Egyszerűbb volna fölsorolni azokat a fideszes vezetőket, akiket soha nem támogatott a Soros Alapítvány

ov

Alighanem egyszerűbb volna fölsorolni azokat a fideszes vezetőket, akiket soha nem támogatott a Soros Alapítvány, amelynek alapítója a rendszerváltás idején nyíltan hangoztatta Orbán Viktorék iránti rokonszenvét.

Az elmúlt néhány évben Soros Györgyöt kiáltotta ki főellenségnek Orbán Viktor, a gyűlöletkampány a CEU-, illetve a civilellenes törvényekkel napjainkban éri el eddigi csúcspontját. Mára a teljes Fidesz–KDNP felsorakozott Orbán mögé a Soros elleni küzdelemben, ezért ideje számba venni, ki és mit köszönhet a magyar származású milliárdosnak. Mások mellett Orbán Viktor, Kövér László, Áder János, Deutsch Tamás, Habony Árpád, Mikola István, Schmidt Mária, Szájer József és Lázár János személyesen is sokat profitáltak egykoron Soros alapítványaiból.

„Megdöbbenéssel figyeljük a Soros Alapítványt és Soros György személyét az utóbbi időben ért nemtelen támadásokat. (…) Látva a felsőoktatás szorult helyzetét, úgy gondoljuk, hogy az újabb nemzedékeknek is szükségük lesz arra az önzetlen támogatásra, amelyet a Soros Alapítvány remélhetőleg a jövőben is nyújtani fog. Tiltakozunk az Alapítvány politikai csatározásokba történő bevonása ellen.” Ezzel a határozott közleménnyel utasította el az akkori jobboldal Soros elleni kirohanásait a Fidesz 1992-ben.

A Soros Alapítvány 1984-ben alakult meg Magyarországon azzal a céllal, hogy a szocialista országokat segítse a demokratikus átmenetben, és hogy az oktatás, az egészségügy, a kultúra és a leszakadó rétegek támogatásával segítse az ország felzárkózását a nyugati társadalmakhoz. A nyolcvanas években néhány független egyetemi műhely jött létre, mint például a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen a Rajk László Szakkollégium, vagy az ELTE jogi karán a Bibó István Szakkollégium. Az akkori „alternatív gondolkodást” képviselő két kollégiumból került ki a Fidesz-alapítók többsége. A Rajkot Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere alapította, és oda járt akkoriban Kósa Lajos, Mádi László vagy Németh Zsolt. A Bibóról pedig mindenki tudja, hogy alapító igazgatója Stumpf István, Orbán első kancelláriaminisztere, jelenlegi alkotmánybíró volt, és oda járt többek között Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó, Kövér László, Áder János, Simicska Lajos, Deutsch Tamás, Szájer József. Mindezt csak azért ismételjük át, mert e két „demokratikus, szociálisan érzékeny szakembereket” kinevelni szándékozó intézmény az elsők között kapott jelentős pénz- és eszközadományt a Soros Alapítványtól. Miután Vásárhelyi Miklós 1986-ban bemutatta Soros Györgynek a fiatal aktivistákat, a rendszerváltásig a Rajk mintegy hatmillió forint támogatáshoz jutott (ez mai értéken meghaladja a 120 millió forintot), míg a Bibó 5,8 milliót (ami ma nagyjából 111 millió forintnak felel meg). A Bibó például ebből a pénzből alapította a Századvég című folyóiratot.

