Orbán hazugságai (3.) – Átverték az embereket a rezsicsökkentéssel

Holoda Attila

„Erőteljes csúsztatás, amiről Orbán beszél: ezúttal a rezsicsökkentés kérdésében mossa össze  a tényeket, azt, hogy mit támadott Brüsszel és mit nem” – szögezte le  Holoda Attila, a második Orbán-kormány utóbb kilépett szakpolitikai helyettes államtitkára, energiaügyi szakértő. Orbán a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorban az Európai Unió elleni legújabb támadásaként azt is találta mondani, hogy „Brüsszel magas rezsit is akart, de Magyarország ehelyett rezsicsökkentést vezetett be”. Hogy is volt/van ez? – kérdeztük a szakértőt. 

„Voltak kötelezettségszegési eljárások Magyarország ellen, amiért a magyar szabályozás egyes pontjai nem feleltek meg az uniós liberalizált gázpiaci feltételeinek, de Brüsszel nem azt támadta, hogy a kormány belenyúlt a piacba – ez nem egyedi –, hanem azt, hogy nem differenciáltan tette ezt” – összegezte Holoda Attila, aki egyébként éppen a rezsicsökkentés miatt távozott önként a második Orbán-kormányból.

Ahogy visszaemlékezik: 2012 telén adta ki a kormányfő a rezsicsökkentésre vonatkozó ukázát, mégpedig nem is titkoltan abból a megfontolásból, hogy ezzel megnyerje a következő választást. Hiába mondták a tárcánál dolgozó szakemberek, hogy a rezsicsökkentés így ostobaság, jelezték feléjük, hogy „Orbánnak nem lehet megmondani ezt, a parancsot végre kell hajtani”. A szakemberek látták, hogy a rezsicsökkentés – ami két lépcsőben  mintegy húsz százalékos mértékű volt – már csak azért is abszurd szakmailag, mert akkor már komoly túlkínálat volt az európai piacon, ám a hozzáfűzött demagóg politikai számítás bevált.

„Beválhatott, mert Magyarországon – mint a szegény társadalmakban általában – még mindig kulcsszó a rezsi, s Orbán kiválóan ráérzett arra, hogy ezzel választást lehet nyerni” – húzta alá Holoda, hozzátéve: a miniszterelnök azzal is tisztában volt, hogy ezzel ráadásul nem is lehet veszíteni, hiszen az elismert költségekbe belenyúlva a multiktól vissza tudják szedni a rezsicsökkentésre fordított pénzt. S így is lett – igaz, ennek az lett az ára, hogy a szolgáltatók legatyásodtak, majd beadták a derekukat és belementek abba, hogy az állam visszavásárolja a cégeiket. Holoda egy – akár mulatságosnak is tekinthető –  példával is illusztrálja, hogy mennyire kizárólag a szándékok szerinti szakmai köntösbe csomagolt politika volt a motiváció: a rezsicsökkentés adott ütemét soha nem kerek százalékban határozták meg, az ok egyszerűen az volt, hogy így sokkal tudományosabbnak tűnt – mondja Holoda, aki – ne felejtsük! – a folyamat indulásakor személyesen, szakpolitikai helyettes államtitkárként is jól rálátott a folyamatokra.

„Orbán mostani nagy hazugsága, hogy Brüsszel nem magát a rezsicsökkentést támadta – nem is tehette, hiszen a tagállamok mintegy felében szabályozott, a másik felében pedig szabadpiaci a rezsiár – az ellen lépett fel az Európai Unió, hogy mindenkinek egységesen csökkentették az árat, s nem differenciáltan” – szögezte le a szakértő. Brüsszel azt nem akarta, hogy a milliárdos havi medence-fűtési számláját éppen olyan arányban (nominálisan tehát akár ezerszeresen) támogassa az állam, mint ahogyan a legszegényebbek szerény, párezres számláit. Azt is felrótta az EU, hogy az egységes piacba is benyúlt az állam, s nem biztosítja a szolgáltatóválasztás jogát az egyébként uniós szinten liberalizált piacon, illetve – s ebben pereket is nyertek a szolgáltatók – nem hagyják érvényesülni a költségeiket.

