Nyelvtudás hiányában egyre többen nem tudnak diplomázni

nyelvvizsga biz

Idén már közel 12 ezren nem kapták meg a diplomájukat azért, mert nem tudták felmutatni az ehhez szükséges nyelvvizsgát.

Csaknem tizenkétezer diploma ragadt bent az egyetemeken és főiskolákon 2016-ban azért, mert hiányzott az oklevél kiadásához szükséges nyelvvizsga – tudta meg a Magyar Hírlap. Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke a lapnak elmondva kiemelte: ez nem az egyetemek sara, hisz náluk a szaknyelvi oktatáson van a hangsúly, nem pedig az általános nyelv tanításon. A kormány rövidesen felméri, hogy milyen problémák vannak a nyelvtanítás területén a közoktatásban.

Az Oktatási Hivatal számai szerint a nyelvvizsga hiányába diplomát nem kapók száma 2015-ben még „csak” 9354 volt, egy évvel korábban 8500. A lap kérdésére Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke elmondta: míg a korábbi években a „bent ragadt diplomások” éltek és élhettek a Diplomamentő program lehetőségével, most ez már nincs meg. Szerinte hasznos lenne, ha utóbbit a kormány újból elindítaná, hiszen addig, amíg a közoktatásból nem megfelelő nyelvtudással lépnek ki a végzősök, az egyetem végén tízezrek találhatják magukat abban a helyzetben, hogy nyelvvizsga-bizonyítvány hiányában nem kapják meg a diplomájukat.

2020-tól csak az vehet részt a felsőoktatásban, aki legalább egy középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, de a szakember szerint ezt a rendelkezést fel fogják függeszteni. Ezt azzal indokolta, hogy az egyetemeknek gazdasági okok miatt is szükségük van arra a nem elhanyagolható hallgatótömegre is, amely nem hozza a követelményt. Megjegyezte, hogy a szülők és a gyerekek is jogosan „lázadnak” majd.

Salusinszky András szerint megoldást jelenthetne a közoktatás nyelvtanításának megreformálása, aminek érdekében a kormány ősztől reprezentatív kutatásba kezd. Ennek részeként szeretnék feltérképezni a problémákat a közoktatásban, így feltárni azt, hogy miért nem tanul meg sok gyerek a kívánt szinten idegen nyelveket. Salusinszky ugyanakkor megjegyezte: nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az egyetemi hallgatók tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy felsőfokú tanulmányaik végére kell a nyelvvizsga. Sokan mégsem tesznek érte semmit.

„Sokszor felmerül, hogy miért kell minden szaknál kötelezően előírni a nyelvvizsga kimeneti követelményt, miért kell például egy földrajzosnak angolul tudnia. A válasz egyszerű: a 21. században a diplomás értelmiségtől elvárható, hogy angolul tudjon, és ugyanilyen alapkompetencia az informatika ismeret is” – mutatott rá Salusinszky András.

Az alelnök reagált arra a programra is, amelyet a napokban jelentett be a kormány, és amelynek részeként 3,3 milliárd forint keretösszegből segítenék elő a középiskolások tanórán kívüli nyelvtanulását. Ennek a lényege, hogy a tanulók az iskolában vehetnek részt külön nyelvórákon, amelyeket a nyelvtanárok, illetve felsőoktatási intézmények nyelvszakos hallgatói tartanak majd nekik. Salusinszky András szerint azonban nem helyes egyetemistákkal taníttatni a középiskolás gyerekeket, akik még „nem állnak készen a feladatra”. Úgy vélte, az elmúlt huszonöt-harminc évben a közoktatás, a szülők és a gyerekek rájöttek arra, hogy az iskolarendszeren kívüli nyelvi képzők bevonásával lehet hatékony eredményeket elérni. Éppen ezért azt javasolja, hogy a most induló programba vonják be a nyelviskolákat.


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com