Még hogy csökken a szegénység és az egyenlőtlenség?

szegénység

A KSH legutóbbi kiadványát – a háztartások életszínvonala 2016- lapozgatva más következtetésre jutok, mint Czibere és Rétvári államtitkár urak. Néhány veretes megállapítást szeretnék tenni: Az egyenlőtlenségek egyértelműen nőttek? Többek között azért mert, 2010-ben a legszegényebb egymillió magyar egy főre jutó keresetének 8,1 szeresét vitte haza a leggazdagabb egymillió, addig 2016-ra ez az arány fokozatosan a 9,9 szeresére nőtt!

Tehát: nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek a kormány intézkedései miatt: elsősorban az adórendszer átalakítása miatt (szja). Másodsorban az adókedvezmények jellege fokozza a különbségeket (családi adókedvezmény) harmadrészt pedig a szegényeket segítő szociális ellátórendszer és pénzbeli ellátások korlátozása miatt (megszűnt a rendszeres szociális segély, a lakhatási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás valamint megszűntették a méltányossági közgyógyellátást és az ápolási díjat. S a non plusz ultra: a jövedelmeket felfelé átcsoportosító családpolitikai támogatások miatt.

A fenti számokat relatív változásra fordítjuk, akkor a társadalom alsó tizedében átlagosan 11 %-kal nőtt az egy főre jutó nettó jövedelem (havi 29,1 ezerről 31 ezerre), míg a legjobban kereső egymilliónál 31 % (havi 237 ezerről 315 ezerre).

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az alsó jövedelmi tizedben élő közmunkások, kismamák, kisnyugdíjasok, alkalmi munkából vagy napszámból élők helyzete semmit nem változott, mert ezt a “relatív növekedést” megette az infláció, mely a vetített időszakra 12%-os volt.

A legnehezebb helyzetben élőket az infláció mértéke az eltérő fogyasztási szerkezet végett még jobban is sújtja.

Az egyenlőtlenségek egyértelműen nőttek, mert 2010-ben a legszegényebb egymillió magyar egy főre jutó keresetének 8,1 szeresét vitte haza a leggazdagabb egymillió, addig 2016-ra ez az arány közel 10 szeresére (9,9) szeresére nőtt. 

Legnehezebb helyzetben a három és annál több gyermekesek, valamint az egyedülálló szülők voltak, az egy főre jutó átlagos nettó jövedelmük nem érte el az országos átlag kétharmadát.
Egyértelmű, hogy Orbán kormány oda ad, ahol több van!

Abszolút értékben sokkal több társadalmi jövedelemhez jutnak a jövedelmi ranglétra tetején lévők, mint a szűkölködők! Pedig, annak rendeltetése éppen a nagy jövedelmi különbségek mérséklése. Az államtól érkező társadalmi jövedelmeket vizsgáljuk, akkor elég sokkoló eredményt látunk: miközben a legszegényebb 1-4 tizedben élő négymillió ember kevesebb segítséget kap az államtól, mint 2010-ben, addig pont a három legjobban kereső jövedelmi tizednél nőttek a leginkább az állami juttatások, a legfelső tíz százalék esetében 42%-kal! (a torzítás oka nem a közmunkarendszer, aminek keretében a szegényebbek munkanélküliségi ellátásai csökkentek, a munkajövedelmei pedig nőttek, hanem az utóbbi években egyre több magas nyugdíjhoz jutó háztartás került be a leggazdagabb egymillió köreibe pl. bankárok, cégvezetők stb.). 

Történik mindez úgy, hogy a szegénységnek és társadalmi kirekesztettségnek kitettek korcsoportonkénti arányában a 65 évnél idősebbek szegényebbek lettek az elmúlt évben, mint az azt megelőző évben. Ha ugyanezt vizsgáljuk gazdasági aktivitás szerint, akkor az látszik, hogy a foglalkoztatottak a munkanélküliek valamint a nyugdíjasok körében is magasabb lett a szegények aránya. Ennyi!

Szerző: Korózs Lajos


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com