Kinek és mikor jutott eszébe sütőport készíteni?

sutopor

 Tényleg rühesség elleni szerként indult a magyar sütőpor? Utánajártunk.

Nemrég baráti társaságban kisebb vita alakult ki a sütőporral kapcsolatban: volt, aki szerint az Oetker, mások szerint a magyar Váncza dobta piacra az első sütőporokat. Egyiküknek sem volt igaza.

Egy olyan történet is közszájon forog, hogy a később sütőpor néven elhíresült térfogatnövelő első szabadalma az Egyesült Államokból származik, a 19. századból: John Dwight és Austin Church New Yorki pékeknek köszönhető az első sütőpor recept, 1846-ból. De a valóság az, hogy Dwight nem volt pék, a sógorával, Augustinnal sütőipari és gyógyászati termékeket forgalmaztak, többek közt szódabikarbónát.

A sütőpor elődje az 1840-es években készült, egy angol vegyésznek, Alfred Birdnek köszönhetően. Mint tudjátok, a sütőpor alapja a nátrium-hidrogénkarbonát, vagyis a szódabikarbóna, amely savas környezetben nedvesség hatására lebomlik, és közben szén-dioxidot bocsát ki – így lesz tőle lazább a tészta. A vegyészeknek sokáig gondot okozott, hogy olyan összetevőket adjanak a szódabikarbónához, amelyek lassítják a szén-dioxid-termelődés folyamatát, és nem változtatják meg a tészták ízét.

Az első korszerű sütőport Eben Norton Horsford szabadalmaztatta 1856-ban, ő monokalcium-foszfátot adott a szódabikarbónához és kukoricakeményítőt. Cége Rumford néven forgalmazta a sütőport, és Horsford ragaszkodott hozzá, hogy üveg helyett (amit eleinte használtak) fémdobozban legyen a termék. A Rumford egyébként ma is kapható.

Európában 1903. szeptember 21-én Dr. August Oetker gyógyszerész jelentette be a szabadalmi jogot az általa kikevert, semleges ízű és jó minőségű sütőporra, amit amúgy “sütésre kész lisztnek” nevezett. Oetker egyik zseniális húzása az volt, hogy olyan receptekkel adta el a terméket, amihez sütőpor kellett. Igaza volt, hatalmas vállalattá nőtte ki magát az Oetker.

Oetker értékesítése modellje egy magyar vállalkozónak is bejött. Váncza József gyógyszerész végzettséget szerzett a Pázmányon 1924-ben, és miközben az apja patikájában dolgozott, kikísérletezte a saját sütőpor-receptjét. A szabadalmat 1925. március 13-án vettette lajstromba “Váncza sütő-krémpor” néven (nem sokkal később nemzetközi szabadalmat is szerzett). A családi legenda szerint eredetileg rühesség elleni port szeretett volna készíteni az édesapjával együtt, így alkották az első magyar sütőpor receptjét, az életrajzírók szerint pedig azért készült el a Váncza-féle sütőpor, mert a sütemények jobban érdekelték az ifjú gyógyszerészt, mint a patikai munka.

Először kisipari méretekben folyt a magyar sütőpor-biznisz, majd nagyobb pályán is játszott Váncza József és üzlettársa, Feig (később Fóthy) Gyula cége. A vállalat egyrészt követte az Oetker bevált modelljét, vagyis receptekkel adták el a sütőport, külön receptgyűjteményt is kiadtak (a süteményekhez nyilván az ő vaníliás cukruk és sütőporuk kellett), másrészt remek szlogennel robbant be a köztudatba: Haladjon Ön is a korral , süssön Váncza sütőporral!

Na, és miért volt szükség sütőporra? Azért, mert a segítségével könnyen, gyorsan lehet szellős tésztákat, süteményeket, torta alapokat készíteni. És nem csak a tészta térfogatát lehet növelni vele, hanem a tészta színe is szebb lehet sütőporral. A kelt tésztás süteményektől egészen eltérő típusokat lehet vele alkotni.

szmo.hu 


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com