Minden ellene szól, vajon elindítják a közjogi felelősségre vonást (impeachment) Trump ellen?

trump néz

Néhány héten belül Donald Trump két volt embere – az exügyvéd és egykori bizalmas, Michael Cohen, valamint a korábbi kampányfőnök, Paul Manafort – is bíróság elé került.

Manafortot csalás miatt összesen nyolc vádpontban bűnösnek találták, így hosszú börtönbüntetésnek néz elébe, tetteinek jelentős részét azonban Trumppal folytatott munkakapcsolata előtt követte el. Cohen ügye még rázósabb: ő beismerte, hogy megsértette a kifizetésekkel a kampányfinanszírozási törvényt és eskü alatt vallotta, hogy erre az elnök kényszerítette – mégpedig azért, hogy lefizessék azokat a nőket, akikkel Trumpnak viszonya volt.

Az időközi választások (midterm) előtt alig több mint két hónappal ez aligha tesz jót a Republikánus Pártnak, de vajon ahhoz elég-e, hogy Trump kikerüljön az elnöki székből?

Időközi valóságshow

Trump körül nem ez az első botrány, így mondhatjuk, hogy Amerika és a világ már szinte kezd „hozzászokni” az elnök körüli megdöbbentő fordulatokhoz. Megingathatatlan hívei pedig valószínűleg továbbra is a Nyugat-Virginiában elhangzottakra fognak hivatkozni, amikor Trump csak ezt hajtogatta: „Na, hol itt az [oroszokkal való] összejátszás? Még mindig csak keresik a bizonyítékokat a beavatkozásra. És hol vannak a bizonyítékok? Sehol.”

Az elnök Twitterén pedig továbbra is következetesen boszorkányüldözésnek nevezi a Robert Mueller különleges ügyész vezette vizsgálatokat, amelyek szintén az elnökválasztásba való orosz beavatkozást vizsgálják. Az óra viszont ketyeg, közelegnek a november 9-i választások, miközben az őt körülvevő emberek egyre több terhelő információt árulnak el róla. Pedig novemberben dől majd el, hogy Trump a munkáját támogató kongresszusi többséggel tudja-e folytatni a következő két évben.

„Míg Manafort esetében nem kifejezetten politikai ügyről van szó, hanem sikkasztásról, az ő ügye nem befolyásolja különösen az időközi választásokat és Trump helyzetét. Kivéve ha kiderül, hogy Putyin-közeli üzletemberekkel működött együtt, vagy ő is vádalkut köt az FBI-jal – mondta a Zoom.hu-nak Magyarics Tamás, külpolitikai szakértő. – Amennyiben viszont kiderül, hogy a kampánycsapat és az oroszok között összejátszás volt, az már politikai jelentőséggel bír.”

A szakértő szerint Cohen esetében már súlyosabb a helyzet, hiszen Trump korábban határozottan állította, hogy nem utasította ügyvédjét a hallgatási pénzek kiosztására. A vádalkut kötött Cohen azonban ennek éppen az ellenkezőjéről vallott.

 

A legutóbbi botrány: Cohen

Michael D. Cohen, Trump egykori jogtanácsosa és ügyvédje kedden bűnösnek vallotta magát a kampányfinanszírozási szabályok megsértésében és beismerte, hogy törvénytelen módon pénzt adtak nőknek azért, hogy hallgassanak az egyébként házas Trumppal folytatott viszonyukról. Cohen volt az, aki két fedőcégen keresztül fizetett 130 000 dollárt (kb. 36 millió forint) Stormy Daniels pornószínésznőnek és 150 000 dollárt(kb. 42 millió forint) Karen McDougal explaymate-nek. Mindezt az elnök utasítására. És hogy miért most vallott? Azért, mert vallomása előtt néhány órával vádalkut kötött az FBI-jal, amely egy 20 millió dolláros (kb. 5,5 milliárd forint) csalás miatt indított nyomozást az ügyvéd ellen. A csalási ügy Cohen legzűrösebb vállalkozásához, a New York-i taxiengedélyek felvásárlásához és forgalmazásához kötődik. Az elképesztő összeget összeget Cohen a saját tulajdonában lévő taxivállalat számára kérte két banktól, és a nyomozók gyanúja szerint hamis vagyoni adatokat adott meg a bankoknak, hogy megkaphassa a kölcsönt.

