Hallgat a kormány: a magyar kormánynak már van egy szénkivezetési céldátuma

szenkorszak

Egyelőre nem világos, hogy a magyar kormány hosszabb távon milyen szerepet szán a szénnek a hazai energiamixben, így az sem, hogy várható-e, és ha igen, mikor jöhet egy, a németországihoz hasonló magyarországi bejelentés. A külföldi sajtóban tavaly év végén megjelent 2030-as nem hivatalos magyar céldátumról azonban már furcsa módon hallgat a kormány, pedig az Európai Bizottság szerint a ma működő szén-, illetve lignittüzelésű erőművek kétharmadát le kell majd állítani 2030-ig-írja a portfolio.hu. 

Németországban a hét végén jelentette be a kormány munkacsoportja, hogy 2038-ig teljesen kivezetnék a szenet az energiamixből; Magyarországon ugyan korábban már felvetődött a 2030-as évszám, a kormány azonban azóta kerülni tűnik nem csak a konkrétumokat, de egyáltalán, a kérdésről való kommunikációt is.

Amint arról a Portfolio elsőként beszámolt, tavaly novemberben egy külföldi portál Botos Barbara klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárra hivatkozva azt írta, a magyar kormánynak már van egy preferált szénkivezetési céldátuma, mégpedig 2030, de az évszámot egyelőre nem rögzítették hivatalosan. Ezt követően megkerestük az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkárságát, megerősítést és további részleteket kérve a 2030-as céldátummal kapcsolatban. A hetekkel később megkapott válasz azonban viszonylag kevés konkrétumot tartalmazott, a 2030-as céldátum pedig már utalás szinten sem került elő benne: 

Magyarország Kormánya elkötelezett abban, hogy változatos, minél nagyobb arányban hazai, megújuló energiaforrásokra alapozott, környezetbarát technológiákra épülő, rugalmas erőművi portfólióval biztosítsa a tiszta, okos és megfizethető energiát a hazai fogyasztók számára, ezzel erősítve az ország folyamatos és fenntartható energiaellátás-biztonságát, valamint elősegítve a magyar gazdaság további növekedését

- közölte érdeklődésünkre a tárca.

Így az esetleges kivezetés magyarországi költségeiről, ahogyan egyébként a hazai lignit- és széntüzelés egészségi, éghajlati és egyéb kárköltségeiről sem állnak rendelkezésre elérhető becslések.

A Magyarországon érintett és várhatóan megszűnő állások számával kapcsolatban viszont léteznek kalkulációk. Az Európai Bizottság szerint a szén-dioxid-kibocsátás és a légszennyezés csökkentésének erősödő szándéka, valamint a termelő egységek elöregedése miatt a ma az unióban működő szén-, illetve lignittüzelésű erőművek kétharmadát le kell majd állítani 2030-ig. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) által 2018 augusztusában nyilvánosságra hozott jelentés szerint a gyakran ma még államilag támogatott bányák és erőművek bezárása 2030-ig összességében mintegy 160 ezer munkahely megszűnését eredményezheti az EU-ban. A tanulmány kitér Magyarországra is, ahol szerinte Észak-Magyarországon ezer-háromezer, a Közép-Dunántúlon pedig kevesebb mint ezer állást veszélyeztet a szén kivezetése. 

Hallgat a kormány: szép csendben történelmi szakításra készül Magyarország

Európai Bizottság JRC

A magyar szénfogyasztás döntően lignithasználatot takar, az utolsó nagy lignittüzelésű erőmű a Mátrai Erőmű. Magyarországon három szén-, illetve lignit tüzelésű erőmű működik, a Mátrai Erőmű, az Oroszlányi Hőerőmű, valamint a Tatabányai Hőerőmű, továbbá két lignitbánya a Mátra- és a Bükkalján. 

