Nyugdíjbotrány: Jogsértés történt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt főigazgatója szerint

nyugdij

Jogsértés történt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt főigazgatója szerint, mert azt ugyan „már megszoktuk, hogy konkrét kérdésre, általános szöveget írnak, és kioktatnak, a kérdés tárgyától függetlenül, az azonban, hogy képviselői kérdésre nem is válaszolnak, kikerülik a kérdést, az már jogsértés: a képviselő alkotmányos jogát teszik tartalmatlanná”. Barát Gábor azzal kapcsolatban reagált a Hírklikknek, hogy napvilágot látott Varga Mihály pénzügyminiszter és államtitkára, Tállai András válasza a januári nyugdíjbotrány kapcsán hozzájuk intézett (szocialista) képviselői kérdésekre.

Tállai a Korózs Lajos által feltett kérdésekre válaszként a többi között azt írta, hogy nincs is konkrét napja a nyugellátások kifizetésére, bár a több évtizedes, kialakult gyakorlatnak megfelelően a konkrét banki utalási nap a tárgyhónap 12. napja, ezen a napon kell jóváírni az ellátás összegét; illetve ha munkaszüneti vagy ünnepnapra esik, akkor a jóváírás időpontja az azt megelőző munkanap. Azt állította, hogy mindenki számára, aki banki átutalással kapja a járandóságot, január 11-i értéknappal folyósították azt. (Megjegyezzük, volt olyan, nem is kevesen, aki csak hétfőn jutott a pénzéhez!)

Kórozs több kérdését ugyanakkor figyelmen kívül hagyta, s nem válaszolta meg Tállai. Pedig a szocialista képviselő alapvető információra lett volna kíváncsi, arra, hogy mi az oka annak, hogy januárban nem érkeztek meg a nyugdíjak.

Mesterházy Attila Varga Mihályt kérdezte arról, hogy „igaz-e, hogy az ön által indított vizsgálat eredményeképp leváltották a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság szakmai igazgatóhelyettesét?”. A válaszból az derült ki, hogy két vizsgálat is indult – ő maga és a Magyar Államkincstár elnöke is elrendelt egyet-egyet –, és a Kincstár vizsgálata miatt került sor a kérdésében jelzett személyi intézkedésre.

Igaz, legalább válaszoltak valamit, hiszen – ahogy akkor megírtuk – január 22-én hiába hívta össze a költségvetési bizottságot a DK-s Varju László, hogy meghallgassák Varga Mihály pénzügyminisztert és Mészáros Józsefet, az államkincstár elnökét a januári nyugdíjak késése miatt. Az ülést annak megnyitása után néhány perccel be kellett rekeszteni, ugyanis nemhogy Varga és Mészáros, de még a kormánypárti bizottsági tagok sem jelentek meg az ülésen.

A tájékoztatási kötelezettségük elszabotálásából a sajtó sem maradt ki mi legalábbis biztosan nem, hiszen a Hírklikk először január 11-én délelőtt tett fel kérdéseket a MÁK-nak, majd a kormányszóvivőnek az ügyben, később Varga Mihálynak is, ám válaszokat három hét alatt sem kapott.

Pedig nagyon sok a nyitott kérdés, a képviselői megkeresésekre adott írásbeli válaszok pedig – miközben egy sor megállapításra adnak okot –  újabbakat is felvetnek. És ezt nem mi mondjuk, hanem a szakértő.

Barát Gábor, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt főigazgatója, aki jószerint egész szakmai életét a nyugdíjfolyósításban töltötte nagyon problémásnak látja az egész ügyet, beleértve, hogy a „példátlan késedelmes utalást is csak politikailag kezelik, mint az egyértelműen kiderül a válaszokból”. Hozzátette: „és akkor még nem beszéltünk a válaszok ellentmondásairól és arról, hogy konkrétan jogsértés történik, hiszen nemhogy mellébeszélnek, de még ignorálják is a nekik feltett képviselői kérdéseket”.

Szerinte a hiba tényleges okát, és annak valói felelősét soha nem ismerhetjük meg, ami pedig a válaszokból kibogozható tételeket illeti, számos ellentmondást is felfedezni vél. Ilyen Varga Mihály és Tállai András válaszai között is fellelhető: „ha ugyanis csak a nap számít, a több évtizedes gyakorlat pedig nem, akkor miért volt vizsgálat, hiszen akkor késedelem sem volt”.

Érthetetlen az is, hogy a MÁK irányításáért felelős miniszter (Varga) és az érintett szervezet párhuzamos vizsgálatot folytatott. Mint kifejtette: előbb a miniszternek, illetve az általa kijelölt, az adott ügymenetben jártas minisztériumi munkatársaknak kellett volna lefolytatnia a vizsgálatot, és csak utána, annak megállapításaira figyelemmel, szükség esetén a MÁK elnökének. „A két vizsgálati és felelősségi szint egybemosódott” – hívta fel a figyelmet Barát Gábor. Egyébként pedig a MÁK elnökének közigazgatási-vezetési, ellenőrzési tevékenységét is vizsgálni kellett volna az adott ügyben, hiszen ő egy személyben felelős a szervezet működéséért. „Érdekes, hogy a miniszteri vizsgálat nem állapított meg vezetési, belső szervezési, illetve szakmai projekt irányítási problémát” – mutatott rá a szakértő, meggyőződését fejezve ki, hogy „ebben a történetben, amit és ahogyan tettek, a bűnbakként kikiáltott Nyufig igazgatóhelyettessel, csak mellékes szál”.

A szakember ezen túl nem érti, hogy mit jelent az „erősebb nyugdíjfolyósítási kontroll”, amiről a válaszokból a PM vezetői szóltak. „Eddig ugyanis nem fordult elő olyan durva mulasztás, mint amire 2019.január 11-én sor került, ami nem véletlen”.  És „mit takar a komplex nyugdíjbiztosítási szakigazgatási rendszer hosszabb távon történő korszerűsítése? Mennyi a hosszabb táv”? –  sorolja a válaszok kapcsán felmerülő kérdéseket Barát Gábor.

Szerző: NVZS

*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com