Gyakran logikátlanul költ tízmilliárdokat a kormány határon túli focipályákra, a pénzek általában haverokhoz kerülnek

roman foci

Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen. A magyar kormány nemcsak a profi futballisták, de az utánpótlás irányába is rengeteg közpénzt irányított, csak a leghíresebb, a felcsúti fociakadémiára több mint húszmiliárd forintot költött – TAO-támogatások formájában – az elmúlt években.

A nemzeti futballmánia nem állt meg a határoknál, néhány éve a szomszédos országok magyarlakta területein is építkezések kezdődtek. Azóta különböző állami szervezeteken keresztül sok milliárd forintnyi közpénzt költöttünk határon túli futballakadémiákra. Arról eddig keveset lehetett tudni, hogy a külhoni magyar sportklubok pontosan mire kapták ezt a pénzt, mi viszont megszereztük és most nyilvánosságra is hozzuk az erre vonatkozó szerződéseket. Cikksorozatunk első részében a Szlovákiában, Romániában, és Szerbiában működő magyar fociakadémiák eddig összesen 16 milliárd forintnyi magyar állami támogatásáról lesz szó.

Összesítésünk szerint az elmúlt években a Felvidékre, Erdélybe és a Vajdaságba összesen 16 milliárd forint állami támogatás áramlott Magyarországról a Magyar Labdarúgó Szövetségen (MLSZ), valamint a Bethlen Gábor Alapon (BGA) kereszül. Ebből négy stadion, több mint tizenöt focipálya, és további négy épület készült, illetve készül el, vagy legalábbis a rendelkezésünkre álló dokumentumok szerint a magyar állami támogatásokat ezekre a célokra nyújtották.

Az itt ismertetett adatokhoz két úton jutottunk hozzá: a külhoni magyarság támogatására létrejött állami Bethlen Gábor Alap kezelője, a BGA Zrt. adatigénylésünkre válaszul betekintést engedett az erre vonatkozó dokumentumokba, a Magyar Labdarúgó Szövetség pedig papír alapon bocsátotta rendelkezésünkre az erre vonatkozó szerződéseket, amiket beszkenneltünk, és most meg is mutatunk önöknek.

Az Erdélybe irányuló támogatások

A külhoni magyar sportklubok állami finanszírozása 2013-ban kezdődött. Ebben az időszakban érkezett a Közigazgatásügyi és Igazságügyi Minisztériumon belül működő nemzetpolitikai államtitkárságra egy kérelem (PDF), amelyben Szondy Zoltán, az FK Csíkszereda elnöke támogatást kért egy Székelyföldön működő fociakadémiára. Így indult útjára az a mai napig tartó folyamat, amelynek eredményeként a magyar állam a szomszédos országokban működő magyar fociakadémiák bőkezű szponzorává vált.

Öt évvel később, idén szeptemberben jelent meg egy cikk a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA) oldalán. Az anyag egy képpel kezdődik, amelyen Mészáros Lőrinc, a PFLA elnöke, Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, valamint Szondy Zoltán nemzetiszínű szalagot vágnak át. A cím pedig: Felavatták a kollégiumot Csíkszeredán.

“Ünnepi felszólalásában Szondy Zoltán, az FK Csíkszereda elnöke köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, a támogatóknak, és a felcsúti barátaiknak, mert szerinte a baráti kapcsolatok hozták létre ezt a létesítményt” – áll a cikkben, amelyből az is kiderül, hogy a beruházást a Bethlen Gábor Alapon keresztül részben a Nemzetpolitikai Államtitkárság finanszírozta.

Az elmúlt hónapokban többször is jártunk a BGA Zrt.-nél, hogy megtudjuk, pontosan hogyan támogatják a külhoni futballklubokat. Így derült ki, hogy a szervezetnek valóban jár a köszönet: csak a kollégium épületére, illetve a hozzá tartozó ezer fős lelátóra 1,33 milliárd forintot utaltak a román harmadosztályban szereplő FK Csíkszeredának, két pályára és működési költségekre pedig további 580 millió forint érkezett hozzájuk.