Hallgat a kormány: szép csendben történelmi szakításra készül Magyarország

Európai Bizottság JRC

A fekete szén szerepe jóval csekélyebb Magyarországon. Így alakul a hazai erőművi termelés tüzelőanyag szerinti bontásban napjainkban a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. nettó üzemirányítási mérése alapján: 

Hallgat a kormány: szép csendben történelmi szakításra készül Magyarország

A magyar kormány korábban azt is közölte, párbeszédet kezdeményez a szén kivezetéséről. Erről egyelőre nem sok hír látott napvilágot, annyi azonban kiderült, hogy a 2030-ig szóló hazai Nemzeti Energiastratégia aktualizálása kapcsán Kaderják Péter energetikai államtitkár, illetve az energiahivatal és az MVM vezetői a Mátrai Erőmű tulajdonosaival és menedzsmentjével már egyeztettek. Erről a tárgyaláson szintén részt vevő Horváth László (Fidesz) Heves megyei, gyöngyösi térségi országgyűlési képviselő mindössze annyit közölt annak idején facebook-oldalán, a “kormány a jövőben is stratégiai szereplőként tekint a Mátrai Erőműre”.

A lignit előbb-utóbb várhatóan mindenképpen bekövetkező kivezetésére a jelek szerint a Mátrai Erőmű Zrt. is készül. Az őszi közgyűlésen elfogadott hosszú távú, szintén 2030-ig szóló fejlesztési stratégiájával a Mátrai Erőmű közlése szerint a következő évtized kihívásaira készül fel. Ez ugyan a hagyományos lignit-biomassza-gáz alapú termelési szegmens eredménytermelő képességének helyreállítására és megőrzésére irányul, mivel azonban a szénkorszak a következő évtizedben véget ér, az Opus Global Nyrt. érdekeltségébe tartozó vállalat elsősorban a megújuló energiatermelésben, a rendszerszabályozásban és az energiatárolásban tervez komoly beruházásokat a közeljövőben.

A kormány szénnel kapcsolatos terveiről az Országgyűlés által 2018 novemberében elfogadott második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiából sem derül ki sok. A 2011-ben elfogadott, 2030-ig érvényes Nemzeti Energiastratégia áttekintése és frissítése folyamatban van, az új változat kidolgozásának határideje 2019 szeptember elseje. Ehhez viszont előbb el kellene készíteni a magyar Nemzeti energia- és klímatervet (NEKT), amelynek első változatát 2018 végéig kellett volna benyújtania a kormánynak az Európai Bizottság részére – ez nem sikerült - , a véglegeset pedig 2019 végéig kell beadni. Az integrált energia- és klímaterv célja annak bemutatása, hogy milyen módon teljesítheti az ország az Európai Unió 2030-as célkitűzéseit. Ezek 1990-hez képest az üvegházgáz-kibocsátás 40 százalékos csökkentését, illetve 32 százalékos megújulóenergia-részarányt irányoznak elő.

A céldátum eltűnését nem csak a téma érzékenysége, vagyis a szénkivezetés várható jelentős gazdasági, szociális hatásai, de a Visegrádi Négyek korábban kialakított viszonylag egységes álláspontja is magyarázhatja. Más térségi országokban, elsősorban Lengyelországban, Csehországban és Bulgáriában a magyar energiamixhez képest a fekete és barna szén/lignit súlya jelentősebb. Magyarország mellett azonban Szlovákiából is olyan hírek érkeztek, hogy az ország 2023-ban a szénbányászatnak és a széntüzelésű erőművek működésének is véget vetne.

A szén kivezetésére vonatkozóan konkrét terveket bejelentő európai országok: 

  • Ausztria legkésőbb 2025, de akár már 2020-ig szabadulna meg a széntől energiamixében.
  • Belgium villamosenergia-termelése már 2016 óta szénmentes.
  • Dánia: 2030
  • Finnország: 2029
  • Franciaország: 2021
  • Írország: 2025
  • Olaszország: 2025
  • Hollandia: 2029
  • Portugália: 2030
  • Svédország: 2022
  • Szlovákia: 2023
  • Egyesült Királyság: 2025
  • Németország: 2038

Az európai lignit- és szénerőművek légszennyező tevékenységéről a Europe Beyond Coal készített látványos animációt:




Címlapkép: shutterstock

portfolio.hu


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com