Maga a rezsicsökkentés pedig, ami miatt annyira büszkén verik a mellüket Orbánék, egész egyszerűen egy nagy átverés volt: ahogy a szakértők már 2012-13-ban tisztán látták, jelentős árcsökkenés indult meg az energiahordozók nemzetközi piacán, aminek eredményeként 35-45 százalékot estek a nemzetközi árak 2012 decemberéhez képest. Magyarországon a rezsicsökkentés mértéke ettől pedig jócskán elmarad. Magyarul, ma kisebb lehetne például a gázszámlánk, ha nem lett volna rezsicsökkentés, s a nemzetközi árak mozgását követve engedték volna mérséklődni a fogyasztók által fizetett árat. Mi sem jellemzőbb a nemzetközi árak drámai  zuhanására, mint az, hogy a GAZPROM (a magyar gázimport legfontosabb szereplője) 2015 végén egyoldalúan 25 százalékkal csökkentette az árait. Igaz – emlékeztet Holoda – Magyarország hosszútávú szerződés alapján szerzi be a gázt az orosz cégtől, az árat pedig üzleti titokként kezelik. Azaz, azt sem tudhatjuk, hogy a magyarok által vásárolt orosz importgáz ára mennyit csökkent valójában.

„Mindenesetre Orbánék legnagyobb hazugsága az, hogy nekik köszönhetően mérséklődtek a magyar háztartások rezsire fordított kiadásai” – szögezte le Holoda. Ugyanis semmit nem változott ez az arányszám (azaz, hogy a bevételhez képest mennyit fordítanak rezsire): az 2013 előtt és ma is 15-18 százalék. Összehasonlításként: a rezsicsökkentést megúszó Nyugat-Európában ez az arány 8-9 százalék.

„És akkor még nem beszéltünk a rezsicsökkentés közvetett áráról, amit szintén a lakosság fizet meg” – hívta fel a figyelmet a szakértő még egy szempontra. A közműcégeknek az őket a veszteség felé sodró rezsicsökkentés miatt kieső bevételek, illetve a rájuk pluszban kirótt kötelezettségek miatt nem jut pénzük karbantartásra, fejlesztésre. Ez pedig nem csak a közművek lerohadását, a szolgáltatás minőségének a romlását, hosszabb távon akár a bizonytalanságát eredményezi (s az már ebből a szempontból nem számít, hogy multi vagy a cégeket visszavásárló magyar állam a tulajdonos). „És hiába mondja Mari néni és Jóska bácsi, hogy milyen jót tett vele a Fidesz-kormány, amely csökkentette a kiadásait – ami önmagában is már egy erőteljes hazugság sulykolásának az eredménye –, azt már nem veszi észre, hogy a fia, a lánya vagy az unokája munkanélküli lett, mert a szolgáltató cégek egyre kevesebb karbantartót, fejlesztőt, stb. foglalkoztatnak a pénzhiány miatt. És nem köti össze a gázárcsökkenést a kenyérár-emelkedéssel, pedig  ez utóbbi egyik fontos oka, hogy – az állami bevételek kiesésének kompenzációjaként – a cégek által fogyasztott energia árát megemelték. Így azután boldogan lobogtathatja a sárga csekket kísérő papíron feltüntetett ’ön ennyit spórolt’ soron szereplő összeget Mari néni és Józsi bácsi, mert nem látja az összefüggéseket” – vezeti le Holoda. Aki szerint „ha nagyon akarták volna csökkenteni a rezsit, akkor az ide tartozó termékek és szolgáltatások általános forgalmi adóját kellett volna levinni 5 százalékosra. Ez egyetlen – preferált – esetben, a távhőnél már korábban meg is történt, ami azt mutatja, hogy a módszert megtalálták és működtetik.

Szerző: NVZS
Fotó: Magyar Narancs

*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com