Miért baj a magas koleszterinszint?

koleszterin

 

Szétnéztem az interneten és számos oldalon meghökkentő állításokat olvastam a magas koleszterinszinttel és annak kezelésével kapcsolatban. Az egyoldalú, sokszor minden szakmaiságot nélkülöző “cikkek”, illetve egyes kutatások eredményeinek önkényes kiválogatására épülő anyagok, azok rossz magyarázata egyértelműen megtéveszti a betegeket- írja Dr. Vértes András, a Magyar Kardiológusok Társasága – Prevenciós és Rehabilitációs munkacsoportjának vezetője.

Amennyiben az érelmeszesedés valamely formájával rendelkező beteg ennek hatására abbahagyja a gyógyszerei szedését, akkor számíthat arra, hogy ismét szív- és érrendszeri események elszenvedője lesz, esetleg akár korai halál is bekövetkezik.

Miért baj a magas koleszterinszint?

A koleszterin a zsírok (lipidek) körébe tartozik és a szervezetünk számára nélkülözhetetlen anyag, hiszen például a sejtfalak, a nemi hormonok, a D-vitamin és az epesav fontos alkotóeleme.

A szervezet a koleszterin-szükségletének többségét maga állítja elő, csak egyötödét fedezi a táplálékokból.

A koleszterin az egészségre veszélyt akkor okozhat, ha túl magas a vérben lévő koncentrációja, illetve az összkoleszterinen belül nem megfelelő arányban vannak jelen benne a koleszterin különféle típusai.
Ha az LDL-koleszterin, különösen annak kicsi, sűrű változata (úgynevezett small-dense LDL) felszaporodik a vérben és átjutva a „sérülékennyé” vált érbelhártyán kijut az érfalba, zsíros-meszes plakkokat, lerakódásokat hoz létre az erek falán.
Az érelmeszesedés (arterioszklerózis) az alapja több súlyos szív- és érrendszeri betegségnek. Azért olyan veszélyes, mert szűkíti, súlyos esetben el is zárhatja az ereket, rugalmatlanabbá, sérülékenyebbé teszi az érfalakat, és ennek az elváltozásnak a következtében végtagi érszűkület, trombózis, szív- és agyi infarktus, agyvérzés alakulhat ki.

4 év kezelés során, minden 1 mmol/l LDL-koleszterin csökkenés hatására 13%-ban csökken az összhalálozás rizikója, abban az esetben, ha a betegnek nincs cukorbetegsége, és 9%-ban cukorbetegség esetében.

Mi igaz a statin kezeléssel kapcsolatban?

1987-ben forgalomba kerültek magas koleszterinszint csökkentésére kifejlesztett sztatinok. Ezt követően az első nagy tanulmányban vizsgálták az első sztatint tartalmazó gyógyszer hatását. Ez a tanulmány a Scandinavian Simvastatin Survival Study (4S) volt, melybe 4444 koszorúérbeteget vontak be.

A betegek egy része kezelésben részesült, másik része nem kapott lipidcsökkentőt.

A betegeket mintegy 5 évig követve azt találták, hogy az összhalálozás rizikója 30%-kal, a koszorúérrel kapcsolatos esemény rizikó 42%-kal csökkent a kezelt csoportban.

Sőt a tanulmány arra is felhívta a figyelmet, hogy a tanulmányba bevont 202 diabéteszes betegnél még jelentősebb volt a csökkenés, a teljes halálozás rizikója 43%-kal, a nagy koronáriaesemény rizikója (tehát hogy szív- és érrendszeri katasztrófa történjen) 55%-kal csökkent. Ez a tanulmány bizonyította azt, hogy a lipidcsökkentő kezelés nemcsak a koleszterinszintet, hanem a szív- és érrendszeri rizikót, sőt az összhalálozást is csökkenti.

A koleszterinszint-csökkentők jelentősen mérséklik a halálozás kockázatát a veszélyeztetett csoportokban!

Forrás: AFP

Ezt követte a Heart Protection vizsgálat – amely gyógyszergyártó cégektől függetlenül szervezett tanulmány volt és mintegy 21 ezer 40-80 év közötti koszorúérbeteg, perifériás érbeteg, diabéteszes beteg vizsgálatát jelentette. Ekkor 40 mg sztatin napi alkalmazása mellett az 5 éves követési időszakban azt találták, hogy az összhalálozás, és az összes érrendszeri halálozás kockázat, az összes stroke- és a súlyos szív- és érrendszeri események kockázata szignifikánsan csökkent.


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com