Felcsúti cégtörténet – leszámolás magyar módra

Molnár Csaba; Varga György; Orbán Viktor

Amihez csak hozzányúl Mészáros Lőrinc, arannyá válik a kezében. A felcsúti gázszerelőnek például sikerült felélesztenie haló poraiból egy csőd szélén táncoló céget, az R-Kord Kft.-t. A vállalatot – Femol 97 Kft. néven – 19 évvel ezelőtt a szintén felcsúti Molnár Csaba alapította, aki évekig kiváló viszonyt ápolt Orbán Viktorral, ám kapcsolatuk idővel megromlott. A viszony elhidegülésének következtében a többmilliárdos árbevételű, a közbeszerzéseken addig rendre sikeres cég látványos hanyatlásnak indult: megrendelői elfordultak tőle, 214 milliós környezetvédelmi bírságot szabtak ki rá, számláit zárolták, így hitelhez sem juthatott. Ekkor jött Mészáros Lőrinc, megvásárolta Molnár családi cégét, s most újra száguld az R-Kord. Ezt azonban az eredeti tulaj már nem érhette meg. 168óra

Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester alaposan bevásárolt az állami termőföldekből. A Székesfehérváron megtartott árverésen egy alcsúti származású ügyvéd, Vörös József licitált a földekre Mészáros nevében. Ez azt jelenti, hogy Vörös bizalmi viszonyban van a felcsúti gázszerelő-nagyvállalkozóval, amit az is bizonyít: hosszú ideje ő a Puskás akadémia jogi képviselője.

Mindez történetünk szempontjából azért fontos, mert Vörös József volt az, aki 2013 márciusában Mészáros oldalán segédkezett az R-Kord Kft. adásvételi szerződésének létrehozásában: ekkor vásárolta meg a céget a felcsúti polgármester az addigi tulajdonosától, Molnár Csabától. Az igazán érdekes momentum azonban az, hogy az adásvétel előtt alig néhány hónappal ugyanez a Vörös József képviselte a bíróságon az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget, amely 214 millió forintos hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki az R-Kord Kft.-re. Ha a bíróság utóbb nem semmisíti meg a bírságról szóló határozatot, az R-Kord azonnal lehúzhatta volna a redőnyt. Nincs bizonyíték arra, hogy Mészáros Lőrinc bármilyen módon befolyásolta volna a hatóság fellépését az ügyben, ám az tény, hogy a felcsúti polgármester bizalmi embere előbb abban segédkezett, hogy az R-Kord Kft. tönkremenjen, pár hónappal később pedig akörül bábáskodott, hogy minél olcsóbban Mészáros tulajdonába kerüljön.

Az R-Kord 2011-ig Femol 97 Kft. néven működött (a név mozaikszó: Felcsút plusz Molnár). A névváltoztatást az indokolta, hogy a sokáig kiválóan prosperáló társaság bajba került, az alapító tulajdonos, Molnár Csaba pedig szerette volna megszabadítani az akkor már rosszul csengő névtől a vállalatot. Egyúttal átadta az ügyvezetői posztot az egyik munkatársának, a kft.-t pedig a két fiára, Balázsra és Péterre íratta.

Fotó: MTI

Pedig a Femol 2010-ig sikeres pályát futott be. A tősgyökeres felcsúti Molnár Csaba 1997-ben alapította a céget, amely kezdetben csak vasúti biztosítóberendezések, fénysorompók tervezésével, gyártásával és szerelésével foglalkozott. Az 1950-es születésű Molnár a vasút bűvöletében nőtt fel, édesapja pályamesterként dolgozott a később felszámolt Bicske–Székesfehérvár-vonalon. Az elektrotechnikus végzettségű Molnár Csaba is a MÁV-nál helyezkedett el, 1984-ben – tizedmagával – létrehozta az Integra-Domino Gmk-t. Ismerősei szerint éjjel-nappal robotolt, mivel a vasúttársaság szinte tömte megbízásokkal a csoportot. Molnár 1997-ben kivásárolta a munkatársait a gmk-ból, és felcsúti székhellyel megalapította a családi cégét. A Femolnak a MÁV továbbra is állandó megrendelője maradt, miközben – a megszerzett referenciák és a kiépített kapcsolatrendszer következtében – a cég tevékenységét kibővítették út- és vasútépítéssel, valamint árufuvarozással.