A csíkszeredai fociakadémiát és csatolt létesítményeit ugyanakkor nemcsak a BGA-n keresztül finanszírozták. Mint megtudtuk, a Magyar Labdarúgó Szövetségen keresztül további 1,82 milliárd forintot kaptak újabb három focipályára, és működési költségekre. Ez így egyben eddig már 3,73 milliárd forint. De még a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. is beszállt szponzorként.

A BGA Zrt. támogatási döntéseit az FK Csíkszeredáról itt lehet böngészni (Google Drive)

Az FK Csíkszeredára vonatkozó kormányhatározatokat és MLSZ adatlapokat itt lehet böngészni (Google Drive)

Erdélyben egy másik futballklubhoz is jutottak magyar közpénzek: a 2011-ben alapított, a román első osztályban szereplő sepsiszentgyrögyi focicsapat, a Sepsi OSK 2 milliárd forintot kapott futballcélokra az elmúlt években.

A Sepsi OSK-t üzemeltető román cég Mészáros Lőrinc volt üzlettársához, Varga Károlyhoz köthető. A Sepsi OSK SA nevű vállalat 51 százalékos tulajdonosa a magyarországi Hódút Kft. útépítő vállalat kinti leányvállalata (HODUT ROM SRL), kisebbségi tulajdonosa pedig az Asociata Club Sportiv Sepsi OSK sportegyesület. A magyarországi Hódút végső tulajdonosa Varga Károly, akinek három közös magyar cége is volt a felcsúti fociakadémia elnökével.

Sepsiszentgyörgyön a két részletben kiutalt 2 milliárd forintos támogatást a csapat fociakadémiájának fejlesztésére, egy új irodaház kialakítására, edzőpályákra, valamint egy hétezer fős stadion építésére szánták – ez utóbbit még nem kezdték el megépíteni, jelen pillanatban így néz ki a terület:

A Sepsi OSK-ra vonatkozó kormányhatározatokat és MLSZ adatlapokat itt lehet böngészni (Google Drive)

Mészáros Lőrinc kötődését az is mutatja a projekthez, hogy a sepsiszentgyörgyi stadion és a focipályák tekintetében az engedélyes kiviteli tervek felelős tervezője a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. volt, amely cég a Mészáros gyerekeinek tulajdonában lévő, napi egymillió forintos nyereséget termelő Fejér-B.Á.L. Zrt. leányvállalata.

Az erdélyi városban nemrég újították fel – úgy, ahogy – a csapat régi, négyezer fő befogadására alkalmas stadionját, emellé építenek tehát még egyet, ráadásul rögtön hétezer fős nézőszámra tervezve. A lépés hátterében egyes vélekedések szerint az állhat, hogy a régi stadion a román állam tulajdonában volt (a közelmúltban átkerült az önkormányzat tulajdonába), így biztosabbnak látszik egy újat, egy sajátot felhúzni. A dokumentumokból az is kiderül, hogy az új stadion a romániai Hódút-leányvállalat telkére épül, amelyet bérbead saját cégének, annak, amely a magyar állami támogatásban részesült.

A Felvidékre irányuló támogatások

A Felvidéken két magyar futballklub részesült eddig közel 6 milliárd forint magyar állami támogatásban, és egy további klub támogatása függőben van. “Igen, tegeződünk. 1990 óta ismerjük egymást, amikor mindketten liberális politikusokként kezdtük” – ezt Világi Oszkár, a dunaszerdahelyi FC DAC futballklubtulajdonosa mondta egy szeptemberi pódiumbeszélgetésen Orbán Viktorral való kapcsolatáról. A klubvezető Szlovákia egyik legbefolyásosabb üzletembere: a Slovnaft vezérigazgatója, a MOL igazgatóságának tagja, és több élelmiszeripari érdekeltsége is van.

