Magyar Szakszervezetek Szövetsége nem írta alá a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról szóló egyezséget”

Kordás László elnök

„A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának alapító levele értelmében akkor lehet VKF-megállapodásról beszélni, ha a részt vevő mind a hat szervezet és a kormány meg tud állapodni az adott kérdésben, ez azonban most nem történt meg, a Magyar Szakszervezetek Szövetsége ugyanis nem írta alá a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról szóló egyezséget” – hívta fel a figyelmet Kordás László elnök. Előtte a Pénzügyminisztérium közleménye adta hírül, hogy megszületett a jövő évi bérmegállapodás. Dávid Ferenc közgazdász leszögezte: a megállapodás érvényes, de nem nevezhető VKF-megállapodásnak.

A minimálbér összege 2019-ben 149 ezer forintra, a garantált bérminimum 195 ezer forintra nő, 2020-ra az előbbi összege 161 ezer forintra, utóbbié 210 600 forintra emelkedik – áll a Varga Mihály által közölteket tartalmazó PM-közleményben. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén most megszületett kétéves megállapodást a kormány mellett a munkaadói érdekképviseletek mindegyike, a munkavállalói oldal részéről – a Magyar Szakszervezetek Szövetsége kivételével –  mindenki aláírta – olvasható a dokumentumban.

„Habár a MASZSZ nem írta alá az egyezséget, az abban foglaltak január elsején életbe léphetnek, ugyanis ha a kormány érvényesnek tekinti azt – és annak tekinti –, akkor kihirdeti, ami az ő felelőssége” – közölte a Hírklikk kérdésére Kordás László. A résztvevők bármelyike kifejezheti egyet nem értését azzal, hogy megtagadja az aláírást, ám vétóra nincs lehetőség annak ellenére sem, hogy a VKF ügyrendje, alapító levele értelmében akkor lehet csak megállapodásról beszélni, ha – a munkavállalókat, illetve a munkaadókat képviselő – mind a ha szervezet és kormány meg tud állapodni az adott kérdésben, derült ki a szavaiból.

Dávid Ferenc, a VOSZ korábbi főtitkára, közgazdász szerint „jogilag fontos, hogy a megszületett egyezség megállapodásnak minősítendő, de úgy kell fogalmazni, hogy három munkaadói, két munkavállalói és a kormány megállapodása született ma meg”. Nem lehet tehát azt mondani, hogy a VKF állapodott meg a minimálbérről és  garantált bérminimumról – szögezte le.  A VKF tagjai között van a munkaadó oldal képviseletében a VOSZ, az ÁFEOSZ-Coop-KÉSZ, valamint az MGYOSZ. Szakszervezeti oldalról a Liga, a Munkástanácsok és az MSZSZ számít a tagok közé. Dávid hozzátette: „Az persze jelzésértékű, hogy a versenyszféra – méretében és jelentőségében egyaránt – legnagyobb szakszervezete nem írta alá a megállapodást”.

A szakszervezeti szövetség egyébként azért nem adta hozzá a nevét, mert túlságosan kevésnek tartotta a 8 százalékos jövő évi emelést. Mint Kordás mondta: ők a minimálbér esetében 13, a garantált bárminimum emelésénél pedig 15 százalékos emelésért küzdöttek, de a mai egyeztetésre már kompromisszummal érkeztek: elfogadtak volna 10-10 százalékos növelést is. „Ugyanis, ha nem kétszámjegyű az emelés, akkor esélytelen, hogy visszaszerezzük a pozícióinkat a visegrádi országok között, s mások is folyamatosan elmennek mellettünk, a románoknál például jövőre 9,4 százalékos lesz az emelés mértéke. A szakszervezet olyan bérkonvergenciát szeretnének elérni, amelynek eredményeként először a visegrádiakat, majd hosszabb távon az osztrákokat is utol tudná érni a magyar bér- és életszínvonal.

Dávid Ferenc ugyanakkor vállalkozói szempontból jónak tartja, hogy az emelés egyszámjegyű maradt. Mint mondja: így is nehéz helyzetbe kerülnek főleg a vidéki kis- és középvállalatok, amikor ki kell gazdálkodniuk az emelést. Immár harmadik éve erőteljesen emelkednek a bérek – emlékeztetett a szakember, hozzátéve: ha valahol a versenyképesség, a hatékonyság engedi, illetve a munkaerőpiac kikényszeríti, akkor úgyis ennél nagyobb mértékben növelik majd a béreket.

Szerző: NVZS

*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com