Czibere: a szegénységben élők száma 800 ezerrel csökkent 2012 vége óta

czibere

A szegénységben élők száma 800 ezerrel csökkent 2012 vége óta, köszönhetően a foglalkoztatás és a közfoglalkoztatás bővítésének, a rezsicsökkentésnek és a devizaadósok megmentésére tett intézkedéseknek – mondta Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a Magyarország és a fenntartható fejlődési célok című konferencián.

Hangsúlyozta, hogy Magyarországon a szegénységben élők számát az ország által megtermelt jövedelemből kell csökkenteni, így a szegénység felszámolására tett lépésekért – a 2010 előtti kormányok gyakorlatával ellentétben – nem a következő generáció fizet majd. 

Az államtitkár a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) által közösen szervezett konferencián ismertette: évente a GDP 4,7 százalékát fordítja a kormány családpolitikára, míg az OECD-országokban ez az arány csupán 2,5 százalék. 

A konferencián zajló panelbeszélgetés keretében Czibere Károly elmondta, hogy a gyermekek után igénybe vehető adókedvezmények és a családi pótlék évente több mint 300 milliárd forintot tesznek ki. 

Elmondása szerint a nyomorban (mélyszegénységben) élők száma az elmúlt 3,5 évben 465 ezerről, 185 ezerre csökkent. Az MTI kérdésére válaszolva rámutatott: a kormány a szegénységben élők helyzetén a 2011-ben elfogadott felzárkóztatási stratégiával kíván javítani. Ez a program a gyermekeket és a foglalkoztatást is kiemelten kezeli – húzta alá.

Az államtitkár kifejtette: arra törekszenek, hogy a gyermekeknél minél korábbi életkorban törjék meg “a nyomor továbbörökítésének ördögi körét”, ehhez különféle lehetőségeket biztosítanak. Ilyen például a védőnői rendszer folyamatos erősítése, a Biztos Kezdet Gyermekházak rendszere, a kötelező óvodáztatás 3 éves kortól, az ingyenes tankönyv és ingyenes étkeztetés – sorolta.

A foglalkoztatásnál pedig az a cél, hogy az emberek az elsődleges munkaerőpiacon találjanak állást – szögezte le Czibere Károly. 

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára az agrárgazdálkodás hatása a természeti erőforrásokra című panelbeszélgetésen vett részt. 

Ezt követően a 2020 után átalakuló közös európai uniós agrárpolitikáról (kap) az MTI-nek elmondta, hogy a magyar kormánynak a jelenlegi uniós agrártámogatási rendszer további működtetése az érdeke. Jelezte: bár szakmai szinten nem látja a súlyos változások igényét a közös agrárpolitikában, azonban véleménye szerint biztosan lesznek átalakítások, ezeknek a tervei láthatóak. 

Kitért arra, hogy az Európai Uniónak a Brexit hatását is kezelnie kell, ennek kapcsán a magyar kormány nyitott akár a tagállami hozzájárulás növelésére is (a GDP 1 százalékáról, a GDP 1,1, százalékára). Ebben szerinte nagyon sok tagállam partner, mivel az uniós költségvetés megőrzését szolgálja, valamint azt, hogy ne csökkenjenek a “kap” forrásai. 

Félő azonban – mondta -, hogy ezeket a pénzeket különféle külső és új elemekkel próbálják meg terhelni, ilyen például a migrációs hatás kezelése.

Forrás: MTI / Sztárklikk

*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com