Döntött az amerikai bíróság, Magyarország elveszítheti az egymilliárd dolláros kincset

386671

Az amerikai bíróság a Herzog-örökösök javára döntött: illetékes eldönteni, vissza kell-e szolgáltatnia a magyar államnak az egymilliárd dollárt érő gyűjteményt, amely a háborút követően került köztulajdonba.

Harmadszor is a Herzog-örökösök javára döntött a tengerentúli bíróság a magyar állam ellen indított perben, derült ki az Egyesült Államokban folytatott tárgyalásokat követő PacerMonitoron közzétett határozatból. Az úgynevezett közbenső végzés szerint

a család által követelt 42 festmény és szobor ügyében az amerikai bíróságnak „joghatósága” van,

azaz Ellen Segal Huvell bíró elutasította a magyar álláspontot, amely szerint az ügyben indított per lefolytatását illetékesség hiányában meg kell tagadnia az ottani igazságszolgáltatásnak.

A Herzog család nevében, 44 kivételes műalkotás visszaszerzése érdeké­ben 2010 júliusában Herzog Mór dédunokája, David de Csepel indított pert, a magyar kormány két fellebbezést nyújtott be, de nem győzték meg a bírákat, azaz a jogi eljárás folytatódhat. Úgy értesültünk, a legújabb határozat ellen az alperes magyar kormány ismét vaskos dokumentumokkal tiltakozik, ám az ügyet ismerő forrásaink szerint csekély eséllyel.

A család egyelőre nem lépett, de feltételezhetően a csomagból kihagyott két képet sem kívánja veszni hagyni. (Az egyik id. Lucas Cranach Angyali üdvözlete a XVI. századból, a másik az angol portréfestő, John Opie XVIII. századi festménye.)

El Greco: Krisztus az Olajfák hegyén
El Greco: Krisztus az Olajfák hegyén
Szépművészeti Múzeum

A bíróság a további 42 kép sorsáról fog dönteni. Közülük a legértékesebb az El Greco főművei közé tartozó Krisztus az Olajfák hegyén című vászon, mely ma – a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciójának befejezéséig – a Magyar Nemzeti Galériá­ban látható. A piacon hasonló kvalitású alkotás nem fordult még meg, de művészettörténész szakértők szerint százmilliós értéket képvisel. Nem forintban, dollárban.

A műtárgyak között további El Grecók sorakoznak: Szent Antal portréja, – feltehetően önarckép (!) –, Goya, Renoir, Corot, szobrok, tökéletes állapotú, francia gótikus alkotás, tízmillió dolláros darabok, és értékük meg is sokszorozhat az érzelmekre, a műalkotásokhoz fűződő történetekre sokszor euforikusan reagáló piacon.

 

A szakértői becslés az egymilliárd dollár összértéket sem tekinti túlzásnak.

 

Márpedig tudomásunk szerint nem is olyan rég formálódóban volt a magyar állam és a Herzogok között a peren kívüli megállapodás, amely egyetlen kvalitásos kép áránál is alacsonyabb értékű kárpótlást tett volna lehetővé, mégpedig úgy, hogy a család lemondott volna minden követeléséről, beleértve az esetleg Oroszországból visszaszerzett műalkotásokat is. Ez végül nem jött létre, és nem a Herzogok torpedózták meg…

 

El Greco: Szent András
El Greco: Szent András
Szépművészeti Múzeum

 

Jogi szakértőnk szerint ­várhatóan egy év kell ahhoz, hogy mérlegelje az amerikai bíróság az alperes ­érveit, és végső ítélet szülessen, ez aztán a tengerentúli rend szerint az amerikai igazságügyi minisztérium asztalára kerül, amely az elnök elé terjeszti, majd ha kell, a kongresszus is foglalkozik az üggyel. Több hozzáértő is úgy vélekedik, nagy az esélye annak, hogy a Herzog-követelés jogilag megáll a lábán, és akkor Magyarországnak nem marad más hátra, mint kiadni a páratlan gyűjteményt. A nemzetközi jog szerint nincs kibúvó olyan ítélet alól, amelyet az egyik peres fél állampolgársága szerint illetékesnek kimondott bíróság hoz.

 

Keddtől újra láthatók az El Grecók

A Szépművészeti felújítása idejére a Magyar Nemzeti Galériában állították ki a Hősök terei múzeum legfontosabb műalkotásait. Tegnap szerettük volna kiállítótermi ­környezetükben lefotózni a Herzog-gyűjteményből származó El Greco-­festményeket, de a hétközi esőkből éppen ebbe a terembe jutott annyi víz, hogy le kellett venni a falakról a képeket. Valószínűleg keddtől lesznek újra láthatók. (K. K.)

Ezzel más hasonló perbe fogott országok sem próbálkoztak. Emlékezetes precedens volt az Altmann-ügy, amelyet ugyancsak a külföldi államok immunitásáról szóló 1976-os törvényre építettek a felperesek. E szerint az amerikai állampolgárokat ért, külföldi által okozott sérelem esetén amerikai bíróságon perelhető egy másik ország vagy annak hatósága. Ausztria nem tudta megakadályozni, hogy az amerikai igazságszolgáltatás döntsön az Altmann-örökségről, így

Gustav Klimt leghíresebb festményét, Bloch-Bauer portréját további négy képpel együtt leakasztották a Belvedere faláról,

és átadták az Egyesült Államokban élő örökösnek.

El Greco: Angyali üdvözlet
El Greco: Angyali üdvözlet
Szépművészeti Múzeum

Érdemes megjegyezni, hogy a világ múzeumai az elmúlt évtizedben átvizsgálták gyűjteményeiket, és többnyire az interneten publikálták a holokauszt idején elrabolt, azóta sem visszaszolgáltatott műkincsek listáját. Magyarország ezt mindmáig nem tette meg.

A Herzog-kincs

Herzog Mór mintegy 2500 darabos gyűjteményének egy része a Szovjetunióba került, ma is ottani múzeumok hadifogolyai. Egy másik részét a háború után Herzog István ­felesége és ­Herzog András özvegye Nyugatra csempésztette. Büntetésként a magyar állam elkobozta Herzog Erzsébet itt ragadt örökségét, amelyből a 44 műtárgy képezi a mostani per alapját. A rendszerváltás óta többször is próbálkoztak a család tagjai, hogy visszakapják a kincseiket, de egymással is ellentétben lévén, külön-külön. Itthon többször is pert vesztettek. 2010-ben aztán összefogott az összes örökös, és az ügyet a legfiatalabb tagra, David de Csepelre hagyták, azzal a reménnyel, hogy ő talán megéri az ítélethozatalt…


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com