Czeglédy Csaba választási kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz Halász János, valamint a FIDESZ ellen

halasz janos, foto- czegledy

Ma választási kifogást nyújtottam be a Nemzeti Választási Bizottsághoz Halász János, valamint a FIDESZ ellen azon magatartásuk miatt, hogy név szerint megnevezték a számukra nem megfelelően szavazó Nemzeti Választási Bizottsági tagokat, ezzel a listázással szankcionálták a Nemzeti Választási Bizottság nyolc tagját, tartalmilag felelősségre vonták őket leadott szavazatuk miatt.

Ráadásul – és ezen már nem is csodálkozunk – hazudtak is.

Ide másolom Nektek, mivel indokoltam meg törvénysértésüket. Elnézést, kicsit hosszú lett, de akit érdekel, így legalább meg tudja ismerni.

Holnap már lehet, hogy döntenek is a kifogásomról. Ha a választási bizottságnak nem lesz elég bátorsága megvédenie magát, akkor a Kúriához fogok fordulni.

Ezt a részt külön is kiemelem Nektek:

Amikor tavaly március másodikán a Nemzeti Választási Bizottság 4:2 arányban felfüggesztette a mentelmi jogomat, és ennek következtében az ügyészség utasítására ismét elhurcoltak családom, barátaim köréből annak érdekében, hogy ne tudjak jelöltként részt venni a saját kampányomban, sem én, sem a családom, sem az ellenzéki pártok nem támadták meg az NVB négy azon tagját, akik ellenem szavaztak, nem listázták őket, nem követelték lemondásukat. Jogorvoslattal éltem, nem verbális támadással. Majd fegyelmezetten tudomásul vettem a jogerős döntést, pedig fogva voltam tartva.

O – O – O

1. 
Elöljáróban megjegyzem, hogy a személyiségi jogi perekben sem kiforrott a joggyakorlat, hogy a szóvivőt terheli-e jogi felelősség az általa elmondottakért, vagy csak megbízóját, tárgybeli esetben a Fideszt. Álláspontom szerint mindkettőjüket terheli felelősség a választási törvény hivatkozott szakaszainak megsértése miatt, ugyanis egyrészt a Fidesz érdekében került sor a sajtó tájékoztatására, másrészt Halász János nem önmagában egy közleményt jegyzett, hanem az arcát adta a közleményhez, a saját akaratából állt a nyilvánosság elé [mondta a Fidesz frakciószóvivője szombati sajtótájékoztatóján], így a választók – az átlagnéző, átlagolvasó – részéről ez a sérelmezett közlés a saját álláspontjaként jelent meg.

2. 
Ve. 14. § (1) bekezdése: „A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.”

A szabályozásból fakadóan a választási bizottságok, így a Nemzeti Választási Bizottság tagjai is független, a törvénynek alárendelt személyek. Feladatvégzésük során presszionálni, döntésük miatt felelősségre vonni, szankcionálni őket, súlyosan jogsértő, és álláspontom szerint sérti a Ve. ezen tételes szabályát.

Főleg jogsértő amiatt, mivel egy jelölő szerv és annak tagja, megbízottja támadta meg azon választási bizottsági tagokat, akik döntésével nem értettek egyet. A döntés nem a tagok, hanem a választási bizottság döntése, ami ellen tárgybeli esetben jogorvoslatnak sincsen helyen, mivel a jogalkotó ezt így szabályozta. 
A Nemzeti Választási Bizottság jogerős döntését mindenkinek, így a Fidesznek és Halász Jánosnak is tiszteletben kell tartaniuk. A véleményüket elmondhatják, azonban a kifogásolt közlésükkel a véleménynyilvánítás határát átlépték, amikor személyeskedve felelősségre vonták a választási bizottsági tagokat. A magyar történelem tragikus időszakát idéző módon listázták, ezzel ellenük hangulatot keltve szankcionálták a leadott szavazatuk miatt, tartalmilag tehát felelősségre vonták a Nemzeti Választási Bizottság azon tagjait, akik szerintük nem helyesen szavaztak, semmibe véve azt, hogy törvényes jogukat gyakorolták eljárásuk során az érintettek választási bizottsági tagok is.