Trump azóta reagált a történtekre, két Twitter üzenetben is: „Ha valaki jó ügyvédet keres, erősen ajánlom, hogy ne Michael Cohen szolgáltatásait vegye igénybe.”

 „Sajnálom Paul Manafortot és az ő csodálatos családját. Az »igazságszolgáltatás« elővett egy 12 éves adóügyet és elképesztő nyomást helyeztek rá, de Cohennel ellentétben ő nem »tört meg« – nem talált ki történeteket, csak azért, hogy »alkut kössön«. Minden tiszteletem ezé a bátor emberé!”

Mi kell ahhoz, hogy impeachment-eljárás induljon valaki ellen?

A nagy kérdés, ami Trump bírálóit már lassan egy éve foglalkoztatja, hogy mi kell ahhoz, hogy elindítsák a közjogi felelősségre vonást (impeachment) – amely alapvetően nem jogi, inkább politikai eljárás. Az ügynek először is a képviselőház igazságügyi bizottsága elé kell kerülnie, majd ha ott többségi szavazattal továbbjut, a teljes ülés (szintén többségi szavazattal), majd a szenátus szavaz arról, valóban szükséges-e eltávolítani az elnököt pozíciójából. A harmadik fázisban, a szenátus döntésénél kétharmaddal lehet megszavazni a végső döntést. Így az teljesen egyértelmű, hogy ha a republikánusok maradnak többségben a képviselőházban, nem lesz impeachment.

Kérdés, hogy, ha a demokraták nyerik az időközi-választásokat, elindítják-e a közjogi felelősségre vonást és így megfosztják-e pozíciójától Trumpot. A „kékek” jelenleg elég visszafogottan kommunikálnak az ügyről, hiszen ha határozottan kiállnának amellett, hogy ezt biztosan megteszik majd, azzal mobilizálhatják a republikánus szavazókat.

„A népesség 38 százaléka gondolja úgy, hogy az impeachment szükséges lenne, köztük a demokrata tábor nagyjából 71 százaléka – magyarázta Magyarics. – A republikánus szavazók többsége pedig az egész Mueller-nyomozást a liberálisok boszorkányüldözésének tartja és stabilan kitartanak Trump mellett.”

Kik ellen indult eddig impeachment-eljárás?

Az egyik válasz egészen kézenfekvő, hiszen nem is olyan rég történt egy szintén házasságtörő elnökkel. Igen, Bill Clinton volt az. Bár az Egyesült Államok 42. elnöke jóval népszerűbb volt, mint most Trump, a Monica Lewinsky-ügy kapcsán 1999-ben impeachment-eljárást indítottak ellene az igazságszolgáltatás akadályozása és hamis tanúzás miatt. Kiderült ugyanis, hogy nem csak ő hazudott a liezonról, hanem Lewinskit is utasította, hogy ne árulja el az igazat. A szenátus szavazatai meg sem közelítették a kétharmadot, így Clinton kitöltötte a négyéves ciklust. A másik elnök ellen pedig 1868-ban indult közjogi felelősségre vonás – ő volt Andrew Johnson. Johnson miatt azért indult eljárás mert eltávolíttatta a hadügyminisztert a hivatalából, mert az nem értett egyet elnöki politikájával. A szenátus egyetlen szavazatán múlt, hogy posztján maradhatott.

De mi történne, ha mégis eltávolítanák Trumpot az elnöki székből?

Amennyiben az elnököt eltávolítják vagy lemond (Nixon esetében volt már erre példa), az alelnök lép a helyébe: tehát jelen esetben Mike Pence lenne az elnök és jelölhetne maga mellé egy új alelnököt. Új választásokat ilyen esetben nem írnak ki, az alelnök a ciklus végéig marad az elnöki pozícióban.

zoom.hu


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com