Kéz a kézben

Az alapítvány politikai pártoknak nem nyújtott támogatásokat, ám éppen a két szakkollégiumból kinövő Fidesz volt az utolsó jelentős ellenzéki szervezet, amely bejelentette párttá alakulását – a Fia­tal Demokraták Szövetsége emiatt annyi Soros-pénzt kapott, mint egyetlen másik akkori „alternatív” szervezet (pártkezdemény) sem: közel négymillió forint értékű eszközadományt, 4,2 millió forint készpénzt, ami mai értéken számolva majdnem 125 millió forint. Ekkora forrást sehonnan máshonnan nem tudott volna szerezni a Fidesz a rendszerváltás előtt; ebből futotta az alapvető infrastruktúra megteremtésére. Az akkor nehezen beszerezhető és drága számítógépeknek, nyomtatóknak, telefonoknak, faxoknak és fénymásolóknak is hála, lendületet kapott az országos hálózat kiépítése is. Jól felszerelt Fidesz-irodák nyíltak Budapesten, Debrecenben, Szegeden, Miskolcon, Pécsett, Pápán, Szombathelyen, de a pénzből jutott a váci és tatabányai szervezetnek is, kapott belőle az előadásokat szervező Fidesz Akadémia, és több kötetet is kiadott a Fidesz alapítványa. Soros György soha nem is tagadta a Fidesz iránti nyílt rokonszenvét, 1991-ben a Figyelőnek például azt mondta: „Nem is rejtem véka alá, hogy én eszmeileg a Fidesszel szimpatizálok. Tény, hogy a Soros Alapítványnak is szerepe van e tehetséges, fiatal politikusgárda kinevelődésében. Én őket tartom a jövő ígéretének.”

A Fidesz holdudvarából induló, Stumpf István alapította Századvég is kiemelt figyelmet kapott az alapítványtól. Az eleinte pártfüggetlen, ma már a Fidesz háttérintézményeként működő Századvég a rendszerváltás után is sokáig évi tízmillió forintos adományokat kapott politikai iskolájára és kiadójára a Soros Alapítványtól. De nem csupán a Fideszt mint szervezetet, hanem egy sor, ma már kifejezetten jobboldali személyt is támogatott a Soros Alapítvány, mások pedig a szervezet munkatársaként dolgoztak.

Orbán Viktor az egyetem elvégzése után, 1988 áprilisától a Soros Alapítvány 680 ezer forintos (ma ez több mint 12 millió forint) támogatásából alapított Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa lett. Az 1989. augusztus 26-án megjelent HVG a magyar politikai élet enfant terrible-jének nevezi Orbánt, aki a „Miből él?” kérdésre a következőt válaszolta: „A Soros Alapítványtól havi 10 ezer forintos ösztöndíjat kapok, ehhez jön még a Századvég Kft.-től havonta 5-10 ezer forint szerkesztői honorárium.” (Érdekességként megjegyezzük, hogy Orbán ebben az interjúban határozottan kizárta annak a lehetőségét, hogy a Fidesznek párttá kéne alakulnia. „A fiataloknak elegük van a hierarchikus szervezetekből. Ha a választásokon csak pártok indulhatnak – amit helytelenítenék –, akkor kényszerűségből talán létre fogunk hozni egy választási pártot, amit azonban a választások után sürgősen feloszlatunk.”) 1989 szeptemberében Orbán Viktor Soros-ösztöndíjasként Oxfordba utazott, ahol a Pembroke College-ban kutatási témája „a civil társadalom eszméje az európai politikai filozófiában” volt. A kilenc hónapos ösztöndíjat azonban a beinduló választási kampány miatt megszakította, és alig fél év után hazajött, ám utóbb ezt a pár kint töltött hónapot is meghatározónak tartotta: „Oxford azért is hasznos volt a számomra, mert rászorított a racionális gondolkodásra.”

Ahol nagy a szükség

De nem Orbán az egyetlen, akit komolyan támogatott a Soros Alapítvány. Deutsch Tamás a Magyarországon és Angliában működő, kifejezetten a Fidesz és az SZDSZ fiataljainak szervezett féléves menedzseriskola hallgatója volt 1989-ben, 1992-ben pedig 2700 dolláros ösztöndíj-kiegészítést kapott, hogy a University of Tennessee-n tanulhasson. Kövér László házelnök 1987–89 között az alapítvány támogatásával kutatta a közép-európai társadalmi mozgalmakat, Németh Zsolt külügyi államtitkár pedig 1987–88-ban tanulhatott Oxfordban a Soros Alapítvány jóvoltából. Szájer Józsefnek, a Fidesz EP-képviselőjének 1986–87 között tíz hónapos oxfordi ösztöndíjat fizetett az alapítvány, 1990-ben pedig egy angliai konferenciaútját is támogatta.