Rámutatok arra, hogy amikor tavaly március másodikán a Nemzeti Választási Bizottság 4:2 arányban felfüggesztette a mentelmi jogomat, és ennek következtében az ügyészség utasítására ismét elhurcoltak családom, barátaim köréből annak érdekében, hogy ne tudjak jelöltként részt venni a saját kampányomban, sem én, sem a családom, sem az ellenzéki pártok nem támadták meg az NVB négy azon tagját, akik ellenem szavaztak, nem listázták őket, nem követelték lemondásukat. Jogorvoslattal éltem, nem verbális támadással. Majd fegyelmezetten tudomásul vettem a jogerős döntést, pedig fogva voltam tartva.

Amennyiben nem sérti hivatkozott tételes szabályt a kifogásolt magatartás, akkor a megjelölt választási alapelveket sérti azzal, hogy az alábbi pontokban kifejtett indokolásomra hivatkozom a Ve. 14. § (1) bekezdése megsértése körében is.

3.
Álláspontom szerint a választás tisztaságát veszélyezteti, ha egy jelölő szervezet, főleg ha egy parlamenti párt, jelen esetben a kormánypárt felelősségre von egy választási bizottsági tagot a leadott szavazata miatt. A választók érdeke, és ez egyben a választások tisztaságának egyik garanciális eleme, hogy a választási bizottságok tagjai kényszer és fenyegetettség mentesen végezhessék munkájukat, és őrködjenek pont a választások tisztasága felett. A választások tisztasága ellen hat, ha egy választási bizottsági tagnak attól kell tartani a szavazata leadása után, hogy őt felelősségre vonják, listázzák, tudomást sem véve arról, hogy a döntést a testület hozza, nem az egyén.

Minden olyan magatartás, ami annak veszélyét rejti magában, hogy a választási bizottsági tag a jövőben nem függetlenül, nem a törvényeknek alárendelten, hanem fenyegetéstől, verbális támadástól tartva fogja a munkáját végezni, és dönteni az elé kerülő ügyben, súlyosan veszélyezteti a választás tisztaságát.

Ráadásul jelen esetben egy jelölő szerv és annak képviselője szankcionálta, vonta felelősségre más jelölő szervezetek delegáltjait. A Fidesznek joga van tagot delegálnia a Nemzeti Választási Bizottságba, amely jogával élt is, így a Fidesz által delegált tag a saját delegálójától függetlenül, a törvényeknek alárendelten dönthetett abban a kérdésben, hogy a mentelmi jogomat fenntartja-e vagy felfüggeszti. A Fidesznek még a saját delegáltja vonatkozásában sincsen joga ahhoz, hogy utólag felelőssége vonja szavazata miatt, nem hogy más jelölő szervezetek delegáltjai vonatkozásában. Csak azt teheti, hogy vagy visszahívja a saját delegáltját, vagy legközelebb mást delegál helyette a választási bizottságba. Azonban semmilyen törvényes eszköze nincsen a Fidesznek arra, hogy kikényszerítse más jelölő szervezet delegáltjának visszahívását.

Súlyosan sérti tehát a választás tisztaságát, hogy listázással szankcionálja, és ezzel felelősségre vonja a Nemzeti Választási Bizottság érintett tagjait Halász János és a Fidesz.
Csak azért, mert a Fidesznek, mint jelölő szervezetnek és annak tagjának, Halász Jánosnak nem tetszik, vagy nem értenek egyet egyes választási bizottsági tagok döntésével, az még nem jogosítja fel őket, hogy a felelősségre vonják őket.

4. 
Tartalmilag a Fidesz és Halász János támadást intéztek a törvényeknek és a választóknak alárendelt, független választási bizottsági tagok ellen.

