Tállai András képes volt azt állítani, hogy a tízmilliárdos veszteséget hozó letelepedési kötvények bevételeiből fizették vissza az IMF-hitelt

tállai1

Az adópolitikai államtitkár kicsit kiakadt azon, hogy Varju László rávilágított, a letelepedési kötvényes bevándorlóknak fizetni tervezett kötvényhozamból kiegyenlíthető lenne a kórházi adósságállomány is. Itt vannak a tények, így károsították meg a magyar adófizetőket a programmal, és fizetnek fejenként 9 millió forintot a valódi gazdasági bevándorlóknak.

„Az Ön pártelnöke, Gyurcsány Ferenc IMF-hitelekkel adósította el 2008-ban az országot. 2013 közepén, amikor a letelepedési kötvényprogram bevezetésre került, az IMF-hitel kamata 4,09 százalék volt. Sokkal több, mint a letelepedési kötvényeké.

Így Önök vettek fel IMF-hitelt drágán, és többek között a letelepedési kötvények segítették Magyarországot, hogy az Önök által felvett drága IMF-hiteleket vissza tudjuk fizetni!”

– írta Tállai András adópolitikai államtitkár Varga Mihály pénzügyminiszter nevében és megbízásából Varju Lászlónak.

A DK alelnöke azért fordult írásbeli kérdéssel a miniszterhez, hogy megtudja, miből akarják ifizetni az elmúlt években betelepített bevándorlók kötvényhozamait az Orbán-kormány. Felidézte, hogy miután öt évvel ezelőtt indították el a letelepedési kötvényprogramot, amivel több mint húszezer ember érkezett Magyarországra Kínából, Oroszországból, Észak-Afrikából és számos arab országból, most súlyos fizetési kötelezettsége fakad a programból Magyarországnak.

Tállai András szerint 2013-ban egyetlen hónap alatt hozzásegítette az IMF-hitel kifizetéséhez az államot a korrupciógyanús kötvényprogram. Az államtitkár téved

Fotó: MTI/Vajda János

„Ezek az emberek nem háború vagy üldöztetés elől menekültek, befogadásukra sem emberiességi megfontolások, sem nemzetközi egyezmények nem kötelezték Magyarországot. Ők azonban éltek a Fidesz letelepedési kötvénye által fölkínált lehetőséggel, hogy mintegy 90 millió forintnak megfelelő euró busás hozamra történő kölcsönzése ellenében családostul szabad beutazási és letelepedési engedélyt szerezhetnek Magyarországra és ezzel az EU-ba. Bár a kötvényeken nem a magyar állam keresett, hanem a Rogán Antal kijelölte offshore cégek,

most a költségvetésnek kell 35 milliárd forintot kifizetnie kötvényhozamként az így betelepítetteknek.

Csak összehasonlításként: ebből az összegből ki lehetne fizetni annak az adósságának a felét, amelyet csak kórházi adósságnak szoktak nevezni, holott azt az adósságot a magyar kormány halmozta föl azzal, hogy nem finanszírozza az egészségügyi beavatkozások tényleges költségeit, és hárította át a kórházakra” – írta Varju, aki ezek után részletekbe menően – jogosnak tűnő – kérdésekkel fordult, az egyébként alaptörvényből fakadóan válaszadási kötelezettséggel rendelkező Varga Mihályhoz:

  • 1. Miből fogják kifizetni az elmúlt években betelepített bevándorlók kötvényhozamait?
  • 2. Szerepel-e erre fedezet a költségvetésben, és ha igen, melyik soron?
  • 3. Mennyi pénzt vontak el a bevándorlók hozamaira a családtámogatásoktól, az oktatástól és az egészségügytől?
  • 4. Milyen összegű tőke után fizetik az adófizetők ezt a hozamot?
  • 5. Hogyan aránylik ez a hozam az elmúlt öt évben a világpiacon Magyarország számára elérhető hitelek kamatához?
  • 6. Helyes értelmezés-e, hogy a magyar kormány a világpiacon elérhetőnél jóval drágábban vett föl hitelt a letelepedni kívánóktól, de ez a madzagra kent méz még nem volt elég, ezért bónuszként korlátlan európai letelepedést is fölkínált nekik és családjuknak?
  • 7. Fogalmazhatjuk-e ezt úgy is, hogy az évek óta teli szájjal migránsozó kormánypárt jó drágán bérelt föl bevándorlókat, hogy betelepíthesse őket az országba?
  • 8. Kifizetik-e a letelepedési kötvényük hozamait azoknak is, akikről azóta kiderült, hogy nemzetközi bűncselekményekben vagy terrorizmus támogatásában érintettek?

Érdemi választ Varju egyik esetben sem kapott, Tállai ráadásul igencsak nagyot lódított, hiszen a letelepedési kötvényprogram aligha járulhatott hozzá ahhoz, hogy a magyar adófizetők visszafizették a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitelt. Már csak azért sem, mert a valóságban Magyarországnak 2011-ben és 2012-ben okozott nehézséget az adósság finanszírozása, ezért is fordult a kormány (az előző kabinet 2008-2009-es hitelfelvétele után) 2011 novemberében az IMF-hez segítségért.

Aztán 2013 februárjában már sokkal kedvezőbb volt a helyzet, ezt bizonyítja, hogy ekkor bocsátott ki hazánk 3,25 milliárd dollár értékben devizakötvényeket, amelyekre négyszeres túljegyzés érkezett.

A letelepedési kötvényprogram viszont csak 2013 júniusában indult el, akkor, amikor a magyar állampapírok után fizetett kamatok már csökkenésbe kezdtek, vagyis élénken érdeklődtek irántuk a befektetők. 

Ráadásul – noha a letelepedési programból ekkor még semmiféle bevétele nem is keletkezhetett a magyar államnak – a Magyar Nemzeti Bankon keresztül a kormány 2013. augusztus hatodikán minden tartozást kifizetett az IMF-nek – felváltva persze ezt a hitelt más, jóval drágább adósságokra.

168óra

 

*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com