Schmidt Mária, aki jelenleg a Terror Háza igazgatója és a kormányszócsővé silányított Figyelőtulajdonosa, többször is kapott jelentős támogatást a Soros Alapítványtól. 1985-től három évig a magyar zsidóság XX. századi történelmét kutatta Ránki György vezetésével. (E támogatást 1984-ben, egyik első döntésével ítélte oda Schmidtnek az alapítvány. Annak érdekében, hogy az intézményen kívüli csoport pénzt kaphasson a szocializmusban nem támogatott téma kutatásához, még konspirálni is kellett, végül a Goldmark Alapítvány révén jutott el a dotáció Schmidtékhez.) E projektre a három kutató (Schmidt mellett Bencze György és Zeke Gyula) 1,35 milliót kapott – mai értéken ez meghaladja a 30 millió forintot. Ezen túl 1987-ben Schmidt egy jeruzsálemi konferenciaútját is az alapítvány fizette. Miután ez a kutatás lezárult, 1988–89-et Schmidt az Indiana Universityn töltötte, Soros-támogatásból az egyetem zsidó tanulmányok programján vett részt.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője sem maradt ki a sorból, neki 1988-ban 250 dollár értékben fedezték, hogy részt vehessen a dubrovniki nyári egyetemen (e dubrovniki kurzusokból nőtt ki aztán a Közép-európai Egyetem, a CEU). Fellegi Tamás, Orbán fejlesztési minisztere 1987–88 között a Connecticuti Egyetemen PhD-zott, ehhez kapott mai értéken számolva mintegy 2,5 millió forintot (25 029 forint és 2200 dollár). Bába Iván, a második Orbán-kormány külügyi államtitkára társadalomtudományi kutatásaihoz 120 ezer forintot kapott 1984-ben (ez ma majdnem hárommillió forintot ér), majd ő vezette az Orbán Viktort is foglalkoztató Kelet-Európa Kutatócsoportot. Hörcsik Richárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese 1987 és 1989 között 30 hónapon át havi ötezer forintos (ma ez kb. 105 ezer forint) Soros-ösztöndíjban részesült. Cséfalvay Zoltán, aki 2010 után Orbán nemzetgazdasági államtitkára lett, palóckutatást végzett a Soros Alapítvány támogatásából 1986-ban, de ebben az évben még egy portugál konferenciára is kivitte az alapítvány (a palóckutatást harmadmagával végezte Cséfalvay, erre 150 ezer forintot kaptak, a portugál útra pedig egymaga 450 dollárt. Ez összesen ma mintegy négymillió forint.) Nagy Andor, aki Fodor Gábor mellett Orbán Viktor szobatársa volt a Bibóban, szintén Soros-ösztöndíjas volt. Őt azért említjük meg, mert Nagy volt Orbán első kabinetfőnöke, majd miután lemondott parlamenti mandátumáról, 2013-ban hazánk izraeli nagykövetévé nevezték ki. Szintén Soros-ösztöndíjas volt Beke Mihály, ő 2014-ben lett Szijjártó Péter vezető főtanácsosa. Áder János és Tirts Tamás (fideszes országgyűlési képviselő 1990–2006 között) nevét szintén megtaláltuk a Soros-ösztöndíjasok között, de a támogatás mértékéről nem találtunk információt.

Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó maga büszkélkedett el a Hübners-féle Ki kicsoda?kiadványban megjelent önéletrajzában, hogy 1987 és 1990 között a Soros Alapítvány által támogatott könyv- és papírrestaurátor-képzésre járt. Az Országos Széchényi Könyvtárral közös képzést az alapítvány hétmillió forinttal támogatta (lásd: Árpád bejöveteleMagyar Narancs, 2016. június 23.).

