Nem maradt barátja Magyarországnak

00149831

Gyurcsány Ferenc pártelnök kritizálta az Orbán-kormány oroszbarát politikáját, azt jósolta, jövőre növekedni fog a kormány külső és belső elszigetelődése, nemzetközi és belpolitikai konfliktusokkal lesz teli az év.

Orbán Viktor ma ellenségnek látja a Nyugatot és Keleten keres barátokat, ami szemben áll Magyarország nemzeti érdekeivel – jelentette ki Gyurcsány Ferenc tegnap a Demokratikus Koalíció, Az elszigetelt Magyarország és a globális világ című külpolitikai konferenciáján. A pártelnök közölte, a külpolitika a belpolitika folytatása a határokon kívül és aki érteni akarja a kormány külpolitikáját, annak Orbán világlátását kell megismerni. Ennek középpontjában az “a sokunknak fura, elfogadhatatlan tétel” áll, hogy a Nyugat hanyatlik, holott a világgazdaság teljesítményének felét a transzatlanti közösség adja.

Elég csak megnézni, honnan hova vándorol önszántából a legtöbb ember – tette hozzá a volt kormányfő. Ezzel szemben “a keleti szeleket váró” miniszterelnök inkább Oroszország, egy olyan ország szövetségese akar lenni, amelynek gazdasági ereje a huszada a nyugaténak. A korábbi “antiorosz politikusból” Magyarország legoroszbarátabb politikusává vált, azonban az Oroszországgal kötött stratégiai szövetség alappillérei megbuknak – közölte. Arra figyelmeztetett, hogy a 2007-es Putyin és az akkori Oroszország nem azonos a 2014-essel.

Gyurcsány arról is beszélt, hogy 2015-ben növekedni fog a kormány külső és belső elszigetelődése, nemzetközi és belpolitikai konfliktusokkal lesz teli az év. “Ahhoz, hogy a külpolitika változzon, a történelmi és világszeméletnek kell megváltoznia. Ezt pedig csak úgy történhet meg, ha Orbán bukni fog”- fogalmazott Gyurcsány. Hozzátette: “aki más külpolitikát akar látni, az itthon és külföldön nem összeesküvőként, hanem Magyarország javát szolgálva azt kívánja, hogy minél előbb bukjon ez a kormány”.

Nevetséges azt feltételezni Charles Gati szerint, hogy külföldről próbálják megdönteni a magyar kormányt, legfeljebb befolyásolni lehet a helyzetet. A magyar származású amerikai politológus, a Johns Hopkins Egyetem professzora szerint Orbán Viktor “ugyanazzal a hévvel megy most neki Amerikának, mint valaha a Szovjetuniónak”. Feltette a kérdést: Orbánék milyen joggal beszélnek a magyar függetlenség megvédéséről, miközben minden külpolitikai lépésük annak ellenkezőjét szolgálja, és miért ijesztik el éppen azokat, akik a legtöbbet tették és tennék ezért. Dicsérte a közönség soraiban helyet foglaló André Goodfriend amerikai ideiglenes ügyvivő munkáját és elmondta, ő az elsők között volt, akik a mai rendszert “illiberális menedzselt demokráciának” nevezik, a kijelentéssel azonban csak a tusnádfürdői beszéd után foglalkozott Washington.

Ötven éve nem volt olyan rossz a Magyarországról alkotott kép, mint most – mondta már Paul Lendvai, az Europäische Rundschau társkiadója és főszerkesztője. Az újságíró szerint külföldön “nagy betegként” beszélnek az országról és Orbánt, aki már nem is tagadja, hogy a hatalom koncentrációja a célja, diktátorokkal együtt említik. Úgy vélte, Magyarországon jellemző a külföld túlbecsülése, holott a magyar kormányfő sorsa nem a német kancellár, vagy az amerikai elnök, hanem a magyar politikai elit és nép kezében van. Lendvai a magyar-amerikai viszonyról azt mondta: még “soha ilyen nevetségesek a magyar külpolitika és a kormány nyilatkozatai nem voltak”. Megengedhetetlennek nevezte azt az “útszéli hangot”, amivel Orbánék Amerikát támadják, azt pedig, ahogyan Norvégia ellen fellépnek szerencsétlennek.

A kormány Európa-politikáját úgy jellemezte: “pénz igen, zászló nem”. Mára nem maradt barátja Magyarországnak – fogalmazott. Lendvai az ellenzéket is bírálta, közölve: Magyarországon ma nincs is politikai ellenzék, a Fidesz és Orbán ugyanis “ragyogó hatalmi politikával” aláássa azt. Az igazi ellenzéket most az utcán tüntető civilek jelentik.

Göncz Kinga volt külügyminiszter azt fejtegette, pszichológiai határok épültek az országban, miközben a fizikai határok megszűntek. A világ a magyarok számára jókból és rosszakból áll és a civil tüntetők is ennek a megosztottságnak folyományaként határolódnak el az ellenzéki pártoktól. Magyarországgal baj van, és nagyon hosszú idő kell ahhoz, hogy ez a kép megváltozzon – mondta. “Magyarországon nincs külpolitika, valójában csak belpolitika van, és annak külpolitikai hatásai” – jelentette ki Eörsi Mátyás volt külügyi államtitkár.

A keleti nyitás politikájában nincs ideológia, a pénzszerzés az alapja, mert ha a kormánynak pénzre van szüksége, nem fordulhat a nyugati demokratikus intézményekhez, hiszen azok megszabnák, hogy mire fordítsák a pénzt, de a keleti országokat, Oroszországot nem érdekli, hogy a pénz “egy részét hogyan teszik zsebre az oligarchák” – hangsúlyozta.

Fazekas Ágnes-nepszava.hu,

FOTÓ: TÓTH GERGŐ


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com