Mueller: Nem tisztáztam Trumpot

mueller, Fotó- SAUL LOEB : AFP

A volt különleges ügyész cáfolta az elnök azon állítását, hogy a vizsgálat a vádpontok alóli teljes felmentéssel zárult.

Robert Mueller szerdán a demokrata többségű képviselőház két bizottsága előtt – helyi idő szerint délelőtt a igazságügyi, délután a hírszerzési bizottság ülésén – jelent meg, hogy válaszoljon a kérdésekre. Az előbbi helyen az volt az érdeklődés fő tárgya, hogy Donald Trump akadályozta-e az igazság kiderítését 2016-os elnökválasztási kampánycsapatának orosz kapcsolatait illetően, az utóbbi helyen pedig e kampánycsapat és Moszkva tényleges viszonyáról próbáltak az eddigieknél többet megtudni a képviselők. 

Mueller elmondta, hogy az oroszok súlyos kihívást intéztek a demokrácia ellen, amikor erőfeszítéseket tettek az amerikai politikába való beavatkozásra. Leszögezte azt is, hogy a vizsgálat nem tisztázta az elnököt az igazságszolgáltatás akadályozásának a gyanúja alól.  A most 74 éves Mueller, aki korábban – történetesen a 2001. szeptember 11-ikei terrortámadások idején is – a Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI igazgatója volt, 2017 májusában kapott különleges ügyészi megbízást az igazságügyi tárcától arra, hogy vizsgálja ki, volt-e összejátszás az előző évi kampány idején a republikánus csapat és a választások kimenetelét Trump javára befolyásolni próbáló Moszkva között, a demokrata párti jelöltet, Hillary Clintont lejárató információk felhasználása révén. 

A különleges ügyész 22 hónapon át vizsgálódott, majd idén tavasszal benyújtotta jelentését a megrendelő igazságügyi minisztériumnak, amelynek az élére időközben Trumphoz hű politikus, William Barr került. Barr a 448 oldalas jelentésből először csak egy négyoldalas összefoglalót tett közzé, amely erőteljesen tükrözte a miniszter szubjektív meglátásait a jelentés tartalmával kapcsolatban. Később nyilvánosságra hozták a teljes dokumentum terjedelmének mintegy 90 százalékát tartalmazó, szerkesztett változatot.  A nagy műgonddal megfogalmazott jelentés széles körben osztott értelmezés szerint az oroszokkal való összejátszás gyanújának a tekintetében arra a következtetésre jutott, hogy nem indokolt ezen a címen senki ellen vádat emelni.

A Trump körüli személyek egy része ellen történt ugyan vádemelés, és ezeknek az embereknek egy része be is vonult a börtönbe, de nem az oroszokkal szőtt összeesküvés, hanem a nyomozás során felszínre került egyéb bűncselekmények, például adócsalás miatt.  Abban a vonatkozásban viszont, hogy Trump akadályozta-e az igazságszolgáltatást – például az elnökként megörökölt James Comey FBI-igazgató menesztésével –, Mueller már sokkal kétértelműbben fogalmazott a jelentésben: nem látta alátámaszthatónak sem felmentést, sem a vádemelést. 

A Mueller-jelentés ezen tartalmának ismertté válása óta az amerikai belpolitikai viták egyik állandó nyitott kérdésének számít, hogy az ellenzéki demokraták mikor tesznek szert annyi jogi munícióra Trumppal szemben, ami megítélésük szerint már  alapul szolgálhat az elnök elleni bűnvádi elmozdítási eljárás (impeachment) megindításához.  Mueller mostani meghallgatása is azt a célt szolgálta a demokraták részéről, hogy az eddigieknél több konkrétumot tudjanak meg a volt különleges ügyésztől. A republikánusok ezzel szemben arra kívántak rámutatni, hogy ennek a maratoni vizsgálatnak a puszta elindítása is hibás kiindulópontokon, egy volt brit hírszerzőtől származó, a valóságnak nem mindenben megfelelő állításokon alapult. Az igazságügyi bizottsági meghallgatás során azonban Mueller nem volt hajlandó kielégíteni a republikánus törvényhozók erre vonatkozó kíváncsiságát: közölte, hogy az FBI által indított vizsgálat eredete még a neki adott különleges ügyészi felhatalmazás előtti időre nyúlik vissza, és így ő a kezdetekről nem illetékes felvilágosítással szolgálni. 

Az igazságügyi szakbizottság előtt Mueller most hangsúlyozta: nem felel meg a igazságnak a Trumptól és környezetétől származó állítás, miszerint a vizsgálat végkövetkeztetései felmentik az elnököt minden gyanú alól. A képviselői kérdésekre adott válaszaiból most az is világosan kiderült: azt, hogy nem kezdeményezett vádemelést Trump ellen, nem az indokolta, hogy a megismert tények figyelembe vételével ezt megalapozatlannak látta volna, hanem egyszerűen az, hogy az igazságügyi tárca jogértelmezése szerint nem lehetséges az elnök ellen a szokványos vádemelés. Ő, Mueller ezért nem jelenti ki azt, hogy Donald Trump a büntetőjogba ütköző cselekményt követett el, ugyanakkor nem is ad menlevelet az elnöknek az igazságszolgáltatás akadályozásának a gyanúja alól. 

Jerry Nadler, a képviselőház igazságügyi bizottságának demokrata páti elnöke a meghallgatás során azt mondta Muellernek: „Bár Önt a minisztérium politikai irányvonala megakadályozta abban, hogy vádat emeljen az elnök ellen ezért a magatartásáért, Ön mégis világossá tette, hogy nem adott felmentést (az elnöknek). Bárki más követett volna el ilyen cselekményeket, bűnvádi eljárás indult volna ellene. És ebben az országban az elnök sem áll a törvények fölött”.  Mueller meghallgatása előtt Trump Twitter-bejegyzésben azt állította, hogy „demokraták és mások” bűnvádat próbálnak összeeszkábálni, és azt ráhúzni az ártatlan elnökre.

nepszava.hu

Fotó: Népszava


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com