Így lehet “ingyenes” a tömegközlekedés, vagy az energia

földgömb

A társadalmi változások legfőbb gondja, hogy nem értik az emberek, miként és mitől működik a gazdaság, milyen szerkezetváltási elemek mentén formálódik egy ország pénzügyi rendszere.

Természetesen kimondható, hogy semmi sincs ingyen, ugyanakkor elmondható az is, hogy elérhető az üzemszinten ingyenesnek ható szolgáltatások rendszere.

Ma ebbe próbálok elkalauzolni benneteket.

Ingyen energia?
Ingyen közlekedés?
Ingyen étel, vagy lakhatás?
Pontosan mit értünk ingyenesség alatt?

Ha ronda példával szeretnél élni, akkor kitűnő példa erre a nyugdíjasok “ingyenes” utazása, vagy a “rezsicsökkentés”.

Ezek a szolgáltatások azt mutatják, hogy egyes társadalmi csoportok alanyi jogon közlekedhetnek, illetve a társadalom ingyen jut hozzá a fogyasztott energia egy részéhez, azaz a korábbi árnál kevesebbet kell fizetniük, azaz egy furcsa és megfoghatatlan energiamennyiségnek mintha nem lenne ára. 

Miként lehetséges ez?

Úgy, hogy: 
– a nyugdíjasok ingyenes közlekedését a költségvetés azaz a magyar adófizetők pénze fedezi 
– a rezsicsökkentést a nemzetközi energiaszektor radikális árzuhanása fedezi (amit a kormány úgy kommunikált, mintha miattuk csökkenne az energia ára, holott a csökkentett ár is magasabb, mint a piaci áresés.) Azaz olyasmire hoztak törvényi korlátozó intézkedést, amit a nemzetközi energiapiac könnyen tud fedezni. 

Egyik esetben a közpénz a fedezete az ingyenességnek, a másik esetben pedig a nemzetközi piac eseményei marketingtörvényekkel álcázva, 

Ilyenkor jogos a kérdés, hogy akkor az ingyenesség voltaképp átverés?

Ha a mai magyar közéletet és gazdasági eszmerendszert tekintjük, a válasz egyértelműen: igen! Ugyanakkor ha feltesszük magunknak a kérdést: Vajon miként képződik az ingyenesség látszata, vagy az ingyenesség módszertani rendszere? – akkor van egy olyan üzemmetodika, ami 

a. elfogadható ingyensségi látszatot ad.
b. a törvények nem avatkoznak be a gazdaságba
c. a kormány nem hazudja magáénak a nemzetközi piac eredményeit
d. érthető és elfogadható a mindennapi embernek

Most helyezd magad kényelembe, mert elmondom miként lehet ingyenes az országban például a tömegközlekedés, és miként lehet radikálisan csökkenteni az energiaszámlát, kvázi ingyenessé tenni az energiát.

1. Mérjük fel, hogy mit akarunk ingyenessé tenni.

Itt most egy kicsit figyelj, mert fura tételek jönnek., Bocs érte, de másképp nem tudom megoldani, hogy világos legyen a folyamat.

Látni kell, hogy mit teszünk ingyenessé! Vegyük ezeket sorra!

1.1. Határozzuk meg a közlekedés költségvetését:

a. Mennyi a helyi (településen belüli pl: busz, villamos, metró, HÉV.) járatok költségvetése (amiben minden benne van a bérektől, a karbantartáson át a fejlesztésen keresztül, az inflációig minden) az országban? = A 
b. Mennyi a helyközi (településeket összekötő pl: busz, vasút, hajó) járatok költségvetése (amiben benne van a bérektől, a karbantartáson át a fejlesztésen keresztül, az inflációig minden) az országban? = B 
c. Kimondható, hogy A + B = KK –> Közlekedés költség

1.2. Határozzuk meg az energia költségvetését.

a. Mennyi villamosenergiát állítanak elő a hazai erőművek? = HV
b. Mennyi hőenergiát állítanak elő a hazai erőművek? = H
c. Mennyi villamosenergiát vásárolunk külföldről? = KV
d. Mennyi energiahordozót vásárolunk külföldről? = G
e. Mennyit fizetnek a fogyasztók összesen a fenti (a, b, c, d) pontokért? P
f. Elmondható, hogy (HV + H + KV + G) x P = EK –> Energiaköltség