Azzal, hogy Halász János és a Fidesz listázással szankcionálta a választási bizottság tagjait, az nem jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás. Ráadásul a kilátásba helyezett szankciót hajtották végre, ugyanis a nem az akaratuk szerint szavazó választási bizottsági tagokat azzal fenyegették meg csütörtökön, ha nem mondanak le, akkor a nyilvánosság előtt fogják megnevezni őket. Önmagában a fenyegetés sem jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, a valóra váltása pedig főleg nem az.
„Halász János hangsúlyozta: az NVB ellenzék által delegált tagjai méltatlanná váltak megbízatásukra, ezért csütörtökön felszólították őket, hogy mondjanak le tisztségükről, ellenkező esetben nyilvánosságra hozzák, hogy kik falaztak”

Továbbá az sem rendeltetésszerű és jóhiszemű az a joggyakorlás, ami a nyilvánosság, így a választók előtt úgy állítja be a mentelmi jogom fenntartása mellett szavazó választási bizottsági tagokat, mintha ők törvénytelenül, de legalábbis erkölcstelen és példátlan módon jártak volna el, akadályozva ezzel az igazságszolgáltatás munkáját. 
„Példátlan, hogy az ellenzék a köztörvényes bűncselekménnyel vádolt Czeglédy Csaba oldalára állt a bírósággal szemben azzal, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) keddi ülésén az általuk delegált tagok visszautasították a bíróság kérését és nem függesztették fel az európai parlamenti képviselőjelölt mentelmi jogát”

Megjegyzem, hogy lehet, hogy a Fidesznek szokatlan, de tőle eltérően más jelölő szervezetek nem utasítgatják az általuk delegált, de tőlük is független választási bizottsági tagokat.

A valóság fentiekkel szemben az, hogy egyrészt már volt példa arra, hogy közvádas ügyben is fenntartotta a Nemzeti Választási Bizottság egy jelölt mentelmi jogát, másrészt az a választási bizottsági tagnak törvény adta döntési lehetősége, hogy a jelölt mentelmi jogának fenntartása vagy felfüggesztése mellett döntsön. Még csak határozat-tervezet sem készül döntés-előkészítés körében, amikor ilyen ügy kerül a Nemzeti Választási Bizottság elé.

A büntetőeljárásról szóló törvény pedig más törvényekkel összhangban szabályozza a mentelmi joggal rendelkezők esetében az eljárási rendet, és azt, hogy milyen következménnyel jár, ha a mentelmi joggal rendelkező személy mentelmi jogát fenntartják, vagy felfüggesztik. Mivel az eljárás folytatásának nincsen akadálya a mentelmi jog megszűnését követően, így nyilvánvalóan nem akadályozza a mentelmi jog a büntetőeljárást, azonban a társadalmi akarat az, hogy meghatározott eljárásrendben, de legyen jogi lehetőség arra, hogy védve legyenek a jelöltek a büntetőeljárástól a választási kampányban. A jelölt mentelmi joga is egy garanciális eleme a választások tisztáságának.

Továbbá a választási bizottsági tagnak még csak indokolnia sem kell a döntését.

Tehát sem a mentelmi jog fenntartása mellett döntő, sem annak felfüggesztését támogató választási bizottsági tagot nem lehet számonkérni és felelősségre vonni döntése miatt, főleg nem úgy, ahogyan ezt a Fidesz és Halász János tette – szankcionálva, valótlanságot állítva, ellenük hangulatot keltve.

5. 
A véleménynyilvánítás szabadsága nyilván megilleti a Fideszt és Halász Jánost is, azonban ez az alapjog nem korlátozhatatlan, így korlátozzák például a választási alapelvek és a választási eljárás tételes szabályai.

A jelölő szervezetek és a jelöltek közötti viták is hozzájárulnak a választók tájékozódásához és döntésük segítéséhez, azonban tárgybeli esetben a verbális támadás nem jelölő szervezetek között zajlott, hanem a választási bizottság tagjait érték, akik ráadásul a nyilvánosság előtt meg sem tudják védeni magukat, és nem is dolguk verbális csatározást folytatni jelölő szervezetekkel és azok tagjaival.

Mindezekből fakadóan a jogsértés megállapítása nem sérti a Fidesz és Halász János véleménynyilvánítás szabadságához fűződő alapjogát. Magasabb társadalmi érdek fűződik a választási bizottsági tagok védelméhez tárgybeli eseten, mint Halász János és a Fidesz véleménynyilvánítási szabadságának védelméhez.

Szerzõ, fotó: Czeglédy Csaba

 


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com