Varázsgombát adnak papoknak és rabbiknak, hogy kiderüljön, mit élnek meg ilyenkor

varáysgomba

William Richards a baltimore-i Johns Hopkins University kutatója. Az egyetemen lassan 20 éve vezet egy programot, melyben a pszichedelikus kábítószerek hatását vizsgálják embereken. 

Ilyen kutatásokat ma már világszerte végeznek egyetemeken, mi is írtunk már többször arról, hogy hogyan zajlik gyógyászati és terapeutikus kísérletezés a varázsgombával vagy mondjuk az MDMA-val, és hogy ez milyen eredményekkel kecsegtet. 

De Richards kutatása némileg eltér a főiránytól: őt az utóbbi években elsősorban a vallási tapasztalatok és a pszichedelikus kábítószerek kapcsolata érdekli. Régóta foglalkozik valláspszichológiával, a vallás pedig számára mint misztikus tapasztalatok sokasága érdekes. Ami szerinte nagyon hasonló tapasztalat, mint amikor valaki pszichedelikus szerekhez nyúl. 

„Nehéz a nyelvvel megragadni őket, de vannak olyan szent ősi tapasztalatok, melyekben az emberek képesek részesülni. Úgy tűnik, ezek jelentik az eredetét a legtöbb vallásnak. Amit mi örökkévalónak hívunk, hihetetlenül valóságosnak tűnik.”

– nyilatkozta most minderről a a Washington Postnak

A Johns Hopkins a New York University-vel összefogva indított pár évvel ezelőtt egy kísérletet, melyben kéttucatnyi egyházi személynek adnak ellenőrzött keretek között pszilocibint. A pszilocibin az a pszichoaktív alkaoid, ami legtöbbször a varázsgombáknak nevezett gombafajok pszichedelikus hatásáért felel. 

Richards arról nem árult el sokat a lapnak, hogy hogyan is néz ki egy ilyen kísérlet. A kutatás még jelenleg is zajlik, eredmények későbbre várhatóak. A terv az, hogy a begombázás után két évig követik majd a vallási szereplők teológiai pályáját, azt figyelve, megváltoztatta-e az élmény a misztikushoz való viszonyukat. Annyit tudni, hogy a kutatásban katolikus, zsidó és buddhista egyházi személyek is részt vesznek, és Richards bízik benne, hogy sikerül hindu és muszlim képviselőt is megnyerniük. 

A papok, szerzetesek és rabbik felkutatása egyáltalán nem ment könnyen: az egyházak sokáig démonizálták a kábítószereket, tekintet nélkül arra, hogy milyen anyagokról van szó, és hogy azok mennyire veszélyesek vagy károsak. Így hiába számít a gomba a legbiztonságosabb tudatmódosító szernek (bőven megelőzve az alkoholt is), érezhető volt az ellenállás. Az sokat segített, hogy a kutatást két nagy egyetem felügyeli, és hogy jóváhagyták a szövetségi ellenőrző hatóságok is. 

Az intézet korábbi kísérleteiben, amikor nem egyházi elöljárókkal, hanem mindenféle egyéb személyekkel próbáltatták ki ellenőrzött keretek között a pszilocibint, gyakran merültek fel valláshoz köthető élmények a beszámolókban. És az eddigi tapasztalataik alapján Richards arról beszélt, hogy ennek semmi köze nem volt ahhoz, hogy valaki vallásos volt-e, járt-e hittanra vagy ilyesmi. Nem egy tanult kép jelent meg ilyenkor sokak szeme előtt, hanem valami eredeti tapasztalat. 

A pszichedelikus kutatások veteránjának számító Richards egy korábbi interjújában arról beszélt, hogy nem is szokta a pszichedelikus kábítószer megnevezést használni ezekre az anyagokra, helyette jobban szereti az enteogének kifejezést. Az enteogének olyan pszichoaktív növények és anyagok, melyek vallási, spirituális élmény elérését segítik elő. 

Fotó: François Klein/Biosphoto

Saját kapcsolata a tudatmódosítással még 1963-ban indult el, Németországban. Huszonéves fiatal volt ekkor, de olyan élményeken esett át egy kísérlet során, melyek az egész életét megváltoztatták. Több mint félévszázada foglalkozik a pszichedelikus szerekkel, és elmondása szerint sokkal többről van szó, mint hogy valakinek csodálatos érzései vannak a tripje során. Biztos benne, hogy az így megélt tapasztalatokban tényleges tudás rejtőzik, ami egy napon majd hozzáférhetővé válhat az emberek számára. 

Guardian tavaly készített vele interjút, ebben azt hozta fel példának, hogy gondoljunk el egy csapat fizikust, akik abszolút élen járnak a tudományterületükön, ismerik a képleteket, megvan a megfelelő elméleti hátterük. Adjunk nekik pszichedelikus szereket, és Richards biztos benne, hogy elő fognak állni valami újjal, amit el is tudnak majd magyarázni és alkalmazni is tudnak majd a saját elméleti keretükön belül. 

Richards saját praxisában azt tapasztalta, hogy a kísérletekben résztvevő alanyok többsége pozitív élményként éli meg a begombázást, de nem tervezi, hogy a közeljövőben újra fogyasszon az anyagokból. Viszont visszajelzéseikben említenek olyan tapasztalatokat, élményeket, melyeket az élményeknek köszönhetnek. Ilyesmi például, hogy szorosabb kapcsolódást éreznek a többi ember felé. Ezek a kutató szerint valódi, megélt spirituális tapasztalatok. A most zajló kutatással kapcsolatban arra számít, hogy az egyházi személyeknek hasonló látomásszerű élményekkel gazdagodnak, mint amikor mondjuk nagyon elmélyülten imádkoznak vagy meditálnak. 

Ennyiben a tripek az öntudat egyéb különleges állapotaihoz hasonlítanak. Csak itt nem befeléfordulással, éveken át tartó meditációs technikák elsajátításával, légzési trükkökkel, böjtöléssel érik el ezt a megváltozott tudatállapotot, hanem egy növény elfogyasztásával, de attól még az agyban lejátszódó biológiai folyamatok sokban hasonlítanak egymásra. 

Maga az összefüggés a pszichedelikus hatóanyagok és a vallás között egyáltalán nem új, Aldous Huxleytól kezdve Walter Houston Clarkon át számos gondolkodó kötötte össze a két területet. Ami most új, hogy ellenőrzött kísérletek keretében nézik meg, hogy a vallásban elmélyült emberek életben mit tud adni a gomba, ezzel egy újabb területet nyitva meg a pszilocibin terápiás használatának elterjedése felé. 


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com