Eredeti zeneművekkel emlékeznek ma este a 150 évvel ezelőtti koronázásra a Várban

ferenc józsef

Közös misével emlékezik I. Ferenc József és Erzsébet királyné 1867-es királyi koronázása 150. évfordulójára az eredeti helyszínen, a Mátyás-templomban az Erkel Ferenc és a Liszt Ferenc Társaság, ahol ünnepi hangversenyen szólal meg az a két mű, amelyeket a magyar romantika zeneszerzői erre az eseményre komponáltak.

A misét ma este hat órakor Márfi Gyula, a Veszprémi Főegyházmegye érseke celebrálja. Zenei és történeti előzményként elsőként a Harangkart halljuk majd az Erzsébet című operából, amely Erzsébet királyné 1857-es első magyarországi látogatásának tiszteletére készült, az alkalmi műnek szánt három felvonásos opera zenéjét Erkel és a Doppler fivérek komponálták, ebből a Harangkart is tartalmazó, a korabeli kritika szerint is a mű lelkét jelentő második felvonást írta Erkel.

Liszt Koronázási miséje folytatja a sort, amelyről azt talán kevesen tudják, hogy bár akkoriban már az egész világon Liszt volt az egyházi zene legelismertebb zeneszerzője, a korabeli szabályok értelmében viszont csak udvari szerző komponálhatott volna a jeles alkalomra. Liszt viszont, ismerve a kiegyezés előkészületeit, sokat lobbizott azért, hogy ő kapja a megbízást, amelyhez még Sissi közbenjárása is szükséges volt. Végül ugyan a Koronázási mise csendült fel, de kizárólag bécsi előadókkal, és Liszt nem is kapott rá meghívót, úgy szereztek neki ismerősei helyet a karzaton. Nem is várta meg a ceremónia végét, hamarabb hazaindult. Népszerűségét jelzi, hogy hatalmas éljenzés közepette távozott. „A budavári Mátyás-templomtól kezdve az Albrecht úton, a Lánchídon, a Ferenc József téren, a Duna-parton keresztül az Eskü térig a nép százezrei képeztek sorfalat. Mindenki várta a királyi menet megindulását. De ezt egy elementáris erővel kitört éljen-dörgés előzte meg az egész hosszú vonalon. Mindenki azt hitte, hogy a dörgő éljenek a közelgő díszmenetet illetik, pedig csak a nagy művész ünnepélyes alakja volt látható, amint a kétfelé osztott nép sorfalai közt haladt” – emlékezik vissza az eseményre Ábrányi Kornél. A Koronázási mise hányattatásai még ezzel sem értek véget, a kotta kiadását a Rózsavölgyi tulajdonosa nem vállalta el, így az végül Lipcsében jelent meg.

Ez a mű viszont legalább a mai napig rendszeresen játszott, nem úgy, mint a párja, Erkel Magyar Cantatéja, amely máig kiadatlan. A Szigligeti Ede A szent korona egy részletére komponált művet, amely a Himusz zenéjét is felidézi, a 8-i koronázás után három nappal a szerző vezényletével Pesten, a Nemzeti Színházban adták elő. A művet ezután hosszú időre elfelejtették, csak 143 év szünet után, 2010-ben az Erkel-bicentenárium alkalmával szólalhatott meg újra a budavári Hadtörténeti Múzeumban. Most is az akkori előadás szólistái éneklik, Schnöller Szabina, Heim Mercedes, Komáromi Márton és Jekl László, valamint az akkor is közreműködő MÁV Szimfonikusok, akik mellett az István Király Operakórust, az Országos Széchényi Könyvtár Énekkarát és a Mátyás-templom ének- és zenekarát hallhatjuk. Az előadást Horváth Gábor vezényli.

mno


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com