Csúf igazság a dohányzásról

cigaretta

Azt mindenki tudja, hogy a dohányzás károsítja az egészséget, mégis egyre több ember füstöl. Ez után a két videó után talán nekik is elmegy a kedvük a káros szenvedélytől! Hírhatár

Ha azt gondoljuk, hogy csak az orvosok csak riogatnak azzal, hogy tönkre megy a szervezet a dohányzás hatására, akkor érdemes ezt a két videót megnézni. A dohányfüstben 40 rákkeltő anyag van, és olyan durva betegségeket okoznak, amelyeket látni is szörnyű, átélni pedig igazi szenvedés! Az egész szervezetre káros hatással van, mint például:

Légutak, tüdő

A füst, ahogyan bejut a tüdőbe, útközben irritálja a légutakat, így mindenhol növeli a rák kialakulásának valószínűségét. Szájüregi és ajakrákot leginkább a szivar és a bagó okozhat. Dohányosoknál gyakrabban alakul ki gégerák, légcsőrák, és tüdőrák. A légcső- és tüdőrák kialakulásának valószínűsége 11-szeres, a gégeráké 5-szörös a nemdohányzókéhoz képest, de gyakrabban fordul elő nyelőcső, gyomor, hasnyálmirigy, húgyhólyag, prosztata, vese daganat is.

A tüdőrákosoknak mindösszesen csak fél százaléka nem dohányzott soha korábban. Szoros kapcsolat van a tüdőrák kockázata és az elszívott dohány dózisa között. Minél több napi cigaretta, és dohányos év, annál nagyobb a tüdőrák kockázata. 10 cigaretta a tüdőrák kockázatát tízszeresre, 20 cigaretta húszszorosára növeli, azaz az összefüggés egyenesen arányos. Hasonlóképpen a kockázat fokozódik a füst “letüdőzésével“, illetve a dohányzás minél korábbi elkezdésével. A tüdőrákos betegek kb. 90%-a dohányos. Ugyanakkor az erős dohányosok mindössze 10 százalékánál fejlődik ki a betegség, ami egyéb tényezők (pl: genetikai háttér) szerepére is utal. Ez a dohányosok által leginkább emlegetett példa, miszerint nagyon sokan dohányoznak, de mégsem lettek tüdőrákosok. Ugyanaz a mechanizmus érvényes itt is, mint minden más daganatos betegség esetében: nem lesz minden nő emlőrákos, nem lesz minden dohányos tüdőrákos, sok múlik az egyéb tényezőkön is, de a dohányzás egy olyan elem az életünkben, amit teljes mértékben mi magunk tudunk befolyásolni, csak rajtunk múlik.

Nem csak a daganatos betegségek jöhetnek szóba, hanem a légutakba bejutó füst folyamatos irritáló hatása miatt egyéb krónikus légzőrendszeri betegség is kialakulhat. Ez szintén hozzájárul a dohányosok korai halálozásához. 

Az egyik leggyakoribb a dohányosok esetében az ún. COPD egy krónikus, légúti szűkülettel járó betegség. A COPD négy betűje egy, az egész világon használt rövidítése az angol Chronic Obstructive Pulmonary Disease kifejezésnek, amely szó szerinti fordításban krónikus obstruktív tüdőbetegséget jelent. A COPD egyszerre jelenti a légutak, azaz a hörgők gyulladásával és beszűkülésével (ostrukciójával) járó kórfolyamatot, illetve a léghólyagocskáknak és a tüdő szövetének a károsodását (tüdőtágulat vagy emphysema).

COPD tünetei:

  • Köhögés, sípoló légzés,
  • Bő köpetürítés, főleg a reggeli órákban
  • A fizikai terhelésre jelentkező nehézlégzés
  • Súlyos emphysemában hordó alakú mellkas, alsó bordaközök behúzódása belégzéskor, kilégzéskor az ajkak csücsörítése
  • Súlyos stádiumban kellemetlen mellkasi érzések, feszülés a légzőizmok túlterhelése miatt

A COPD részeként kialakulhat az emphysema (emfizéma=tüdőtágulás), ami visszafordíthatatlan állapot. Normálisan a tüdőben számos apró ún. léghólyagocska, szaknyelven alveolus van. Ezek alakja leginkább szőlőfürtre hasonlít, egy-egy szőlőszem egy-egy alveolus. Azért jó, hogy ilyen sok kicsi van, mert így lesz a tüdő felülete a legnagyobb és a gázcsere könnyen gyorsan végbe tud menni. Ha kiteregetnénk az alvelosokat befednének egy teniszpályát.

