Növekszik majd a költségvetési hiány jövőre

pénz

Hiába lesz erős a gazdasági növekedés, és keletkezik plusz 1100 milliárd forint többletbevétel az államkasszában, így is növekszik majd a költségvetési hiány jövőre. Ezért több százmilliárdot kellene találni valahol ahhoz, hogy tartsuk magunkat korábbi vállalásunkhoz – ezt lehet kiolvasni abból a 2018-as költségvetésre vonatkozó kormányzati előterjesztésből, amelyet az Index megszerzett. A kiszivárgott minisztériumi anyag több szempontból is meglepő. 

A “Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat benyújtásával kapcsolatos döntést igénylő kérdésekről” szóló előterjesztés szerint

a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) most 3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol jövőre, ami már pont ellene megy az Európai Unió szabályainak.

Ezért, ahogy a dokumentum megjegyzi, mindenképpen ki kell találni, hogyan csökkenti a kormány a hiányt, mielőtt beadják a költségvetési javaslatot. 

Állítólag százmilliárdokat keresnek Varga minisztériumában

 

A bevételek jönnek

Felvetődik a kérdés: a kedvező költségvetési kiinduló helyzet és a magasabb növekedés mellett hogyan lehetséges, hogy a becsült hiány nemhogy nem csökken a 2017-es 2,4 százalékhoz képest, hanem nő.

Ez tűnik a fő problémának a kiszivárgott előterjesztésből, amelyben az NGM leírja, milyen makrogazdasági trendekkel számol 2018-ra, illetve hogy a kormány intézkedései hogyan hatnak így vagy úgy a jövőre tervezett költségvetésre. A kormány szerint a magyar gazdaság alapvetően jól alakul majd: 

  • az NGM előrejelzése szerint 2018-ban 4,3 százalékkal nő majd a GDP, vagyis még gyorsabban, mint 2017-ben (idén 4,1 százalékos növekedéssel számolnak);
  • az EU-s pénzeknek, a csoknak és a társasági adó csökkentésének hála beindulnak a beruházások;
  • a növekvő bérek felpörgetik a fogyasztást;
  • tovább fehéredik a gazdaság;
  • és, ami itt talán a legfontosabb, mindezektől nőnek az adóbevételek.


Mindezek miatt egész pontosan 1109 milliárd forinttal lesz több adó, mint az idén.

A másik oldalon viszont 

  • az állam sok egyszeri bevételtől elesik 2018-ban, amivel 2016-ban vagy az idén még számolni tudott – nem jön be például pénz a kormány adóparadicsomi ötletéből, a növekedési adóhitelből, amivel tavaly például sikerült nagy adózó cégeket ide csábítani, és a földárverések lezárultával szintén jelentős pénzforrás szűnik meg;
  • a különböző áfacsökkentések miatt is kevesebb pénz jön be a költségvetésbe;
  • emellett pedig nőnek az állam tervezett kiadásai.

A hiány viszont emelkedik

Mindez összességében a hiány növekedéséhez vezet.

Mindez azért gond, mert 2016-ban az Európai Bizottságnak beadott konvergenciaprogramban Magyarország a GDP 1,8 százalékának megfelelő hiányt ígért 2018-ra. 

  • Az NGM által most számolt alappályán (vagyis minden más tényező változatlanságát feltételezve) 3% lenne a GDP-arányos hiány, így az 1,8%-os eredeti célhoz képest van egy 484 milliárd forintos rés, amit a kormánynak kellene valahonnan spórolnia vagy valamiből összeszednie.
  • Ha ugyanakkora hiányt akarna elérni a kormány 2018-ra, mint amekkorát 2017-ben kitűzött magának (a GDP 2,4 százaléka), akkor csak 248 milliárdot kellene valahol találni.
  • A dokumentumban az is szerepel, hogy “amennyiben az uniós szabályok szerinti előírást szeretnénk teljesíteni, úgy a hiánycél a GDP 0,8%-a lenne, így a költségvetési rés 888 milliárd forintra emelkedne”.

Azt még el kell döntenie a kormánynak, hogy mekkora kiigazítást hajlandó vállalni 2018-ra – ami választási év, ugye – vagy hogy milyen szankciókkal járhat, ha ezt nem teszi meg. Ez elég fontos kérdés, mert, ahogy magában az előterjesztésben is megemlítik, az Orbán-kormány egyik nagy eredménye volt, hogy 2013-ban sikerült kikeveredni a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárásból, ami pont azért indult Magyarország ellen, mert nagyobb volt a költségvetési hiány, mint amit az EU szabályai megengednek.


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com