Molnár már Orbán Viktor 1999-es felcsúti felbukkanása előtt sokat áldozott a helyi labdarúgásra. Az első összegeket még Noll Zoltán akkori polgármester kérésére utalta át a Femol, és az ezredforduló táján a Felcsút SE főszponzorává vált. (Molnár 2000 és 2007 között elnökként irányította a klubot, sőt négy évig tagja volt a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségének is.) A vállalkozó annyira beleszeretett a fociba, hogy minél hamarabb fel akarta futtatni a csapatot. Ez sikerült is, ám az 1998-ban még a megyei másodosztályban vitézkedő Felcsút SE-re – amely hat év alatt három osztályt lépett felfelé – az NB II-ben már jóval többet kellett költeni. Információink szerint Molnár megkereste az akkor első kormányfői ciklusát töltő Orbán Viktort, hogy segítsen állami megrendelésekhez juttatni a Femolt az autópálya-építéseken, mert több árbevételre van szüksége ahhoz, hogy a feltörekvő Felcsút SE-t nagyobb mértékben támogathassa.

És Orbán segített. Sőt kapóra jött neki Molnár bejelentkezése. A kormányfő ugyanis 2001-ben megkérte az édesapját, hogy a család cége ne vegyen részt az M7-es autópálya bővítésében-felújításában, emiatt aztán jól jött néhány „baráti” cég és vállalkozó közreműködése. Formálisan az Orbán-bányákból nem is szállítottak alapanyagot a sztrádaépítéshez, valójában azonban Orbán Győzőnek komoly beleszólása volt abba, hogy melyik bányákból és mely cégek fuvarozhatnak követ és kavicsot a beruházáshoz. Az egyik beszállító a Femol lett. Molnárnak hosszú távon is sokat segített ez a szerepvállalás: személyes kapcsolatokat szerzett nemcsak az Orbán-kormány akkori „udvari sztrádaépítő” cégeinél (a Vegyépszernél és a Betonútnál), hanem a Strabagnál, a Swietelskynél, a Mávépcellnél vagy a Molnál is, ami jól jött a későbbi MSZP–SZDSZ-kormányok ideje alatt is.

Orbán Viktor és Molnár Csaba – bár évekig kiváló viszonyban voltak – nem lettek barátok. A munkamániás Molnár hálás volt a kormányfőnek az üzleti életben nyújtott segítségért, de információink szerint például soha nem hívta meg vendégségbe a felcsúti házába a politikust, szemben a később látványos karriert befutó Mészáros és Flier családokkal. A Molnár által kialakított felcsúti VIP-páholyba – amíg el nem készült a Makovecz-stadion – Orbán egyszer sem tette be a lábát, inkább három sorral előrébb szotyizgatott Mészárossal és Flierrel. Orbán és Molnár viszonya akkor vált kifejezetten hűvössé, amikor a Femol-tulajdonos üzleti vitába keveredett a kormányfő édesapjával. Az állami beruházásokhoz szállított követ és kavicsot Orbán Győző idővel olyan drágán adta a Femolnak, hogy az veszteségessé tette a felcsúti cégnek az üzletet. Molnár a kormányfő segítségét kérte, de ő elhárította magától, hogy közvetítsen a felek között. Orbán Győző viszont megorrolt Molnárra. A viszony megromlásáról hamar tudomást szereztek a legnagyobb út- és vasútépítő cégek, de egészen 2010-ig nem foglaltak állást az ügyben, továbbra is számos megbízást adtak a Femolnak. Orbán Viktor másodszori kormányra kerülése után azonban egy csapásra elfordultak a felcsúti cégtől. A Femol 2009-es hárommilliárd forintos árbevétele egy év alatt a harmadára esett vissza.

