Fogalmuk sincs az önkormányzatoknak, hogy honnan jönnek az idegenek a városaikba, és mennyien vannak

munkas,  Pixabay.com, alfahir

Az elmúlt hónapok tapasztalatai szerint hiába érkeznek a magyar kormány aktív asszisztálása és anyagi támogatása mellett keleti vendégmunkások tömegei Magyarországra, a számukra új otthont kínáló települések önkormányzatai arról sem rendelkeznek információkkal, hogy pontosan hányan, és kik érkeztek hozzájuk. Pedig nem ártana tudniuk róla, hogy a százalékokban mérhető hirtelen népességnövekedések mögött pontosan mi húzódik meg.

Korábban már írtunk arról, hogy Hatvanban is egyre több a keleti bevándorló, jellemzően ukránok és szerbek, bár utóbbiakra annyi volt a panasz, hogy mára kevesebbet hoznak belőlük. Ezek az információk viszont nem hivatalosak, hanem a helybeliek tapasztalataiból épülnek fel, az önkormányzat ugyanis

egyszerűen nem tudja, hogy hány vendégmunkás van a városban, és hogy azok honnan jöttek.

Legalábbis egyértelműen ez derül ki abból a jegyzői válaszból, amit a hatvani Jobbik elnökének, Rákócziné Lózs Csillának küldött dr. Szikszai Márta jegyző, miután az ellenzéki politikus adatigénylésben akarta tisztázni, kikkel kell együtt élniük a hatvaniaknak.

Jegyzői válasz

A jegyzői válasz alapján még a városszerte munkásalbérletekként kiadott házakról sincs semmi információjuk, hivatalosan mindössze egyetlen épületről (a volt Matáv-székházról) tudnak ami hivatalosan szállóként működik, de még ezzel az egy helyszínnel kapcsolatban is az volt minden adatuk a maximális kapacitáson (41 szoba, 224 fő) kívül, hogy idézzük:

„Arra a kérdésre vonatkozóan, hogy milyen országból érkeztek a vendégmunkások a munkásszállóra, illetve mely cégek alkalmazzák őket, továbbá, hogy a városban ideiglenes munkavállalási engedéllyel hány fő tartózkodik, információval nem rendelkezünk”.

A hatvani jegyző válasza ráadásul nem egyedüli, hiszen mint megírtuk, Kecskeméten is úgy épül több száz külföldinek új munkásszálló, hogy a jegyző csupán a már meglévő és üzemelő munkásszállók kapacitását tudta megmondani a szintén jobbikos kérelmezőnek, azt már nem, hogy hány bevándorló van a városban, ők honnan jöttek, mit csinálnak, és mennyien jöhetnek még.

Kecskeméti munkásszálló

Épül a kecskeméti munkásszálló

Ami viszont már biztos és hivatalos, hogy

a kecskeméti önkormányzat több mint félmilliárd forintot áll a szállók felújítási költségéből, a többit az Orbán-kormány fizeti.

Izgalmas kérdés, hogy mi lesz az utóbbi időben csúcsra járatott keleti bevándorlás vége. Az önkormányzatok ugyanis jól láthatóan

feltett kézzel, csendes asszisztálás mellett nézik végig a kormány fűalatti betelepítési programját.

Eközben az állami propaganda továbbra is minden erejével a négy évvel ezelőtti röszkei eseményekre próbálja terelni a közfigyelmet, így a lakosság csupán apránként szembesül azzal, hogy már közel százezer keleti –ukrán, szerb, bolgár, indiai, török, stb- munkavállaló érkezett Magyarországra, bebetonozva az itt működő külföldi multik alacsony fizetési hajlandóságát, míg a magyarok tovább költöznek valamelyik nyugati országba.

Mindez eléggé más megvilágításba helyezi azt, hogy tényleg problémát lát-e a bevándorlásban az Orbán-kormány, vagy ahogyan az arab üzletembereknek is eladott letelepedési kötvények esetében láthattuk,

amelyik migránsból profitálni tudnak az jöhet, akárhonnan is érkezzen. Most pedig úgy tűnik, a munkaerő-kölcsönzés lesz az új NER-gigabiznisz.

A Jobbik KSH-adatokra hivatkozva már 86 ezer betelepített emberről beszél, a kormány nem reagál az ügyre, pedig a vasárnapi EP-választás kapcsán végre magyarázatot adhatnának a szavazóiknak arra, hogyan fér össze a migránskampánnyal a keletiek állami finanszírozású, elhallgatott betelepítése.

alfahir.hu

Fotó:Pixabay.com/alfahir.hu


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com