1.3. Mekkora az az összeg, amit szeretnénk “ingyenessé” tenni?

Könnyű észrevenni, hogy ez nem más, mint KK + EK = I –> Ingyen

2. Az ingyenesség fedezete

Az ingyenesség látszatát úgy tudjuk fenntartani, hogy az épp rendelkezésre álló és elkölthető jövedelmünk mellett, van olyan termék és/vagy szolgáltatás, amiért korábban fizettünk, de amiért nem kell fizetnünk mostantól.

Ennek lássuk be egyszerű a magyarázata és alapvetően kétféle okra vezethető vissza:

a. Nem a fizetésünk nő, hanem helyette kapunk “valamit” amire korábban pénzt fizettünk.
b. Nem a fizetésünk nő, hanem “valamit” olcsóbban kapun, amire korábban pénzt fizettünk.

Van egy bújtatott ingyenesség is:

c. Nő a fizetésünk, de a termékek és/vagy szolgáltatások ára nem nő. 

Ha a fenti három pontban egy közös elemet keresünk, azt kell látni, hogy a fizetésünk nőhet úgy, hogy nem pénzt kapunk, hanem terméket és/vagy szolgáltatást, illetve pénzt kapunk, de a szolgáltatások és/vagy termékek ára a korábbi szinten marad.

És itt van lényeg!

Az ingyenesség nem más, mint az a gazdasági potenciálnövekedés, amit vagy pénzben, vagy szolgáltatásban, vagy termékben megkapsz és ez a korábbi életminőségednél jobb életminőséget jelent számodra. Ezt az egyik esetben értéktartó fizetésemelésnek, a másik két esetben ingyen pénznek tekintik az emberek. 

Holott gazdasági eredmények állnak a háttérben, amikkel nem vagyunk tisztában.

3. Most akkor nem mindegy, hogy fizetésemelést kapok vagy ingyen “valamit”?

Bizony nem! A jövedelem ugyan is adóköteles, míg az ingyen az nem! 

Épp ezért amikor az állam ingyen ad valamit, de nem akar rajta veszíteni, voltaképp valahol máshol keresi meg a pénzt. A rezsicsökkenés esetében a piaci árcsökkenés felét adta oda “ingyen”, azaz voltaképp megnyerte az üzleten a piaci árcsökkenés másik felét! Mindezt úgy, hogy azt kommunikálta, hogy az ingyen az a kormánynak köszönhető. Azaz a kormány úgy adott, hogy közben elvett! De mert a korábbiakhoz képest nyert rajta a társadalom, az emberek ezt jó pontként, INGYEN pénznek tudták be, és a félrevezető propaganda miatt még hálásak is annak a kormánynak, ami pénzt keresett rajtuk. A kormány nem vesztett adóbevételt a rezsicsökkentéssel, hiszen eszelős pénzt nyert azzal, hogy lényegesen drágábban adott valamit, ami a piacon sokkal olcsóbb.

Az átverés a nyugdíjasok esetében még frappánsabban észrevehető. A kormány úgy okoskodott, hogy a nyugdíjat nem emeli meg, inkább ad valami olyasmit, ami jól propagálható, ugyanakkor lényegesen olcsóbb is. Azt mondta, hogy ha az adófizetők adóját átcsoportosítjuk, új rejtett adókat vetünk ki, majd a közlekedés költségvetésében kompenzálunk egy kicsit, akkor voltaképp

a. megtakarítjuk a nyugdíjemelést
b. a közlekedési költségvetésbe fizetett minimális tételekkel megnyeri a nyugdíjasokat, hiszen azt mondja: Ingyen utaznak. 

Kvázi az állam nem tett mást mint kibővítette a bliccelők körét. (Kérem a nyugdíjasok meg ne sértődjenek, ez nem őket minősíti.)