Volt egy másik oka is annak, hogy Orbán és Molnár viszonya megromlott. A vállalkozó nem értett egyet a kormányfő a futballakadémia létrehozását és felfuttatását célzó grandiózus elképzeléseivel. Gigantikusnak, túlméretezettnek találta a tervbe vett fejlesztéseket az 1700 lelkes község számára. Információink szerint Molnár azt is zokon vette, hogy a Felcsút SE elnökeként az akadémia megalapításáról (amelyre Mészáros Lőrinc házában került sor) csak utólag szerzett tudomást. Molnár Csaba 2002 és 2006 között önkormányzati képviselő volt a faluban, és lényegében az ő kezdeményezésére akadályozta meg a képviselő-testület, hogy a kormányfő által alapított Puskás akadémia olcsón megvehesse a település tulajdonában lévő sportlétesítményt. A focipályáért és a rajta lévő építményekért az akadémia 20 millió forintot kínált, mire Molnár a testületi ülésen azt kérte, az adásvétel előtt készüljön hivatalos értékbecslés az ingatlanról. Ezt végül a saját pénzén készíttette el, és kiderült: a komplexum minimum 150 millió, de inkább 180 millió forintot ér. Ezt Orbánék sokallták, az adásvétel évekig lekerült a napirendről. (Végül egyébként az addigra már alaposan kistafírozott akadémia 150 millióért vette meg a sporttelepet a falutól 2012-ben, Mészáros Lőrinc polgármestersége alatt.) Molnár magánakcióját viszont a kormányfő soha nem bocsátotta meg.

Fotó: MTI
Molnár Csaba, Varga György polgármester és Orbán Viktor 2007-ben

Az állami és önkormányzati megrendeléseitől megfosztott, fénykorában száz embernek munkát adó Femol 2010-ben a padlóra került. Túlélő üzemmódban persze még sokáig húzhatta volna, ám a kormányváltás után nem sokkal lecsapott rá a zöldhatóság. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség még 2009 novemberében indított vizsgálatot azért, mert a Székesfehérvár és Tárnok közötti vasúti pályarekonstrukció során 17 ezer köbméter anyagot (amit a vasúti töltés mentén termeltek ki) egy velencei cég telephelyén helyezték el. A zöldhatóság szerint ez az anyag – töltésmegerősítésre alkalmatlan kavics, homok, zúzott kő – építési hulladéknak számít, ezért csak olyan cég kezelheti, amelynek van hulladékkezelési engedélye. Márpedig ilyennel a velencei kft. nem rendelkezett. A zöldhatóság emiatt több mint 200 millió forintos hulladékgazdálkodási bírsággal sújtotta a kivitelező konzorcium egyik tagját, a Mávépcell Kft.-t. Az anyag kitermelését és elszállítását végző Femol 97 Kft. nem kapott bírságot. A határozatot 2010 júliusában a másodfokon eljáró Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség megsemmisítette. Tíz hónappal később, 2011 áprilisában a regionális zöldhatóság újra eljárást indított az ügyben, ekkor azonban már kizárólag a Femol ellen. Egy hónap alatt döntést is hoztak: 214 millió forintos bírságot szabtak ki a felcsúti cégre. A másodfok ezúttal helybenhagyta a határozatot, amit a Femol megtámadott a bíróságon. Molnár Csaba Helmeczy László ügyvédet kérte fel jogi képviselőnek, akit még az MLSZ elnökségéből ismert. Helmeczy – aki szerint nem is hulladékról, hanem melléktermékről van szó – a Székesfehérvári Törvényszéken azzal érvelt, hogy a zöldhatóság eljárása alapjaiban jogsértő, mivel a hulladékgazdálkodási törvény szerint a hatóság egy adott ügyben a tudomására jutástól számítva csak egy éven belül indíthat eljárást. Márpedig a történetről már 2009 novemberében tudott a környezetvédelmi hatóság, így a Femol ellen 2011 áprilisában törvényesen nem kezdeményezhettek volna vizsgálatot. Helmeczy László szerint érthetetlen az ügy, hacsak nem az volt a cél, hogy ellehetetlenítsék a vállalkozást.

