Elképesztő rejtély a sivatag kellős közepén

namibia

Az alábbiakban bemutatjuk a világ egyik, ha nem legrejtélyesebb, de mindenképpen az egyik legelátkozottabb helyét, a namíbiai sivatagot. Hogy miért lehet ezt rá mondani? Innen megtudhatja!

A Namib-sivatag az Atlanti-óceán partvidékén terül el, amely 1600 km hosszan húzódik észak-déli irányban, kelet-nyugati szélessége 50–160 km, területe 80 900 négyzetkilométer. Két ország osztozik rajta: Namíbia teljes nyugati,- és Angola délnyugati részének tengerpartja mentén húzódik. A Föld legősibb pusztasága, melynek kialakulásának oka az, hogy a partok előtt áramlik hideg Benguela-áramlat. Ez a tengeráramlat egyáltalán nem párolog és magával ragadja a tenger felől a szárazföld irányába áramló nedvességet, így kiszárítva a partvidéket. A Namib-sivatag mellett az Atacama számít Földünk legszárazabb sivatagának.

A belső, parti rész igazi homoksivatag. Itt vannak a világ legnagyobb, több mint 300 m magas homokdűnéi. A külső, keleti rész tulajdonképpen egy homokkal borított kősivatag. Az évi átlagos csapadék 50 mm körül mozog (ez nálunk 500-700 mm között mozog), de vannak térségei, ahol a megfigyelések alapján még soha nem esett eső. Két időszakos folyó tör magának utat mély kanyonokban az Atlanti-óceánig: a Swakop és a Kuiseb.

Hihetetlen az egész történet

1971-ben nyilvánították nemzeti parkká a part menti sivatagi részt, amely 30-40 km széles és 500 km hosszú. Ezt nevezik a híres, hírhedt Csontvázpartnak. A legendák alapján (mert minden ilyen helynek ugye van legendája) ezt a földet Isten mérgében teremthette, s a portugál hajósok is így vélekedtek: ők a pokol kapujának nevezték Nem is véletlenül. Az ország sivatagos partja teljes hosszúságában régebbi és újabb típusú hajóroncsokat rejt magában.

Afrika egyik leghírhedtebb partvonalának számít. A tények és a képek ismeretében ez nem lehet véletlen. Sok tényező kell ahhoz, hogy a hajók itt végezzék be a sorsukat: a köd, a halálos áramlatok, és a számtalan víz alatti zátony az oka annak, hogy a partot rengeteg hajóroncs borítja.

Hajó a sivatag közepén

A jelkép is itt rostokol már egy ideje

A hajók, óceánjárók, vontatók, hadihajók, vitorlások és klipperek szétszórt roncsai hosszú kilométereken át sorakoznak a Csontvázparton. Az egyik legismertebb hajóroncs az Eduard Bohlen gőzhajó, amely valaha itt futott zátonyra: a sűrű ködben túlságosan közel úszott a parthoz, és megrekedt. Mára már sokkal messzebbre került a víztől, alsó részét már be is lepte a homok, s a Csontvázpart elhagyatottságának szimbólumává vált.


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com