II. Erzsébet: kicsit magyar, nagyon német

erzsébet királynő

Székelyföld fő közlekedési útján, Marosvásárhely és Szováta között fekszik Erdőszentgyörgy, ott, ahol a tragikus sorsú, vízzel elárasztott Bözödújfalu felé is le lehet térni. Az itteni, XVI. századi alapokra épült, hat éve gyönyörűen felújított barokk kastélyt lehetetlen szem elől téveszteni, hiszen a főút mellett fekszik.

Itt nevelkedett a 205 éve született kisrédei Rhédey Klaudia, aki gyermekként nem sejtette, milyen magas uralkodói körökbe vezeti a jó sorsa, pláne azt nem, hogy dédunokáiból angol királyok lesznek, egyben ő lesz Erzsébet brit királynő ükanyja.

Minden egy bécsi farsangi bálon – hol máshol – kezdődött, amikor Sándor württembergi herceggel (Alexander von Württemberg) megismerkedett. Sándor herceg egyébként öccse volt a jól ismert József nádor harmadik feleségének, a bálon minden bizonnyal Klaudia is látta a Magyarország kormányzásával megbízott osztrák főherceget, a „legmagyarabb Habsburgot”. Ekkor Klaudia még csak 18 éves volt, apja nem engedte feleségül menni a gazdag német herceghez, mert az nem tudott magyarul. A szerelem azonban annyira nagy úr volt, hogy öt év után már jól beszélt a herceg Klaudia anyanyelvén, így 1835-ben megköttetett a frigy, az őszinte szerelem pici nagyasszonyaként emlegetett Klaudia előtt kinyílt az európai arisztokrácia nagy kapuja.

A szerencse leánya, Rhédey Klaudia megkapta kreált címét is, így lett Hohenstein grófnéja. Házasságuk hat boldog éve alatt három gyermekük született, de közülük csak egy, Ferenc érte meg a felnőttkort. Ő a württembergi hercegi család előjogán kapta a Teck hercege címet, így már európai hercegi sarjak közül válogathatott. Viktória Mária cambridge-i hercegnő lett a felesége, aki történetesen a rendkívül hosszú ideig uralkodó Viktória királynő unokahúga volt. Az ő házasságukból született Maria von Teck, magyarosan Teck Mária walesi hercegnő, akit először Albert walesi herceggel jegyeztek el, de mert ő influenza miatt 1892 januárjában meghalt, öccse, György yorki herceg lett a szerencsés, és ő vette el Rhédey Klaudia unokáját. Az ő személyében tisztelik a britek az uralkodócsalád átnevezését is végrehajtó V. György királyt.

Innen már csak két lépés, és a jelenlegi brit uralkodónál, II. Erzsébet királynőnél vagyunk. György királynak szintén két királyi gyereke volt, Edvárd és a dadogással küzdő VI. György, ez utóbbi az 1/32-ed részt magyar származású Erzsébet édesapja.

És részben innen ered Károly walesi herceg Erdély iránti vonzalma is. Szinte minden erdélyi látogatása alkalmával felkeresi az erdőszentgyörgyi kastélyt és szépanyja nyughelyét. Többször emlegeti is, hogy magyar vér is csörgedezik benne. De elődei sem felejtkeztek el Klaudiáról, Teck Mária annak idején emléktáblát helyezett el elhunyt nagymamája emlékére az erdőszentgyörgyi templomban ezzel az angolul és magyarul olvasható felirattal: „Rhédey Claudia grófnő Hohenstein grófnő, Sándor, würtenbergi herceg ő királyi fensége hitvesének emlékezetére állíttatott. Emeltette unokája: Mary welsi hercegnő.”

A brit uralkodói család tagjai, felmenői ezernyi más szállal is kötődnek a kontinentális Európához, elég csak arra gondolni, hogy a brit házat száztíz éve még Szász–Coburg–Gotha-háznak hívták. A névcsere merőben politikai elhatározásból és elhatárolódásból történt 1917-ben, amikor V. György ilyen módon is szakítani próbált az első világháborúban a másik oldalon álló Németországgal. A július 19-én kelt rendelet megtiltotta a királyi család összes tagjának a német előtagok és nevek viselését, és a Windsor használatát írta elő. A korabeli Punch szatirikus magazin is seprűvel a kezében ábrázolta őt, amint Made in Germany feliratú hercegi koronákat söpör kifelé.

Magát a történelmet azonban ő sem tudta kisöpörni, mindenki előtt világos volt, hogy a brit fiúhercegek általában német nyelvterületről választanak maguknak párt, és hogy az 1837-től 1901-ig uralkodó Viktória királynő háromnegyed részben németnek mondhatta magát, mivel anyja Viktória szász–coburg–saalfeldi hercegnő, nagyanyja pedig Sarolta mecklenburg–strelitzi hercegnő volt. Ami még nagyobb „szégyen” volt száz éve, hogy Viktória királynő unokája az országát háborúba vezető II. Vilmos német császár volt. Némi mentség: II. Erzsébet a dán és görög felmenőkkel bíró Fülöp herceget választotta férjül.

A királynő születésnapi eseményein – mint minden évben – mindezektől függetlenül rengeteg német arisztokrata jelenik meg. A koccintást azonban csak egy hónap választja el a névváltás századik évfordulójától, ám nem valószínű, hogy pont Erzsébet születésnapján emlegetné valaki a kínos történelmi fordulatot.

A Romanovok sem oroszok

Egy másik történelmi uralkodóház is erősen német, illetve külföldi gyökerekkel bír, bár őket a történelem alaposan megtépázta. Ők az orosz Romanovok. Az utolsó orosz cárt és szűkebb családját 1918 nyarán végezték ki a bolsevikok az Uralban található Jekatyerinburg városában. Testvérét és felesége nővérét ugyancsak a vörösök pusztították el. A kiterjedt família több tagja is áldozat lett, de sok szerencsés nagyherceg és nagyhercegnő, herceg és hercegnő megúszta az öldöklést. Így II. Miklós édesanyja, III. Sándor cár felesége, az anyakirálynő, aki egyébként egy politikai húzás miatt dán királyi vérből származott és nem a „hagyományos” német vonalról. (Például maga Nagy Katalin Sophie Friederike Auguste von Anhalt-Zerbst néven anhalt–zerbsti hercegnő volt távoli orosz felmenőkkel.) Az utolsó orosz cár édesanyja révén szoros rokonságban állt az angol királyi családdal: nővére, Alexandra angol királyné lett, fia, V. György így Miklós unokatestvére volt, innen az óriási hasonlóság kettejük között. Így aztán az első világháború – Georgie, Willy és Nicky – az unokatestvérek harca is volt. (MN)

 

mno


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com