A valóság az, hogy

– a nyugdíjasok nem ingyen utaznak, csak az adott közlekedési rendszer bekerülési költségén
– a rezsicsökkenés nem más, mint a valós csökkenés eltitkolása.

Azaz a jelenlegi ingyen, voltaképp egy átverés. De jól és hitelesen előadható kormánypropaganda.

4. De akkor mégis miként tudunk ingyen közlekedni, vagy ingyen energiához jut?

A fentieket szem előtt tartva sehogy! De ugyancsak a fentieket szem előtt tartva ugyanakkor megtehetjük, hogy létrehozzuk azokat a gazdasági viszonyrendszereket, amik 

a. magasabb bérszínvonalat adnak, azonos árszínvonal mellett (azaz a bérek nőnek, de az árak nem). = O
b. Azonos bérszínvonal mellett kibővítjük az látszólag ingyenes szolgáltatások és termékek piacát. = U

Mindkét modell mögött ott kell legyen a gazdaság realitás, azaz a fogyasztó szempontjából mindegy, hogy pénzt kap, vagy “ingyenességet”. csak az számít, hogy az a jelenlegi életszínvonalánál magasabb életszínvonalat adjon, ahhoz gazdasági erőt kell létrehozni. Ha az életszínvonal = E, akkor minden kis növekmény, ettől több, azaz EP + N

O + U = E+N

5. Termeljük ki az ingyen közlekedést

Ez lássuk be elég egyszerű. MÁR MOST IS FELÉBE KÉNE KERÜLJÖN A VONAT VAGY BUSZKÖZLEKEDÉS, VAGY HARMADÁBA A HELYI. Ehhez nem stadionok kellenének, vagy túlárazott gigaberuházások, hanem konszolidált módon végzett gazdaságfejlesztés. Azaz olyan piaci mechanizmusokat állítunk be, amik képessé tesznek minket arra, hogy az E – ből, E+ N legyen.

Térjünk vissza az 1. pontban leírtakhoz.

Az ingyenesség nem más mint amikor 

KK + EK = I

Ha feltételezzük, hogy az ingyenesség nem más mint a jelenlegi életszínvonalnál magasabb életszínvonal, akkor:

KK + EK = E+1

Innen csak egy lépés, hogy lássuk, hogy 

KK + EK = O + U

Azaz ha a gazdaságot képessé tesszük arra, hogy 

a. magasabb bérszínvonalat adnak, azonos árszínvonal mellett (azaz a bérek nőnek, de az árak nem). = O
b. Azonos bérszínvonal mellett kibővítjük az látszólag ingyenes szolgáltatások és termékek piacát. = U

és ebből fedezzük:

a. A közlekedési költségeinket = KK
b. Az energiaköltségeinket = EK

Akkor létrejön az Ingyen, vagy annak látszó szolgáltatás.

6. Hogyan termeli ki az okos gazdaság az Ingyen fedezetét.

Ez megint egészen meglepő és egyszerű és engedelmetekkel egy nagyon könnyen átlátható és végtelen egyszerű mintával fogom bemutatni!

Ma, Magyarországon nagyon sokan használnak gázt fűtésre és használati meleg-víz előállításra.  A gáz egy drága piaci termék, amit mindenkinek meg kell vennie. 

Ez egy rezsiköltség.

A gázköltséget úgy tudnánk kiváltani, hogy megújuló energiával villamos energiát állítunk elő, és ezt villamos eszközökön keresztül alakítjuk át fűtési energiává és használati meleg-vízzé.

És itt sokakban jön az ellenkezés és az “úgy sem megy” életérzés, mert azt mondják – teljesen jogosan: – Honnan van erre pénz?

Nos.

Most is kifizeted a pénzt! Gázként.

Lássuk a példát!

A példa kedvéért ideírom, hogy ha évente 150 egységnyi pénzt költünk el gázra Magyarországon államilag! (csak a számolást könnyítendő vegyünk ennyit) akkor a következő 15 évben – ha nem számolok a piaci eseményekkel, inflációval, stb. akkor 2250 egységnyi pénzt költünk el gázra!