Világi 2014-ben vásárolta be magát az FC DAC nevű dunaszerdahelyi klubba, amely egy nagy múltú szlovákiai magyar csapat: az első osztályban szerepel, ahol az elmúlt szezonban a harmadik helyen végzett. Az üzletember rögtön azután, hogy átvette a csapatot, kijelentette, hogy új stadiont szeretne építeni, és prioritásai közé tartozik egy futball-akadémia létrehozása is.

Az FC DAC azóta 2,4 milliárd forintnyi forráshoz jutott a magyar államtól. A csapat akadémiája időközben el is készült, az impozáns komplexum 18 hektáros területen terül el, tíz pályával rendelkezik, amiből kettő fűthető, főépületében orvosi szoba és fitnessterem is várja a labdarúgókat.

Az FC DAC-ra vonatkozó kormányhatározatokat, BGA-döntéseket és MLSZ adatlapokat itt lehet böngészni (Google Drive)

A Felvidéken a szlovák második ligában játszó révkomáromi focicsapatnak, a Komáromi FC-nek is juttatott forrásokat a magyar állam. Hogy ez miért alakult így, arról Czíria Attila, aki a 2014-es szlovák önkormányzati választások idején az MKP és a Híd közös révkomáromi polgármesterjelöltje volt, így tájékoztatta az Átlátszót:

“Amikor a miniszterelnök úr megkérdezte, hogyan tudna segíteni a magyar állam Komáromnak és a régiónak, arról beszéltem, hogy itt van a volt mezőgazdasági iskola, amelyet éppen akkor árult el a megye, azt meg lehetne venni, és csinálni egy erős magyar mezőgazdasági szakközépiskolát, mert az nincs az országban és Komárom a mezőgazdasági régió közepén helyezkedik el. (…) Orbán Viktor felvetette, mi lenne, ha épülne egy új stadion. Azt feleltem, miért ne, ha az egyéb fejlesztések mellett erre is jut”

Azt nem tudjuk, hogy a mezőgazdasági szakközépiskolára vonatkozó kérésnek mi lett a sorsa, de a Komáromi FC azóta majdnem kétmilliárd forintnyi forráshoz jutott hozzá futballcélokra. Az erre vonatkozó dokumentumok szerint 1,8 milliárd forint állami támogatásról abból a célból született döntés, hogy fel tudják újítani a régi stadiont, 140 millió forintot pedig a Révkomáromi Sport Akadémia működési költségeire szánt a magyar állam.

A Komáromi FC-re vonatkozó kormányhatározatokat, EMMI-döntéseket és MLSZ adatlapokat itt lehet böngészni (Google Drive)

Bár a révkomáromi stadion felújításáról szóló szerződést az EMMI és az MLSZ már 2017. decemberében megkötötte, eddig egy kapavágás sem történt. Úgy tudjuk azért, mert a pénzt a focicsapat kapta volna, a stadion viszont a város tulajdonában van. Hogy a felújítás mégse essen kútba, a klub egy éve benyújtott egy hosszú távú, 20 éves bérleti kérvényt a városi hivatalhoz, ahol hosszas huzavona után az idei év végén úgy döntöttek, bérbeadják az ingatlant a sportklubnak.

Szlovákiában még egy helyre jutott támogatás futballra: a Magyar Közlönyben 2017 nyarán jelent meg, hogy a diósgyőri DVTK 10 milliárd forintos csomagot kap, amiből 1,5 milliárd forintot egy felvidéki labdarúgó-akadémia létrehozására fordíthat. A város földrajzi elhelyezkedése, valamint a két klub közötti sokéves jó kapcsolat is azt valószínűsítette, hogy ez az akadémia Rimaszombatban épülhetne meg.

A DVTK és Rimaszombat illetékesei először 2018 januárjában beszéltek nyíltan a tervezett együttműködésről, aminek keretén belül felújítanák a stadiont, és néhány új edzőpálya is épülne. A projekt ugyanakkor több okból is befulladni látszik: az akadémia körül helyi politikai játszmák alakultak ki, emiatt az azóta eltelt idő alatt a fő kérdésekben sem született megegyezés.

