Hova kerülnek a munkavállalók befizetései?

gyárban dolgozó nők

A Policy Agenda megvizsgálta, az elmúlt nyolc évben mire költötték el a foglalkoztatottak után befizetett adókat és járulékokat.

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap célja, hogy az állam az adófizetők pénzéből, a foglalkoztatás javítását, a munkanélküliség kezelését és a képzési rendszer fejlesztését segítse elő. Ehhez a fő bevételi forrás a foglalkoztatottak után fizetett adók és járulékok. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy az elmúlt nyolc évben mire is ment el ez a forrás.

A munkánk után járó jövedelem egy részét az állam adók, és járulékok formájában elvonja.

Az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék egy része, valamint a szociális hozzájárulási adó szintén évente megállapított része az egyik ilyen jellegű bevételi forrás. A másik pedig a szakképzési hozzájárulás teljes egésze. Ezekből, illetve az Európai Uniótól kapott visszatérítésekből „működik” a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA).

Az NFA három feladatot kell, hogy ellásson. Egyrészt, a már munkanélküliek számára támogatást kell nyújtania a munka kereséséhez (kiegészítve egy átmeneti pénzügyi segítséggel), másrészt a helyi foglalkoztatási krízisek kezelését, új munkahelyek létrehozásának ösztönzését kell biztosítania. A harmadik feladata pedig a szakképzéshez, átképzéshez szükséges források biztosítása, a programok menedzselése.

Azt, hogy mennyi a pontos bevétele az Alapnak, az éves költségvetésben határozzák meg. Valójában azonban semmilyen köze sincs ahhoz, hogy mennyien dolgoznak, vagy mennyi a munkaadók, munkavállalók befizetése- ismerteti a Policy Agenda. 

Sőt, ezen túlmenően azt sem követi, hogy éppen nő-e a foglalkoztatottak száma, vagy csökken. Pedig ez azért lenne logikus, mert ha többen dolgoznak, akkor több adót, és járulékot fizetnek be. Ezért nagyobb lehet a bevétele a foglalkoztatási alapnak, amiből további hatékony programokat lehetne indítani. Ahogy láthatjuk, 2010-hez képest – elvileg – 700 ezerrel többen dolgoznak, de a bevételek az idei tervek szerint csupán 7 százalékkal nőttek- olvasható a kutatásban.

2010 és 2017 között a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kiadásai 345 milliárd forintról 460 milliárd forintra nőttek. Elsőre úgy tűnik, hogy ezen a terülten erősített az Orbán-kormány. Ugyanakkor, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy mintegy 270 milliárd forinttal költöttek el többet közmunkára, mint a kormányzás kezdetekor, akkor látszik, hogy jelentősen eltolódtak a belső arányok.

A közmunka kiadásainak – főként, ha a mai formájában nézzük, – mint „munkaerőpiaci eszközként” történő elszámolása a Policy Agenda kutatói szerint problémás. Ez ugyanis alacsony hatékonysággal juttat vissza a „normál” munka világába dolgozókat, sőt sok esetben inkább onnan szívta el a munkaerőt. A rendszernek az mindenképpen a torz működését jelenti, hogy a munkanélküliség kezelésére a kormánynak ez idáig a közmunka az egyetlen érdemi válasza. Ugyanis, miközben 2010-ben 223 milliárd forintot költöttek el álláskeresési támogatásra, és aktív munkaerőpiaci eszközökre, ez 2017-ben már csupán 158 milliárd forint volt- ismerteti a kutatás.

Ha a beszedett pénzeket inkább közmunkára költi el, nem a foglalkoztatási intézményrendszer erősítésére és szakképzésre, akkor védtelenebbek lesznek a dolgozók – fejtegetik a Policy Agenda kutatói.

Hozzáteszik: arról nem is beszélve, hogy 2017-ben a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 62 milliárd forinttal többet szedett be, mint amit minden munkaerő-piaci program elköltött. Ez a fennmaradó összeg volt az egyik forrása a teljesen más célú év végi kormányzati pénzköltésnek.

Azaz, még azt sem lehet mondani, hogy a foglalkoztatottak után befizetett járulékok összege a közmunkára költődtek volna el. Sokkal inkább egyházi támogatásra, sporttámogatásra, és további más, előre nem tervezett programokra- olvasható a kutatásban.

Forrás: atv.hu / Sztárklikk

*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com