ÉS NEM VÁLTOZIK SEMMI! Ez megy még 50-100 évig. Költünk!

Felteszek egy furcsa de helyénvaló kérdést:

– Mi lesz akkor, ha 15 év alatt (ez egy hasra csapott idő) évente a jelenlegi gázköltségvetés 6%-kát az állam nem arra költi, hogy gázt vegyen, hanem megújuló energiaforrásokat építene?

Azaz 9 egységnyi pénzt megújuló energiára költünk – teszem azt hitelből!

Nos.

a. ezzel a gázimport, azaz az energiafüggőség 6%-kal csökkenne.
b. a hat százalékból fenntartható megújuló energiaforrást lehet építeni, ami
– 5-10 évig karbantartást sem igényel
– tiszta, zöld energiát ad
c. a gázfogyasztóknak zöld energia áramot adhatunk
– hazai forrásból
– megújuló energiával

Természetesen ettől még nem lesz ingyenes az energia, de elkezdjük kiépíteni azt az energiatermelési potenciált, ami
a. már független
b. tiszta és környezettudatos
c. ellensúlyozni képes a gázból nyerhető energiát.

DE akkor mitől lesz ez ingyenes?

Vegyük sorban!

Ha a gáz árát elköltöttük akkor a következő évben már nem kell!
Van helyette megújuló energia.
Azaz az előre kalkulált gázkiadás 1/15 része felszabadul! – azaz a második évben megjelent 9 egység szabad pénz, amit eredetileg elköltöttünk volna, de most nem kell, mert van helyette megújuló energia. 

Ne feledd! Megújuló energiát termelünk, azaz a környezeti energiát hasznosítjuk. Megépíted, és termel. Minimális karbantartás mellett fedezed az energiát. 

Építünk még egy megújuló egységet.

2/15 rész ki van váltva!

A harmadik évben így van 2/15 amit nem kell kifizetni az eredeti tervhez képest, de van 2/15-nyi termelésünk is, ami már bevételt hoz! 

Érted? 

Azt a pénzt, amit elköltenél, voltaképp magadra költöd. 

Ez annyit tesz, hogy az eredeti 15 éves költségvetésünk, a 10. évben már 10/15 részt nem igényel, miközben 9/15-nyi termelésünk azaz bevételünk is van! 

Igazság szerint mindezt 1/9 hitelből, hiszen végig azt a költséget építettük be a fejlesztésbe, amit amúgy gázra költöttünk volna. 

így 1/15 költséggel, 15 év alatt:

a. megszűnik az energiafüggőségnek ez az iránya
b. magunknak termelünk.
c. zöld energiát termelünk
d. a 16. évre tervezett gázkiadást odaadhatjuk energiaár kedvezményként (ingyenesség jelenik meg, azaz rezsicsökkentés) azaz egy éves gázköltséget nem kell kifizetni, mert nem kell gáz! Van megújuló energia, ami
a. nekünk dolgozik,
b. a gázköltségből fizettük ki,
c. 15 év után voltaképp 1/15 pénzből (szinte ingyen) kiváltottuk.

Sőt! A 16.évben csak megújuló energia karbantartási költségét kell fizetni. 

A fenti eljárást simán le lehet folytatni! A világ vezető gazdaságai így építették ki saját megújuló energia potenciáljukat.

A fenti modellt az Elektori Parlament Szuperforrás programjával a Paks2 pénzügyi modell átalakítása révén hat év alatt képes megvalósítani, majd újabb hat év alatt a jelenlegi rezsiköltségeket 80%-al csökkenteni olyan módon, hogy a lakosság hat évig a piaci áron jut a termékhez, majd hat év alatt folyamatosan vagy bérként, vagy alanyi energia-hozzájárulásként megkapja.

Ami az egészben igazán durva, hogy az ingyen közlekedés az energiapiac átalakítása után a fenti energia-költségvetésből származó többletbevételek okán a harmadik évtől radikális árcsökkenést, az nyolcadik évtől a költségek tökéletes megszűnését képes előidézni, lévén a közlekedési költségvetés az energiaszektor költségvetésének töredéke. 