Az ugyanis sikerült. A levegőben lógó 214 milliós bírság miatt a bankok elzárkóztak attól, hogy hitelt adjanak a Femolnak, a vállalat számláit zárolták, zálogbejegyzés került szinte minden vagyontárgyára. Molnár kétségbeesett lépései – a névváltoztatás, a tulajdonátruházás, az ügyvezetőváltás – nem hoztak eredményt. Amikor a Székesfehérvári Törvényszék 2012 decemberében jogerős ítéletével megsemmisítette a hulladékgazdálkodási bírságról szóló határozatot, Molnár már tehetetlen volt: a csődöt sikerült ugyan elkerülni (megnyitották a cég számláit és lekerültek a jelzálogbejegyzések a vagyontárgyakról), de a talpra állás reménytelennek tűnt. Információink szerint ezután ő kereste meg Mészáros Lőrincet, és ajánlotta fel megvételre az R-Kordot. Információink szerint a polgármester kikérte Orbán Viktor véleményét, és miután biztatást kapott, 2013 márciusában megvásárolta a kft.-t. Helmeczy László úgy tudja, az egykor milliárdos értékű vállalat töredékáron kelt el. Szerettük volna megtudni a vételárat a Molnár család tagjaitól, de nem kívántak nyilatkozni a 168 Órának. Helmeczy László sem közölte az összeget – az ügyvédi titoktartásra hivatkozva. Mészáros Lőrincet nem kerestük meg, ezt ugyanis helyettünk már megtette az azóta elhunyt Ferenczi Krisztina: a felcsúti polgármester 2013-ban azt üzente a kiváló újságírónak, hogy az R-Kord vételárával kapcsolatos kérdés „a magánéletében való turkálás, és ha a jövőben is előfordul, akkor azt zaklatásként fogja értékelni, és jogi útra tereli az ügyet”.

A 2013-as tulajdonosváltás megmentette az R-Kordot. Nem mintha Mészáros Lőrinc bármennyire is értene a vasútépítéshez, a biztosító berendezések gyártásához, sőt az általa elsőként kinevezett ügyvezető, Petrin László még nála is kevesebbet konyított a témához. Az egykori felcsúti jegyző szerepe nyilvánvalóan az volt, hogy addig is bizalmi ember álljon a cég élén, amíg Mészáros kitalálja, mi legyen a kft.-vel. Ez a tavalyi G nap után vált világossá: Simicska Lajos kiebrudalása után az R-Kord átveheti a Közgép helyét a legnagyobb vasúti beruházásokban. Mészáros lecserélte az R-Kord átmeneti vezetését, és ismét szakembereket hozott a céghez. Nem kellett sokáig várni az első sikerre: tavaly – két konzorciumi taggal közösen – az R-Kord nyerte meg a Szombathely és Zalaszentiván közötti vasútvonal villamosítását 13,3 milliárd forintért. Nemrég jóval nagyobb falat jutott a felcsúti cégnek: a Swietelskyvel és a V-Híddal közösen 72,4 milliárdért újíthatják fel a Szántód–Köröshegy–Balatonszentgyörgy-vasútvonalat. Ez az összeg csaknem 20 milliárd forinttal haladja meg a beruházás előzetesen becsült költségét. A három éve még a csőd szélén táncoló vállalat Mészáros Lőrinccel – és az állami megrendelésekkel – ismét a siker útjára lépett.

A cég 2013-as eladása után Molnár Csaba visszavonult az üzleti élettől. Az R-Kord talpra állását már nem érhette meg. Helmeczy László – aki barátjának tartotta – kérésünkre felidézte utolsó találkozásukat:
– Itt ült az irodámban Csaba, alig bírt megszólalni. Arra panaszkodott, hogy éjszakánként nem tud aludni, szorul a szíve. Ha mégis elalszik, hajnalban felriad, olyankor kitekint a háza ablakán, nézi az R-Kord telephelyét, ami már nem az övé, és könnybe lábad a szeme. Belebetegedett abba, hogy elveszítette élete fő művét. Ez is komoly szerepet játszhatott a halálában. 
Molnár Csaba 2014 nyarán hunyt el szívelégtelenségben. Orbán Viktor nem vett részt a gyászszertartáson. Mészáros Lőrinc – a felcsúti klub nevében – hatalmas koszorúval jelent meg a temetésen.


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com