„Nem adjuk, nem adhatjuk fel” – A 22-es csapdájában a gondozásra szoruló felnőtteket ápoló szülők

otthon apolas

A fogyatékos gyermekeknek Budapesten nincs lehetőségük lakóotthonba költözni. Pedig a fővárost nemzetközi jogszabályok köteleznék a lehetőség megteremtésére.

Ha meghalok, Ferkót vidékre viszik, valahová a határ mellé – ez volt a vezérmotívuma annak a pernek, amelynek másodfokú, megismételt tárgyalását tartották a Fővárosi Ítélőtáblán szerdán.

Magdi egyedül neveli Ferkót, 35 éves, súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekét. Magdi fél attól, hogy mi lesz a gyerekével, ha már nem tud gondoskodni róla, ugyanis állami fenntartásban működő támogatott lakhatási szolgáltatás a fővárosban jelenleg még nem áll rendelkezésre, és lakóotthon sem működik. Az asszony több sorstársával együtt a bíróságon is próbálta elérni, hogy az állam – kötelességét betartva – biztosítsa a gondozásra szoruló felnőttek támogatott lakhatását, de nem jártak sikerrel első fokon.

– A bírónő remegő hangon olvasta fel az ítéletet – emlékezett vissza. A nyugdíjas nőnek, sorstársainak és az őket képviselő Társaság a Szabadságjogokért civilszervezetnek (TASZ) az a fő állítása, hogy a fogyatékos gyermekeknek Budapesten nincs lehetőségük lakóotthonba költözni. Pedig a fővárost nemzetközi jogszabályok köteleznék a lehetőség megteremtésére. A másodfokon eljáró bíróság úgy döntött: hatályon kívül helyezi az elsőfok döntését, magyarul visszakerül oda az ügy, ahonnan elindultak a szülők.

Boros Ilona, a TASZ Egyenlőségprojektjének munkatársa szerint nem kezdődik minden elölről, több bizonyítási kört megtettek már, például végighallgatták az érintett szülőket, okiratokat csatoltak.

A szülőket képviselő ügyvéd és a döntést ismertető bíró is hangsúlyozta, hogy az ügyben van egy 22-es csapdája. Boros Ilona szerint ez az úgynevezett komplex szükségletfelmérés hiánya.

– Ötféle szakosított ellátási típus létezik. Az ötféle ellátásból egy szóba sem jön a felpereseknek, három másik pedig jogsértő tömegintézmény. A perben általunk követelt támogatott lakhatáshoz, azaz az egyetlen megfelelő ellátáshoz az kell, hogy az érintett beadja a kérelmét. Ezután az intézményvezető illetve egy ott dolgozó gyógypedagógus szolgáltatási portfóliót készít – mondta a TASZ munkatársa. Azaz leírják, hogy Ferkónak például három és fél óra gondozás és két és fél óra fejlesztés kell egyénre szabottan. Veronikának ellenben csak egy óra gondozásra, de négy óra fejlesztésre van szüksége. Ennek a komplex vizsgálatnak ugyanakkor csak akkor van értelme, ha van egy konkrét hely, ahová tud jelentkezni Ferkó.
Azért 22-es csapdája a helyzet, mert ilyen vizsgálatot csak a konkrét hely intézményvezetője készíthet, de ha nincs ilyen intézmény, lehetetlen elkészíteni a vizsgálatot. Mégis ezt kérik számon Ferkóékon.
– Nem adjuk fel, nem adhatjuk fel – mondta lapunknak Magdi a bíróság döntése után. A tárgyaláson egyébként Ferkó is ott volt, aki példásan tűrte a csaknem két órás procedúrát.

N


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com