Bár a rimaszombati képviselők több szavazáson is az akadémia mellett tettek hitet, tényleges lépésekre még nem került sor, mert a polgármester folyamatosan kifogásokat fogalmaz meg. Az egyik ilyen probléma például az, hogy a városvezető átverésre gyanakszik, nem hiszi el, hogy az akadémiára szánt magyarországi pénz valóban létezik, de volt olyan nemzeti érzelmű szlovák képviselő is, aki az elmagyarosítástól rettegett.

A Vajdaságba irányuló támogatások

A Vajdaságba eddig összesen 4,5 milliárd forint állami támogatás érkezett az MLSZ-en keresztül. A pénzt az FK TSC futballklub kapta. Szerbiában úgy tartják, hogy egyetlen ember van a Vajdaságban, akinek közvetlen elérése van a magyar miniszterelnökhöz, ez pedig a topolyai illetőségű milliárdos, Zsemberi János.

Az üzletember a magyar kormány futball-programjának nagyhatalmú vajdasági rezidense, aki formálisan ugyan nem vesz részt a projekt irányításában, mégis a program megkerülhetetlen figurája: a klub fő támogatója, aki korábban az FK TSC elnöki tisztét is betöltötte, a tavalyi tisztújításkor azonban átadta helyét utódjának, ő maga pedig főszponzorként, illetve az épülő labdarúgó akadémia koordinátoraként maradt a csapat mellett.

A topolyai futballklub korábban szerény keretek között, főként az önkormányzat és a főszponzor támogatásaiból élt. Évekig a harmadosztályban szerepelt, áttörést csak a közelmúltban ért el, miután a 2016/17-es szezon végén két ifjúság klub elállt a feljebbjutástól, így a TSC két helyet ugorva bekerült az első ligába – a szerbiai rangsorban ez a másodosztály a Super Liga után.

Az FK TSC első MLSZ-támogatása 3 milliárd forintról szólt, a második 1,5 milliárd forintról. Ezt az összesen 4,5 milliárd forintot a topolyai akadémia épületének felépítésére költhették el, valamint az azt körülölelő focipályákra, környékbeli focipályákra (Bajsán például), továbbá a helyi stadion felújítására-újjáépítésére. A költségek között szerepel a fociakadémia fenntartása és működtetése is.

A kollégiumot nemrégiben adta át Orbán Viktor, a stadionról egyelőre nincsen hír: információink nemrégiben elkezdték bontani a régi stadiont, az pedig a feladattervekből kiderül, hogy az új építmény, ha elkészül, 3500-4500 vendég befogadására lesz képes.

Az FK TSC-re vonatkozó kormányhatározatokat és MLSZ adatlapokat itt lehet böngészni (Google Drive)

Drónfelvételeket készítettünk a létesítményekről

Az elkészült és épülőfélben lévő beruházásokról novemberben drónfelvételeket készítettünk. Összesen 2400 kilométert utaztunk, jártunk Romániában, ahol megnéztük a csíkszeredai sportakadémiát, valamint a sepsiszentgyörgyi csapat létesítményeit. Elmentünk Szlovákiába a DAC akadémiájához, valamint Szerbiába, ahol a topolyai akadémia épült.



Drónfelvételek a csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi, dunaszerdahelyi és topolyai fociakadémiákról from atlatszo.hu on Vimeo.

A cikkben szereplő valamennyi sportklubot, határon túli fociakadémiát megkerestük a magyar állami támogatások elköltésére vonatkozó kérdéseinkkel, de egyikük sem reagált érdemben az érdeklődésünkre. Cikksorozatunk második részében, jövő kedden az Ukrajnába, Szlovéniába és Horvátországba irányuló magyar futballtámogatásokról lesz szó.

Szöveg: Oroszi Babett – Fotók, videók: Pápai Gergely — Infografikák: Mikola Bence

Közreműködött: Sipos Zoltán (Erdély), Bőd Titanilla (Felvidék), Gyurkovics Virág (Vajdaság)

atlatszo.hu


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com