Hét híres személy, aki lemaradt a Titanic végzetes útjáról

titanicról lemaradtak

A Titanic katasztrófájának több mint másfélezer áldozata között szép számmal „kaptak helyet” a korszak híres és gazdag személyiségei is. Voltak azonban olyanok is, akik valamiért az utolsó pillanatban mondták le a tragikus végkimenetelű luxusutazást. Következzen hét híres személy, aki lemaradt a Titanic végzetes útjáról.

Válaszd inkább az olcsóbbat!

Az akkor 40 éves amerikai regényíró, Theodore Dreiser éppen élete első európai nyaralásán vett részt 1912-ben, amikor úgy döntött, hogy a Titanic fedélzetén tér majd vissza az Egyesült Államokba. Végül azonban egy angol kiadója meggyőzte arról, hogy inkább a Kroonland nevű utasszállítóra foglaljon magának helyet, mondván, hogy az jóval olcsóbb.

Dreiser még a tengeren volt, amikor értesült a Titanic tragédiájáról. Emlékirataiban így örökítette meg a reakcióját: „Végigfut a hideg az ember hátán, ha arra gondol, hogy egy olyan hatalmas hajó mint  a Titanic, új és fényes, a tenger fenekére süllyed. És rajta a kétezer utas patkányok módjára menekül a hálóhelyekről csak hogy aztán tehetetlenül lebegjen a vízben, imádkozva és sírva.”

A Nobel-díjas, aki kétszer is megúszta

A vezeték nélküli távírót tökéletesítő, 1909-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazott Guglielmo Marconi számára ingyen utazást ajánlottak a Titanic első útjára. Marconi lányának visszaemlékezése szerint, apja azért döntött mégis úgy, hogy inkább a Lusitania fedélzetén indul az óceán túloldalára, mert munkájához szüksége volt egy gépíróra, aki azon a hajón dolgozott.

Marconit később azzal vádolták ugyan, hogy cégének alkalmazottai szándékosan tartották vissza a katasztrófáról szóló híreket, hogy aztán eladhassák azt a New York Times-nak, ő maga mégis az eset egyik hősévé vált, hiszen találmányának köszönhetően több mint 700 utast sikerült kimenteni a tengerből.

Három évvel később Marconi egy másik híres tengeri katasztrófát is megúszott: 1915-ben, alig pár héttel azelőtt, hogy egy német tengeralattjáró torpedója a tenger fenekére küldte volna, Marconi a Lusitania fedélzetén tartózkodott.

Egy jókor jött tárgyalás

A Hershey csokoládégyár mind a mai napig az Egyesült Államok egyik legnagyobb édességgyártó vállalata. Alapítója Milton Snavely Hershey volt, aki Dreiserhez hasonlóan épp európai üdüléséből készült visszatérni Amerikába. Hershey le is rakta már a 300 dolláros előleget a Titanic egyik luxuskabinjáért maga és felesége számára, azonban egy hirtelen közbejött üzleti tárgyalás miatt mégis le kellett mondania a foglalást és egy korábbi hajóval elindulni hazafelé.

Az Amerika nevű német utasszállító – amely így a Hershey házaspárt is szállította – egyike volt azon óceánjáróknak, amelyek útjuk során előre jelezték a Titanic felé, hogy jég várható a tervezett útvonalon.

Minek egy luxuskabin, ha az embernek van nyaralója is?

A Wall Street Napóleonjaként is emlegetett J. Pierpont Morgan számos üzleti érdekeltsége között szerepelt a White Star Line hajózási társaság is, amely pedig a Titanic építtetője és tulajdonosa volt. Morgan személyesen is jelent volt a hatalmas tengerjáró vízre bocsátása alkalmával, sőt egy saját lakosztálya is volt a hajón, amelyhez egy privát fedélzetrész és egy szivartartóval felszerelt kád is tartozott.

Morgan a tervek szerint maga is részt vett volna a Titanic első útján, de az akkor már 74 éves pénzember úgy döntött, hogy inkább franciaországi üdülőjében marad még pár napot élvezni a reggeli masszázsokat és a helyi kénes fürdőt. A katasztrófa után egy újságíró kérdésére elmondta, hogy „az anyagi veszteség semmit sem jelent az életben… az élet elvesztése az ami számít…”

A legszerencsésebb térdficam

Morgan egyik üzlettársa, a Pennsylvania állambeli iparmágnás, Henry Clay Frick szintén foglalt magának és feleségének helyet a Titanic első útjára. Frick felesége azonban néhány nappal az utazás előtt kificamította a térdét, és egy olaszországi kórházba szállították, így kénytelenek voltak lemondani az utat – amit ha akkor nyilván nem is, de néhány nappal később már biztosan nagy szerencseként éltek meg.

Aki csak egyszer úszta meg…

A dúsgazdag Vanderbildt család sarja, Alfred Gwynne Vanderbildt szintén a Titanicot szemelte ki arra, hogy hazatérjen európai útjáról az Egyesült Államokba. Vanderbildt olyannyira az utolsó pillanatokban mondta le a foglalását, hogy egyes újságok még őt is az áldozatot között említették a katasztrófát követően.

Vanderbildt szerencséje azonban nem ért fel Marconiéhoz. 1915. május 7-én a Lusitania fedélzetén tartózkodott, amikor azt a német támadás vele együtt hullámsírba küldte.

Ember tervez, Isten végez

John R. Mott a Fiatalok Keresztény Egyesülete (YMCA) nevű világszervezet egyik híres vezetője volt a 20. század első felében, aki munkája elismeréseképpen 1946-ban megosztott béke Nobel-díjban is részesült. 1912-ben a White Star Line ingyen utazást ajánlott Mott és egy munkatársa számára, akik azonban ezt elutasították és inkább a Lapland nevű, jóval szerényebb utasszállítóval indultak útnak.

Mott és társa csak New Yorkba érkezve értesültek a Titanic sorsáról, mire – egy róla szóló életrajz szerint – a két férfi egymásra nézett és Mott csak annyit mondott: „Az Úrnak biztosan további tervei vannak velünk.”

 

 


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com