Kivégzi a lakástakarékokat a kormány!

elado lakas

Felmenő rendszerben megszüntetné a lakástakarékpénztárak állami támogatását az a törvényjavaslat, amelyet Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke nyújtott be az Országgyűlésnek hétfőn. A törvényjavaslat már meg is jelent a parlament.hu-n, az általános indoklás szerint az így megtakaríott költségvetési kiadás a CSOK bővítésének fedezetként szolgálhat. Azt is megjegyzik, nem volt kellően hatékony a lakástakarék-támogatás, mivel sokszor “medence vagy szauna” épült az állami forintokból.

Bánki Erik, a gazdasági bizottság ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján a javaslatot azzal indokolta: a lakástakarékpénztárak konstrukciója nem volt kellő hatékonyságú és az elmúlt időszakban nem szolgálta olyan aktívan és eredményesen az otthonteremtést, mint elvárták volna, emellett pedig extraprofitra tettek szert a programot működtetők és forgalmazók.

Közölte: a törvényjavaslat szerint felmenő rendszerben vezetnék ki a programot, így az indítvány az eddig megkötött szerződéseket nem érinti, azokra a futamidő végéig jár az évi maximum 72 ezer forintos állami támogatás. Hozzátette: a konstrukció fennmaradhat, de a törvény hatályba lépését követően új lakástakarékpénztári szerződést állami támogatással már nem lehet kötni. A javaslat szerint a törvény hatályba lépését követően az LTP-szerződések meghosszabbítása esetén arra a futamidőre már nem jár állami támogatás, amennyivel a szerződést meghosszabbították.

A parlament.hu-n megjelent törvényjavaslat indoklása szerint “ez a megtakarítási forma nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is extraprofitot realizálnak.”

Az indoklásban kiemelik:

“A jellemzően kis összegű konstrukció miatt alig épültek a megtakarításokból új lakások. Számos esetben pedig nem is közvetlen lakáscél valósult meg, hiszen a megtakarítást a futamidő végén akár medence vagy szauna építésére is fel lehet használni. A Családi Otthonteremtési Kedvezmény az elmúlt években időarányosan sokkal nagyobb mértékben tudott hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar családok saját otthonhoz jussanak.

Az állami támogatás nélkül ráadásul negatív lenne a lakástakarékpénztárak által a megtakarítóknak kínált hozam, annak ellenére, hogy a lakástakarékpénztárak a jelentős állami támogatásnak köszönhetően (idén több mint 70 milliárd forint lehet az állami támogatás mértéke) több tízmilliárdos profitra tettek szert az elmúlt években. 2010 óta a négy lakástakarékpénztári szolgáltató közel 60 milliárd forint extraprofitot realizált.

Annak érdekében, hogy az otthonteremtésre fordított költségvetési források minél hatékonyabban kerüljenek felhasználásra, a módosítás értelmében a hatályba lépést követően megkötött lakás-előtakarékossági szerződések esetében nem jár már az állami támogatás. Az idáig megkötött szerződések esetében a megtakarításokat az állam továbbra is támogatja a futamidő végéig. Az eddig a lakástakarékokra fordított források a jövőben többek között a Családi Otthonteremtési Kedvezmény további bővítésének pénzügyi fedezetét biztosíthatják.”

Tavaly több mint 60 milliárdot költött LTP-kre a kormány

Még januárban írtunk arról, hogy folyamatosan emelkedik az állami támogatás összege, tavaly már 61,6 milliárd forintot költött a lakás-takarékpénztári megtakarítások támogatására az állam, ami 13,4%-os növekedés 2016-hoz képest. Akkor még azzal kalkuláltak, hogy a teljes otthonteremtési támogatás idén elérheti a 226 milliárd forintot.

Mint kiderült: 

  • a piacvezető Fundamentánál átlagosan 17 400 forint volt a havi megtakarítás (a teljes állományé még 14 ezer forint), az új ügyfelek háromnegyede a maximális, havi 20 ezer forintos havi összeget választja,
  • az OTP Lakástakarékpénztárnál még magasabb, 18 ezer forint a havi átlagos betétösszeg, az Ersténél “nagyon közel van a 20 ezer forinthoz”, az Aegonnál pedig 15 ezer forint,
  • az OTP-nél minden negyedik, a többieknél minden ötödik takarékoskodó több szerződést köt, a Fundamenta megjegyzése szerint ennek következtében a több szerződést kötők birtokolják a szerződések közel 40%-át.

Bréking! Kivégzi a lakástakarékokat a kormány!

A csok az egyik nagy nyertes

A javaslat értelmében az LTP-kre eddig fordított állami támogatás nagy része a csokhoz megy át. Az MNB augusztusban megjelent, Hitelezési folyamatokról szóló tanulmánya szerint 

  • két és fél év alatt 194,6 milliárd forintnyi CSOK-igénylést kötöttek a háztartások,
  • ebből 131,6 milliárd forint ment újépítésű lakás építésére vagy vásárlására,
  • 61,2 milliárd használt lakásra,
  • és csak 1,7 milliárd forint ment lakásbővítésre.


Az is kiderült, hogy 

  • tavaly 40,5, idén pedig 41,3 milliárd forintnyi CSOK-szerződést kötöttek a családok az év első felében, ami mindössze 2%-os növekedést jelent, vagyis a támogatás népszerűsége gyakorlatilag stagnál,
  • érdekes módon a lakásépítések felpörgése ellenére az új lakásokra kötött CSOK aránya 71%-ról 68%-ra csökkent.

Bréking! Kivégzi a lakástakarékokat a kormány!

A másik nagy nyertes: lakáslottó


A CSOK mellett marad még egy lakáscélú államilag támogatott megtakarítási forma, amihez egyelőre nem nyúlt hozzá az állam: a Nemzeti Otthonteremtési Közösség konstukciója. A NOK keretében a tagok közösségekbe szerveződve, közösségi megelőlegezéssel a futamidő vége előtt vásárolhatnak új építésű lakást a 3 havonta sorra kerülő kiválasztás (sorsolás és licit) alapján. A szerződések szabadon választható értéke 10 és 40 millió forint között lehet.

A NOK 180 hónapos futamidejű, 15 millió forintos szerződéses konstrukció esetén legfeljebb 4,5 millió forintos állami támogatást nyújt.

*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com