Origó: Egyre nagyobb a magyar családok vagyona

Screen Shot 2019-01-15 at 2.34.57 PM

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzésében számolt be arról, hogyan alakult Magyarországon a háztartások GDP-arányos megtakarítás- és hitelállománya a többi visegrádi országgal összehasonlítva.

Az összevetés alapján Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben a háztartások GDP-arányos nettó pénzügyi vagyona, amely egyrészt a megtakarítások növekedéséből, másrészt a hitelek csökkenéséből adódott – áll a közleményükben. 

A V4-országok közül a magyar háztartásoknak van a legnagyobb vagyona 

A háztartások nettó pénzügyi vagyona a pénzügyi eszközök és források GDP-arányos különbségeként mérhető. Ez azt jelenti, hogy a háztartások vagyona

  • emelkedik a pénzügyi eszközeinek növekedésével, és
  • csökken a hitelállományának emelkedésével.

Magyarországon2008-hoz képest 2017-re jelentős mértékben emelkedett a háztartások pénzügyi eszközeinek értéke. Ez döntően a lakosság jövedelmi helyzetének javulásával, megtakarításainak növekedésével magyarázható, másfelől pedig csökkent a háztartások hitelállománya.

E két folyamat eredményeként a háztartások nettó pénzügyi vagyona GDP-arányosanközel kétszeresére emelkedett,és immáron jelentősen meghaladja a V4-országok azonos mutatóit, továbbá magasabb, mint 2008-ban Németországban.

Megjegyzés: CZ: Csehország, DE: Németország, HU: Magyarország, PL: Lengyelország, SK: SzlovákiaFORRÁS: EUROSTAT

Míg tehát Magyarországon a háztartások nettó pénzügyi vagyona a GDP 58,8 százalékáról 105,9 százalékára emelkedett, addig ez az adat

  • Csehországban a GDP 58,7 százalékáról 80,1 százalékára,
  • Lengyelországban 41,6 százalékáról 65,3 százalékára,
  • Szlovákiában 30,3 százalékáról 39,1 százalékára,
  • míg Németországban a 100,1 százalékáról 126,1 százalékára nőtt.

Nőttek a megtakarításaink, csökkentek a hiteleink 

A régióban jelentős mértékben emelkedett a háztartások megtakarításainak GDP-arányos értéke:

  • Csehországban 24,1 százalékponttal (87,8 százalékról 111,9 százalékra),
  • Lengyelországban 28,9 százalékponttal (72,3-ról 101,2 százalékra),
  • Szlovákiában 28,7 százalékponttal (52,9 százalékról 81,6 százalékra),
  • továbbá Németországban 19,5 százalékponttal (159,3-ről 178,8 százalékra).

A magyar háztartások pénzügyi eszközeinek 2008 és 2017 közötti jelentős,29,1 százalékpontos GDP-arányos növekedését (99,0 százalékról 128,1 százalékra) döntően két okkal magyarázhatjuk.Egyrészt markánsan emelkedett a lakosság állampapírjainak állománya (GDP-arányos 5,3 százalékról 13,8 százalékra), másrészt pedig a részvények és részesedések értéke nőtt kiemelkedően (GDP-arányosan 35,5 százalékról 54,7 százalékra).

A magyar háztartások eladósodottságát a V4-országokkal és Németországgal összehasonlítva látható, hogy a 2017 év végi érték jelentősen alacsonyabb a 2008-as túlzott eladósodási szinthez viszonyítva,továbbá jóval kisebb a többi visegrádi országban 2017-ben mért szintnél.Fontos megemlíteni, hogy Németországban magas eladósodottsági szint mellett egy csökkenő GDP-arányos háztartási hitelállomány trend érzékelhető.

Háztartások GDP-arányos hiteleinek alakulásaFORRÁS: EUROSTAT

A háztartások GDP-arányos hitelállománya jelenleg elmarad a régiós átlagtól. A BIS és az MNB által is kalkulált, a hosszú távú trendtől való eltérést jelző hitel/GDP-rés mutató jelentős hitelállomány-bővülést tenne lehetővé. Fontos azonban, hogy a háztartások hitelfelvételkor az MNB adósságfék szabályozását betartsák, illetve minél hosszabb időtávra rögzítsék/fixálják hiteleik kamatát ezzel is csökkentve a hitelfelvétel kockázatát, és elkerülve a devizahitelezés eredményeként látott problémákat. Ekkor ugyanis a hiteladósoknak a távolabbi jövőben várhatóan emelkedő kamatkörnyezettől függetlenül is a már előre rögzített kamatot kell megfizetniük.

Forrás: Origó


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com