Míg a fenti fideszesek támogatást kaptak a Soros Alapítványtól, mások közvetlenül az alapítványnak dolgoztak. Közéjük tartozik Mikola István, aki az egészségügyi menedzsment megújítását célzó programban volt kurátor, valamint Stumpf István alkotmánybíró, aki 1995 és 1998 között az alapítvány kurátora volt és több támogatásról döntő szakkuratóriumnak is tagja volt. A már említett 1989-es HVG-interjúban Orbán reformkommunistának és politikai ellenfelének nevezte Stumpfot, akinek 1989 és 1994 között négy külföldi konferenciaútját is támogatta a Soros Alapítvány mintegy 2400 dollár értékben, 1995 és 2002 között pedig a szintén Soros-támogatásból működő NIOK kuratóriumi elnöke lett Stumpf. Sólyom László volt köztársasági elnök a Soros Alapítvány demokráciaprogramját vezette, Jeszenszky Géza (Orbán egykori oslói nagykövete) az alapítvány felsőoktatási, illetve bölcsészprogramjában volt kurátor, Chikán Attila pedig a külföldi ösztöndíjakról döntő bizottságban volt tag a rendszerváltás utáni években.

A Fideszből 2010 után kiugrottak közül a második Orbán-kormány környezetvédelmi államtitkára, Illés Zoltán 1997 óta a most megszüntetésre ítélt CEU címzetes egyetemi docense.

Különösen tanulságos elolvasni a CEU elleni kormányzati hazugságkampányt a hátán vivő Kovács Zoltán kormányszóvivő életrajzát is. Ebben ugyanis a legtöbbször szereplő szó a CEU. Kovács az elsők között került be 1992-ben a CEU-ra, ahol 1993-ban MA diplomát szerzett, ösztöndíjjal. 1994 őszétől egy évet Oxfordban töltött Soros-ösztöndíjjal, ez után egy predoktori CEU-s ösztöndíj következett Kovács életében, amit egy hároméves posztdoktori követett. A 2002-ben megkapott PhD diplomájáért sem fizetett tehát Kovács, aki pár éve még úgy nyilatkozott a CEU-ról, hogy onnan rendkívül sokat kapott. Ekkor minden bizonnyal még igazat mondott, hiszen 1992 és 1999 között gyakorlatilag folyamatosan a „Soros-egyetemen” tanult, Soros pénzén, és még két – amerikai – diplomát is kapott, ingyen. Kumin Ferenc jelenlegi New York-i főkonzul szintén a CEU-n diplomázott. A második Orbán-kormány kommunikációs helyettes államtitkára idén március 16-án a konzulátuson tartott CEU-s öregdiák-találkozót, ahol az egyetem rektorával, Michael Ignatieffel is beszélgetett. A Hungarian Free Press azonban arról számolt be, hogy a CEU-t ellehetetlenítő törvényjavaslat benyújtásakor hirtelen eltűntek a találkozóról készült képek a konzulátus Facebook-oldaláról. Pedig az összejövetelen – a lap beszámolója szerint – Kumin még arról beszélt, büszke arra, hogy támogathatja Ignatieffet. A hvg.hu pedig arról írt, hogy a New York-i konzulátus előtt az egyetemért tüntetőket mobiljával kezdte fotózni Kumin. Berzétei Ákos, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára jelenleg is a CEU hallgatója, üzleti mesterképzését a 24.hu szerint a tárca fizeti. Járóka Lívia, aki a Fidesz EP-képviselője volt 2004-től tíz éven át, szintén tanult és kutatott is a CEU-n.

