Párját ritkítja Európában a magyar élelmiszerek drágulása

vásárlás

Ahogy az a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi adataiból kiderült, közel hat éve nem volt olyan magas az infláció, mint idén szeptemberben. Az éves pénzromlás ugyan csak 3,6 százalékos volt, ami nem tűnik magasnak, ennek ellenére sokaknak szokott az az érzete lenni, hogy például az élelmiszerek a hivatalos átlagnál nagyobb mértékben drágulnak. (Az élelmiszereknél 4,6 százalékos drágulást mért a KSH.)

Mindez természetesen adódhat az infláció statisztikai számítási módjából, illetve abból, hogy az nem modellezi jól például egy család költési szokásait.

Az Eurostat adatai szerint 124,3 százalékon áll a mutatónk, ami azt jelenti, hogy ma 124,3 forintot kell fizetni azért, amiért 2010-ben még csak 100-at kellett. Ugyanez másképp: egy 2010-ben 15 ezer forintba kerülő bevásárlókosár tartalmáért ma 18,6 ezer forintot kell fizetni a kasszáknál.

Az is jól látszik, hogy az unióban az előkelő negyedik helyen állunk ebből a szempontból, vagyis a tagállamok döntő részében nem volt ekkora drágulás (csökkenést pedig csak Írországban mértek).

Az Alapblog egy grafikont is közölt, amelyet az Észt Statisztikai Hivatal jelentésében talált meg. E szerint, ha 2005-öt vesszük 100 egységnek, akkor Magyarországon legnagyobb a drágulás, már majdnem 180 forintba kerül az, ami 13 éve még 100 volt. (A világoszöld oszlop az összes árucikk árváltozását jelzi, a sötétzöld pedig az élelmiszerekét és az alkoholmentes italokét.)

Az élelmiszerek drágulása természetesen nem árul el semmit az élelmiszerek ára között lévő országonkénti eltérésekről, és pusztán ez az összehasonlítás nem mond sokat az életszínvonal változásáról sem. Ehhez legalább az egyes országok GDP-változását és átlagkereset alakulását is figyelembe kellene venni, de a nagyarányú élelmiszerdrágulás ennek ellenére sem túl jó jel.

G7.hu

 


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com