Ideje komolyan venni Trumpot?

trump

Miután Kim úrfi úgy döntött, hogy nem rakétázza meg Guamot, mert egyelőre nem akar atomháborút, és a különleges ügyész sem talált a Fehér Ház spájzában oroszokat, azt hihetnénk, hogy Donald Trump végre szusszanhat egyet.

Pedig nem, mert a saját stábjában is lézerkarddal kellett rendet vágnia, ráadásul a déli államokban is fellángolt a régi konföderációs szobrok döntögetése iránt a liberálisok által mesterségesen keltett igény. Sőt, még az afganisztáni helyzet is forróbb lett, mint az elmúlt években.

Régi bölcsesség, hogy az embernek olyanokkal kell magát körülvennie, akik lehetnek nála okosabbak, mégsem veszélyeztetik a pozícióját.

Az amerikai liberális sajtó kárörömmel figyelte Trump kormányalakítási nehézségeit, és hasonlóan támadta a miniszterjelölteket, mint nálunk a fideszes média az ellenzék kormányképességét.

Amíg Steve Mnuchin pénzügyminiszter munkáját, aki a Wall Street-i körök embere, semmilyen kritika nem érte, addig a keményvonalas alabamai konzervatív, Jeff Sessions igazságügyminiszter távozását hetente követeli a sajtó, mert kétszer találkozott az orosz nagykövettel a kampányidőszakban.

Ha már kampány: a múlt hétvégén Arizonában, Phoenix városában tartott republikánus jelölőgyűlésen szólalt fel Donald Trump, s fellépését a tiltakozók hada sem tudta megzavarni. Az elnök arra törekszik, hogy a Republikánus Párt szenátusi frakcióját átalakítsa. Ennek része volt az arizonai szereplés is, hiszen az előválasztáson nem a pártja mostani, szenátusi képviselőjét, hanem egy másik jelöltet favorizál.

A szenátusban 52:48 arányban a republikánusok vannak többségében, de John McCain korábbi elnökjelölt arizonai szenátornál agydaganatot diagnosztizáltak. Ne feledjük, McCain volt az, akinek 2008-ban választási gyűlésén járt Orbán, ám McCain a külügyi bizottság elnökeként néhány éve neofasiszta diktátornak nevezte a felcsútit.

A Fehér Ház adminisztrációja eddig pletykával teli viperafészeknek tűnt. Az ex-breitbartos Steve Bannon meg Raszputyinként adta az elnöknek a néha egymásnak is ellentmondó tanácsokat. Bannon és a két hétig kommunikációs vezető Scaramucci ámokfutására olyan magyar sztárkommunikátorok, mint Németh Szilárd és Kósa Lajos is, büszkék lehetnének.

Az elnök nem tűr meg maga mellett még egy dudást a csárdában, de annak, aki egy gépezet része, tudnia kell a dolgát. Nem véletlen, hogy a bizalmi emberek között is a katonai parancsnoki láncnak engedelmeskedő volt katonák és a titoktartást ismerő üzletemberek vannak többségben.

Valószínűleg a katonai tanácsadók hatására változott meg Trump Afganisztánnal kapcsolatos korábbi álláspontja. A kampányban többször utalt rá az elnök, hogy kivonná a megmaradt amerikai csapatokat a közép-ázsiai országból, ám a romló biztonsági helyzet és a tálib militánsok előretörése miatt a katonai lobbi maradásra bírta az amerikai haderőt. Az afgán kormány kezéből újra kicsúszott a vidék feletti ellenőrzés. Egyes források szerint az ország 60%-át ellenőrzik csak, mások szerint kevesebb mint a felét. Az amerikai katonák létszámát elnöki rendelettel 8400 főről 12400-ra emelték és tárgyalásokat kezdtek magánkatonai cégek bevonásáról is, bizonyos helyszínbiztosítási feladatokra.

Afganisztán földjében már a hetvenes-nyolcvanas években végzett szovjet vizsgálatok megtalálták szinte a teljes periódusos rendszert. Ezeket a kutatásokat az amerikaiak is elvégezték 2001 után, tehát a Déli- és az Északi-sarkhoz hasonlóan olyan bányászati érdekek merültek fel, ahol biztosítani kell Amerika elsőbbségét.

A rossz biztonsági helyzet miatt eddig csak egy kínai és indiai cég üzemeltet bányát a térségben, ezért az 1000-2000 milliárd (!) dollár értékűre becsült készletek javát még senki sem kezdte el kibányászni.

Belföldön is kihívások érték az elnököt, miután újabb „antirasszista” hullám indult a korábbi konföderációs hadvezérek és politikusok szobrainak eltávolítására. Az egykori déli államokban, Virginia kivételével (ahonnan Hillary Clinton alelnökjelöltje jött)  Trump nyerte az elnökválasztást, ezért egyértelműen az elnök elleni ellenzéki támadásként is felfogható a tiltakozássorozat.

A charlottesville-i események kapcsán Trump szokásos Twitter-üzeneteiben nyugalomra szólított fel és mindkét oldal szélsőségeseit elítélte. De feltette a kérdést: ki lesz a következő eltávolítandó Lee tábornok vagy Jefferson Davis után – George Washington? Mintha előre érezte volna, hogy egy chicagói fekete lelkésznek útban van Washington szobra a róla elnevezett parkban.

A lényeg, hogy a közvélemény megértette a középről elhangzott üzeneteket, a Reuters hírügynökség által megrendelt felmérés azt mutatja: a megkérdezettek 51 százaléka szerint az 1861–1865-ös polgárháborúban a déli oldalon harcolóknak emléket állító szobroknak a helyükön, a köztereken kellene maradniuk. 27 százalék szerint el kellene távolítani mindet, míg 19 százalék nem tudja, mi legyen velük.

Ha az újabb kihívásokra is ilyen határozottan és taktikusan reagál Trump, akkor ellenfeleinek is ideje lesz végre tényleg komolyan venniük az üzletemberből lett elnököt. 

Ronald


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com