Juszt Lászlo: Már késő? Tudósok! Művészek! Olvasó, gondolkodó emberek!

orban var terasz

Mi magyarok megbocsájthatatlanul tűrtük eddig, hogy egy magát demokratának álcázott kényúr ellopja a nyugdíjalapunkat, tönkre tegye az iskoláinkat, bedöntse az egészségügyi ellátásunkat, szemérmetlenül ellopja barátaival az országnak az uniótól juttatott milliárdokat.

Magának a budai várban palotát építtessen, szülőfalujában sehonnan-sehova sem vezető kisvasutat, számolatlanul stadionokat és vásárolja külföldön a szavazatokat, aláaknázza a demokratikus rendszert és sorolhatnánk a bűneit. De most sokan úgy érezzük magunkat, mint a II. világháború végén, amikor megindult a nyilasokkal Nyugatra az Aranyvonat. És nem tudunk mit tenni!

Az Országos Széchényi Könyvtár, a nemzet könyvtára, nemcsak alapítása körülményei, de funkciója szerint is.
Nemzeti könyvtár, tehát a magyar nemzeti kultúra ápolása, megőrzése és kutathatóvá tétele a legfőbb feladata.

A budai várhegy központi tömbjének Oroszlános Udvarán a Nemzeti Galériával osztozik. Ezen udvar alatt 11 emeletnyi mélységben klimatizált, liftekkel, szellőzőaknákkal, tűzbiztosítással ellátott raktárak, műhelyek, számítógéptermek végtelen sora rejtőzik. A világháborús rablások után megmaradt képeket, művészi hagyatékokat a Galéria a dunai oldalon és a milliárdhoz közelítő mennyiségű könyvet, folyóiratot, térképet, mikrofilmet, művészeti albumot, közigazgatási iratot, kottát, rajzot, színházi, sajtó-, postai, földmérési anyagot, és az elképzelhetetlen értékeket tartalmazó levélgyűjteményt.

Ennek az anyagnak a 70 %-a se nem csomagolható, se nem szállítható. És persze nem pótolható. Ki írhatna meg ma egy Thomas Mann levelet? Egy Ferenc József leiratot? Vagy Miklós cár levelét?

Több száz év alatt fejlődött ki ez a nagyszerű és bonyolult rendszer.

A könyvtár tárgyi és személyi állományának, intézményeinek és számítógépes hálózatának szétbontása olyan láncreakciót fog elindítani, amelynek csakis egy következménye lehet: a magyar oktatás és kultúra kb 85%-ának teljes megbénulása, ellehetetlenülése és leigázása.

Ilyen mértékben van beágyazva a nemzeti könyvtár jelenleg a magyar kultúrába, oktatásba és kutatásokba

A könyvtárat most ki akarják költöztetni egy olyan lerohadt épületbe, ami kizárólag laktanya céljára épült 1845-ben. Semmi más célja nem volt, mint hogy katonák és lovak legyenek benne tárolhatók. Kultúra nem.

Aki ezt logisztikai kérdésként állítja be és azt mondja hogy “egy régi laktanyába kicsit sok könyvet fogunk átvinni, de megoldható”; az hazudik.

Ilyet még a nácik sem csináltak. Elégették a zsidó könyveket, de nem telepítették ki a Berliner Staatsbibliotheket se laktanyába, se máshová, hanem telehordták még kétszer annyi könyvvel, amit máshonnan raboltak.

Orbán egyetlen stadionja árából emelhetett volna méltó helyet a nemzeti könyvtárnak, ha már az épületre és a hamis dicsőségre fáj a foga, de ő kijelöli a penészes laktanyát, ahová az állomány századrésze se fér be, mert a valódi célja a félelem és a bosszú: holnaptól se központi könyvtár, se Akadémia, se kultúra se tudomány, mostantól végleg azt csinálok és azt mondok, amit akarok, és nektek azt vakon el kell fogadni, mert nem lesz a kezetekben ellenbizonyíték a hazugságokkal szemben!

Az erőltetett és kapkodó költöztetés a teljes megsemmisülést, a magyar kultúra egyik bázisának a deportálását jelenti.

Itt és most tényleg egy nemzet jövője süllyed sírba – VÉGLEG és helyreállíthatatlanul. Ami el fog veszni, az most örökre elvész.

Emeljétek fel a szavatokat! Tiltakozzatok! Segítsetek megmenteni a magyar nép szellemi hátországát a magyar miniszterelnöktől.

:Az adatok Bacsó Péter kirugott könyvtáros szíves közlése nyomán./

Szerzõ: Juszt László


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com