükben indulhat szűrőprogram, de biztosat még nem lehet tudni. Pedig erre mihamarabb szükség lenne.

A szélrózsa minden irányából

Magyarországon kívül nyolc európai országban, egyebek mellett Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban és Németországban alakultak ki kisebb, lokális kanyarójárványok. Romániában a helyzet eléggé komoly, ott múlt pénteken már 3800 olyan érintettről tudtak, aki a betegség tavaly februári romániai megjelenése óta lett igazoltan kanyarós. Az ottani országos közegészségügyi intézet heti rendszerességgel összesíti az igazolt kanyarós megbetegedések számát, március 10-én még kevesebb mint 3500, előtte egy héttel pedig csaknem 3200 igazolt fertőzésről tudott. Ebből kiderül: az utóbbi hónapban gyakorlatilag hétről hétre megduplázódott az újabb megbetegedések száma. A legutóbbi összesítés óta nem volt újabb halálos eset, de a kanyaró eddig 17 áldozatot követelt Romániában. Bár a számok kisebbek, de a helyzet Olaszországban is hasonló: ott az év eleje óta már csaknem annyi kanyarós megbetegedést jegyeztek fel, mint tavaly egész évben. Akkor összesen 844 ember kapta el a kanyarót, az idén pedig már a 700-at is meghaladta az új érintettek száma, ami több mint háromszoros emelkedés a múlt év hasonló időszakához képest.

 

mno

 


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com