Eltűnt, majd felbukkant Donald Trump hadiflottája

amerikai flotta

Az egész világot megtréfálta Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke. Kiderült ugyanis, hogy, szemben a hivatalos kommunikációval a Koreai-félszigethez vezényelt amerikai hadihajóraj valójában meg sem közelítette a térséget.

Április 8-án az amerikai flotta közölte, Szingapúrtól a USS Carl Vinson repülőgép-hordozó és egy azt kísérő flotta elindult a Koreai-félszigethez. Észak-Korea erre érzékenyen reagált, azzal fenyegette meg az Egyesült Államokat, hogy bármikor kitörhet egy nukleáris háború. Ám kedden megjelent a hír, miszerint a hajóraj valójában épp az ellenkező irányba, az Indiai-óceán felé indult.

Biztonsági okokból nem hozták nyilvánosságra a flotta helyzetét az amerikai haditengerészet közlése szerint. Mivel azonban a Fehér Ház, sőt, Trump maga is beszélt az Észak-Koreához küldött egységről, sokan vélik úgy, hogy kommunikációs hiba történt.

Az Egyesült Államok és az Észak-Korea közötti acsarkodásnak mindenesetre nem vet véget a médiafiaskó. Az amerikai flotta ugyanis – a legutóbbi hírek szerint – valóban úton van a térségbe, a számítások szerint négy nap múlva érhet oda. Ezt igazolja, hogy az Egyesült Államok és Dél-Korea közös, 11 napos hadgyakorlatot kezdett hétfőn. Marad tehát az észak-koreai válság által okozott, hidegháborús hangulat. Az atomégéssel való fenyegetőzés ugyanakkor a nyugati sajtó szerint annak is köszönhető, hogy a Trump-kabinet nem tud mit kezdeni Phenjannal. Megjelent vélemények szerint a konfliktust eszkaláló Trump addig emeli a tétet, míg végül saját magát szorítja sarokba.

Lapunknak nyilatkozó szakértők szerint Washington elképzelése nem túl összetett. – Trump a nemzetközi nyomás fokozásával kényszerítené Észak-Koreát nukleáris fegyvereinek leszerelésére – véli Douglas H. Paal, a washingtoni központú Carnegie Alapítvány Ázsia-programjának vezetője. A Bush-kormány nemzetbiztonsági főtanácsadója azonban leszögezte: az eddigi tapasztalatok egyértelműen arra mutatnak, hogy ez lehetetlen. Washington ráadásul rosszul mérte fel Kína ambícióit is. Trump korábban többször fölszólította Pekinget, gyakoroljon nagyobb nyomást Észak-Koreára, de Paal szerint sosem fognak elmenni a végletekig. – Kína csak addig hajlandó lépéseket tenni, míg a Kim Dzsong Un-rezsim stabil marad – tette hozzá a szakértő. Paal szerint azonban nincs ok egy fegyveres konfliktustól tartani, a háború egyik félnek sem érdeke.

– Észak-Korea tisztában van vele, hogy egy fegyveres konfliktus elpusztítaná a Kim-dinasztiát, Kína pedig rutinból kezeli a helyzetet. Az amerikaiak is a megoldást keresik. Ez a DNS-ükben van – teszi hozzá a szakértő. A New York-i Columbia Egyetem politikatudományi tanszékének vezetője hasonlóan látja a helyzetet. – Trump stratégiája, hogy Kínát rávegye, gyakoroljon nagyobb nyomást Észak-Koreára, ez azonban nem kifizetődő stratégia – mondja Andrew Nathan. Szerinte ennek két oka van: egyrészt Phenjannak a szankciók kevéssé ártanak, másrészt Kína nem fog akkora gazdasági nyomást gyakorolni, ami veszélyeztetni a Kim-dinasztia pozícióját. Nathan szerint Észak-Korea védelmi céllal fejleszti nukleáris fegyvereit. Phenjan az Egyesült Államoktól kétoldalú tárgyalásokat próbál kikényszeríteni, de ez egyet jelentene a diktatórikus rezsim elismerésével, amire a szakember szerint nincs sok esély. Az Ázsia-szakértő éppen ezért látja valós veszélynek a fegyveres konfliktust. Észak-Korea ugyanis jól halad az Egyesült Államok partjait is potenciálisan veszélyeztető nukleáris fegyver kifejlesztésében, amit viszont Washington nem engedhet meg. – Az Egyesült Államoknak ebben az esetben megelőzőcsapást kell mérnie az ázsiai országra – hívja föl a figyelmet az amerikai professzor.

Fotó: MC2 SCOTT FENAROLI / AFP

mno


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com