Ha kellett

Ahogy Orbán elkezdte a jobboldali térfélre tolni pártját, úgy romlott meg a kapcsolat közte és Soros György között; a változás már 1993–1994 körül is érezhető volt. Belia Anna, a Soros Alapítvány volt igazgatója 2010-ben azt mondta az Origónak, hogy „egyáltalán nem volt jó a kapcsolat a Soros Alapítvány és Orbán között a Fidesz kormányzása idején”. Belia arról is beszélt, hogy ekkoriban az alapítvány többször is kezdeményezett találkozókat a kormánnyal, ám megkereséseikre nem kaptak választ. Orbán ekkor nyíltan még nem támadta Sorost (erre csak 2009-ben került sor először), de jobboldali médiumok egyre többször mentek neki a milliárdosnak. A romló viszony ellenére a Soros Alapítvány programjai nem álltak le, Orbán első kormányzása idején csak az oktatás és az egészségügy fejlesztésére mai értéken számolva 11 milliárdot költött az alapítvány. Az ezredforduló után azonban, látva a hazai demokrácia fejlődését, és hogy Magyarország hamarosan az Európai Unió tagjává válik, a Soros Alapítvány fokozatosan leépítette itteni tevékenységét, és a kétezres évek közepén ki is vonult az országból. A magyar programok támogatása azonban nem szűnt meg teljesen, azok a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) nemzetközi kiírásaira pályázhattak.

Hosszú évek után 2010 októberében találkozott újra Soros György és Orbán Viktor. Soros két ügyben ajánlotta fel segítségét a miniszterelnöknek. Ekkor a pár nappal korábbi vörösiszap-katasztrófa után adományozott az OSF-en keresztül egymillió dollárt (majdnem 200 millió forint) kárenyhítésre, annak elosztását ráadásul nem a Soros-féle OSF, hanem a kormány által felállított Magyar Kármentő Alap végezte. A másik téma a romákkal kapcsolatos uniós programok voltak. 2011-ben ugyanis Magyarország lett az unió soros elnöke, az év egyik kiemelt témája pedig az európai romastratégia elkészítése volt. A magyar miniszterelnöknek ekkor egész Európa előtt kellett bizonyítania, és ezért Orbánnak ekkor kiemelt szüksége volt Soros Györgyre, és az alapítványaiban felhalmozott tudásra. A Soros Alapítvány ugyanis a kezdetektől vitt romaprogramot, az OSF Roma Oktatási Alapja (REF) pedig kiemelten támogatta például a hódmezővásárhelyi roma integrációs kísérletet. A város polgármestere ekkor Lázár János, a most a Miniszterelnökséget vezető miniszter volt. 2008 és 2012 között összesen 200 ezer eurót kapott az integrációs program (a pénz egy részét Szegeddel közös pályázaton nyerték), valamint a REF finanszírozott is egy tanulmánykötetet, amelyben a hódmezővásárhelyi integrációs program sikerét mutatják be. Soros György 2010-ben az Indexnek arról számolt be, hogy találkozott Lázár János polgármesterrel, „aki nagyon sikeresen dolgozik a roma és a szegény gyerekek integrációján”. Ennél is érdekesebb azonban Lázár azon nyilatkozata, amelyet a Roma Sajtóközpontnak adott. „Empirikusan be tudom azt bizonyítani, attól, hogy egy osztályban halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek vannak, attól nem romlik az osztály teljesítménye, hanem éppenséggel javul! (…) Alapvetően emberi lelkiismeret vagy politikai szándék kérdése. Én integráció ügyében, fölzárkóztatás, esélyteremtés ügyében, a szegények számára a kitörés lehetőségének a megteremtése ügyében azt mondom, hogy ez a Fidesz egyik legfontosabb társadalompolitikai célja.”

Úgy tűnik, az elmúlt években nemcsak a Fidesz vezetőinek változott a múlthoz és a valósághoz való viszonya, hanem a párt társadalompolitikai céljai is alaposan átalakultak.

 

A cikkbéli adatok forrásai: Nóvé Béla Tény/Soros című könyvei, a Soros Alapítvány évkönyvei, illetve a REF beszámolója.

magyarnarancs.hu/hirhatar.com


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com