Uniós pénzek: az OLAF tízből hét esetben vádemelést javasol

elios1

Tízből hét esetben vádemelést javasol a magyar ügyészségnek az Európai Csalásellenes Hivatal az EU-s pénzek elköltésével kapcsolatban. Az OLAF ezek közül az esetek közül is kiemelte az Elios-ügyet. A magyar ügyészség eddig nem emelt vádat a visszaélés-gyanús ügyekben.

A közpénzek felhasználásban, de a hagyományos bűncselekmények terén is aggasztó képet mutat Magyarországról az OLAF éves jelentése. Az EU-s pénzek elköltésével kapcsolatban a hivatal tíz eljárást folytatott le, ezek közül hét esetében vádemelést javasolt a magyar ügyészségnek.

Külön kiemelték az Orbán Viktor vejéhez köthető Elios-ügyet, ahol olyan súlyos szabálytalanságokat tártak fel a közvilágítási tenderek kapcsán, hogy 43 millió euró visszafizettetését látják indokoltnak. Vádemelésre azonban csak a magyar ügyészségnek van joga, de az összegyűjtött és átadott bizonyítékok ellenére ez elmaradt.

„A szokásos eljárás keretében jelentést készítettünk a magyar igazságügyi hatóságoknak, akiknek ilyenkor meg kell fontolni a megállapításainkat. Tudjuk, hogy az eljárás ilyen esetekben hosszú időt is igénybe vehet, de mi mindig is azon voltunk, hogy szülessen döntés a vádemelésről. Másrészt pénzügyi jellegű javaslatokat küldtünk az Európai Bizottságnak” – mondta Nicolas Ilett, az OLAF megbízott főigazgatója.

Az OLAF nyomozói értetlenül állnak a hamisított csempészáruk, elsősorban ruhák és cipők magyarországi dömpingje előtt is.

„Ha megnézzük az adatokat, akkor azt láthatjuk, hogy 2016 és 2017 között drámai változás történt Magyarországon. 2016-ban meglehetősen alacsony mértékű volt az ilyen jellegű termékek megjelenése Magyarországon, mindössze két és fél tonna, aztán ez változott a következő évben 60 tonnára. Ezt természetesen a magyar hatóságoknak nagyon gondosan nyomon kell követni és ki kell vizsgálni” – mondta Ernesto Bianchi, az OLAF kereskedelmi- és vámügyekért felelős igazgatója.

Az éves adatokból az is megállapítható, hogy hiába találnak arányaiban sok csalásgyanús esetet az OLAF nyomozói Magyarországon, a hivatalos szerveket ez nem aggasztja.

Az OLAF jelentése minden évben tartalmazza azt is, hogy hány bejelentés érkezett a magánszférából, illetve a tagállami hatóságoktól. Ezzel kívánják azt megmutatni, hogy mennyire érdekeltek a tagállamok a csalásgyanús ügyek felderítésében. Magyarországról tavaly egyetlen bejelentés érkezett az állami szférából és 26 a magánszektorból. Ilyen aránytalanság egyik tagállamban sem fordult elő.

hirtv.hu


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com