Vannak szülők, akik nem tudják összeszedni a megfelelő pontszámot, hogy bent maradjanak az ellátórendszerben

otthonapolas1

„Az én kisfiam addig nem megy vécére, amíg engedélyt nem kap rá, akár órákat vár arra, hogy valaki azt mondja, kimehet (van, hogy ezért bepisil). Képes a szükségletét felismerni és elvégezni a dolgát, de ha nincs szóbeli engedély, nem megy pisilni. Az evéssel ugyanez van, ha elé teszem, eszik önállóan, de egyébként eszébe sem jut” – írja egy szülő, aki valószínűleg nem tudja összeszedni a megfelelő 8-as pontszámot ahhoz, hogy az új ellátási forma kritériumrendszerében – amely csak az önálló életvitelre koncentrál – is bent maradjon az otthonápolási ellátásban. 

Ahogy az az anya is állandó készen létben áll, aki ezt írja:

„A mi iskolánk papíron integráló, autistát felvevő, de a heti 10 óra fejlesztésből heti 1 órát kap, azt is egy másik gyerekkel, nem egyénileg. Azt mondják nincs pedagógus. Az órákon segítséget nem kap, sokszor kap dührohamot, mert nem foglalkoznak vele állapotának megfelelően. Aztán kapom a telefont és el kell hoznom az iskolából minden nap.”

Az otthonápolást végzők azután háborodtak fel és írtak levelet Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkárnak, hogy a politikus pár nappal ezelőtt az Echo TV-ben hisztériakeltésnek nevezte azt, hogy az érintetteket képviselő egyes szervezetek, illetve a médiumok egy része felhívta a figyelmet arra, hogy bizonyos otthonápolási helyzetben lévő családok az új ellátási forma kritériumrendszere miatt kieshetnek az ellátásból. Azt hangsúlyozta, így tiszta és átlátható lesz a rendszer, csak azok kapnak ellátást, akik nem képesek magukat önállóan ellátni (étkezni, utazni, tisztálkodni) – mondta. Ez azt jelenti, hogy az önellátásra valamely mértékben képes, de betegségük miatt állandó felügyeletre szoruló gyerekek szülei, bár helyzetük miatt továbbra sem tudnak munkát vállalni, eddigi juttatásukat is elveszthetik júliustól.

Az otthonápolási kampányt indító szervezetek: a Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület, a Csak Együtt Van Esély (CSEVE) Csoport és az aHang kampányplatform ezért közösen írt levelet az államtitkárnak, amelyben a szülők elmondják, miért is felháborító ez kritériumrendszer.

Mint mi is megírtuk, január elsejétől – elsősorban az ellenzék és a civilek közös erőfeszítéseinek sikereként – a kormány átformálta az ápolási díjak rendszerét. Az aktivisták által elindított, hónapokig tartó kampány rávilágított a családtagjaikat otthon ápolók rendkívül nehéz helyzetére. A kampány nemcsak arra fókuszált, hogy felhangosítsa az önellátásra képtelen hozzátartozót ápolók követeléseit, hanem speciális, embert próbáló munkájukra is. A demonstrációk és az egyre hangosabb követelések részben célt értek, az Orbán-kormány új kategóriaként a tartósan beteg, önellátásra képtelen gyermeküket otthon ápolók számára bevezette a gyermekek otthon gondozási díját (gyod), amelynek összege havi bruttó százezer forint. Ez a gyermek életkorától függetlenül folyósítható. A gyod 2022-ig folyamatosan emelkedik, a kormány ígérete szerint ekkorra eléri a minimálbér szintjét.

A civilek és az ellenzék eredeti követelése kicsit másképp szólt: azt szerették volna, hogy az állam ismerje el foglalkozási jogviszonynak az otthon ápolást. Hiszen – érveltek – ha az intézményben dolgozó ápolók bért kapnak, akkor a hasonló tevékenységet otthoni körülmények között végző ápolónak is munkabér járna. Munkabér helyett azonban az otthoni ápolást végzők ápolási díjra jogosultak, ami – az ápolt állapotának súlyosságától, valamint a gondozó és gondozott viszonyától függően – 28 és 56 000 forint között mozog havonta.

A tiltakozás, kampány és demonstráció tehát csak félsikert hozott, mivel a kormány nem ismerte el foglalkoztatási jogviszonynak az ápolást. Megkülönböztette viszont az otthon ápolókat a saját gyermeküket ápolókra, illetve az ugyancsak önellátásra képtelen hozzátartozójukat (szülőt, testvért, házastársat) ápolókra.

A gyermeküket ápolók díját jelentősen megemelte, bár az összeg még így is megalázóan alacsony. A Tárki adatai szerint az otthoni ápolást végzők kicsivel több mint harmada ápolja a gyerekét, így a jelentősebb emelés rájuk vonatkozik, a többiek – akik házastársukat, szüleiket, más családtagjukat gondozzák – ebből kimaradnak. (Súlyos morális kérdés, hogy megkülönböztethető-e így az, aki a gyerekét ápolja attól, aki a szülőjét.) Csakhogy az sem biztos, hogy akik a gyereküket ápolják, egy év múlva is kapják a gyodot – erre mutat rá Ungár Péter, aki felszólította az Emberi Erőforrások Minisztériumát, tárgyaljon az érintett szervezetekkel, miként lehetne úgy módosítani az új rendszert.

168óra


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com