7. Na de mi van, ha megduplázzuk az ingyen-t? Van erre mód?

Igen!

Ez megint nem bonyolult, csak totális másképplátást kell elővenni!

Tudod az igazán olcsó energia az, amit nem kell kifizetned!

Mi van akkor ha a gázár 1/15-ét nem energiatermelésre, hanem energia megtakarításra fordítjuk?

Mi van akkor ha a panel és társasházi épületeket, a családi házakat, az állami intézményeket energia-korszerűsítjük?

Nos ebben az esetben az 1/15 pénzt betoljuk a hazai építőiparba, ami potensen felrántja a magyar gazdaságot 5 év alatt az égbe, miközben az ország energiaigénye a jelenlegi felére esik vissza!

Ne feledd itt se teszünk mást, mint az előre kalkulált azaz mindenféleképp elköltendő pénzünkből nem gázt veszünk, hanem szó szerint megtakarítást eredményező piaci teljesítményt vásárolunk, azaz a gáz pénzt befektetjük a piacra, és a gazdaságot toljuk meg!

Ez – ha megint Paks 2 – hitelét vesszük alapul, amit ugye felvenni vagyunk kénytelenek, akkor azt jelenti, hogy a magyar környezetenergia operációs rendszerbe betolunk 3200 milliárd forintnyi pénzt, plusz az egy évnyi gázköltséget, amiből pár év alatt létrehozható a hazai energiaigények radikális csökkentése, majd a hatodik pont elvét elővéve, újabb pár év alatt ezt a csökkentett energiaigényt szépen megújuló energiával látjuk el.

Ilyenkor előjön az, hogy nem csak az energia lesz ingyenes, meg a közlekedés, de voltaképp a lakosság egészének ingyenessé tesszük az otthonfelújítást, majd a következő 30 évben az előre kalkulált gázköltségből és a megtakarításból származó bevételekből simán visszafizetjük nem csak Paks2 hitelét de a jelen államadósság egy jelentős hányadát is.

Ez a Szuperforrás programmal 10 év!

8. Triplázás?

Meredek leszek, az is megy. 

Ha a megújuló energiát a hazai 5.5 millió hektáron megtermett biomasszára építjük, akkor decentralizált biogáz erőművekben tudunk, relatíve nagy hatásfokkal, könnyű energiatárolással (értsd a gázt tároljuk) évi 7500 munkaórában dolgozó erőművi rendszereket építeni, amik a mezőgazdaságot is megtámogatva képesek az elektori parlament FEGRA (fenntartható agráreszközök) módszerével környezettudatos termékpalettát létrehozni. 

Ha EZEN FELÜL kihasználjuk hazánk geotermikus adottságait…

…na ebbe már nem is megyek bele. :)

Ésszel és szakértelemmel, a költségvetés professzionális kezelésével, a megfelelő hitel, energia, és termelési politikával, 12 év alatt európa meghatározó gazdasági erejévé lehet emelni Magyarországot.

9. Úgy sem megy hozzáállás.

A 6.-7.-8. pontba foglaltak sima mezei tényekre épülnek. 

A társadalom úgy sem megy gondolkodása persze azt mondja, hogy ez utópia, illetve illúzió, meg azt, hogy majd nem hagyják.

Én úgy vélem, hogy ez nem utópia, nem illúzió, hanem a társadalom akaratából származtatható egyszerű terv, amit akkor csinálunk meg, amikor csak akarunk!

Rajtad áll, vagy bukik. 

Rajtad az emberen, a gondolkodó, az értő és tervező, a korrekt és felvilágosult, a haladó és civilizált…

…TUDATOS, ÉS TUDÁS ALAPÚ TÁRSADALOMBAN ÉLŐ, A GYERMEKEI, UNOKÁI JÖVŐJÉÉRT FELELŐSEN DOLGOZÓ EMBEREN!

Én csak szolgállak. 

Mert ez a dolgom.

Mert nekem is van gyermekem. 

Mert nekem is lesz unokám.

Mert hiszek benned, a gyerekeidben és unokáidban… Magyarországban! 

Juhász Zoli – Shepherd
elektori parlament


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com