A dohányzás hatására viszont elhalnak az alveolusok falai, és sok apró szőlőszem helyet egy nagy léggömbre fog hasonítani, ezzel a felülete viszont jelentősen csökken. Emiatt van az, hogy a dohányosok fizikai megterhelés esetén, hamarabb kifulladnak, úgy érzik nincs elég levegő. (Valamint amiatt is, hogy az oxigén helyett a cigarettából származó szénmonoxid ül a hemoglobin molekulákon.) A tüdő felületét egyébként még a lerakódott kátrány is csökkenti. A betegség megfelelő kezeléssel kontrollálható, de nem gyógyítható, így különösen fontos a megelőzés, vagy a már kialakult elváltozás esetén a mielőbbi diagnózis, idejében megkezdett terápia. A COPD elsődleges, de nem egyedüli kiváltó oka az aktív ill. passzív dohányzás. A COPD tünetei csak lassan alakulnak ki, ezért a magas kockázatú (40 évesnél idősebb dohányos) személyek 3-5 évente végzett légzésfunkciós szűrővizsgálatával már korán, a normális életvitelt megakadályozó tünetek megjelenése előtt felismerhető a betegség.

A dohányzás továbbá rontja az asztmát, előhozhatja az asztmás rohamokat. Szülők dohányzása esetén a gyerekeknél nagyobb valószínűséggel fejlődik ki asztma. Gátolja a csillószőrök mozgását a légúti hámsejtek felszínén. Mivel ezek a sejtek felelősek a légutak portól, baktériumoktól való megtisztításáért, működési zavaruk esetén gyakrabban alakulnak ki légúti betegségek, gyulladások, pl. tüdőgyulladás. 

Szív, erek

A dohányzás hatására az ereken fokozódik az érelmeszesedés. Vagyis az erek fala merevvé, sérülékennyé válik. Az ereken belül mészszerű anyag rakódik le, beszűkítve ezzel az ér keresztmetszetét, rontva a szervek vérellátását. Az erek keresztmetszetét nem csak a lerakódott anyag szűkíti, hanem ilyen esetben az ér belső felszíne megváltozik. A korábbi sima hámborítás helyett durva mészszemcsék borítják, amelyeken a vérlemezkék megtapadnak és elindítják a vérrögképződés. Ez a mechanizmus áll a szívinfarktus hátterében is, hisz így az elzáródott érszakasz mögött lévő izom nem kap tápanyagot, oxigént és elhal.

Az érelmeszesedésnek szervenként különböző tünetei lehetnek:

  • Az agyban növeli az agyvérzés kialakulásának valószínűségét. Itt is tulajdonképpen hasonló dolog történik, mint a szívizom esetében. Az elzáródott érszakasz mögötti agyterület vérellátásától megfosztva elhal. Ennek súlyos következményei lehetnek, bénulások, beszédzavar, látászavar, egyensúlyzavar, az érelzáródás helyétől függően.
  • A végtagokban ha romlik a vérellátás elhalnak a szövetek, emiatt sor kerülhet a végtag amputációjára. Kezdetben a végtagot járásra fokozódó fájdalom (a “claudicatio intermittens“) illetve a fájdalom fellépéséhez szükséges járástávolság (a dysbásiás távolság) jellemzi, ami megálláskor szűnik, de járásra újra jelentkezik. Végül a fájdalom már nyugalomban is jellemző. A vérrög az érelmeszesedéses szűkületet tovább rontja. Ebben a szakaszban jelentkezik a gangraena, vagyis az üszkösödés (a vérellátási hiányból adódó szöveti elhalás majd rothadás), mely amputációhoz vezethet.
  • A szívben az érelmeszesedés hatására nő a szívinfarktus esélye. Ezt az esélyt növeli a dohányzás miatt emelkedett vérnyomás és a vér emelkedett koleszterintartalma, illetve a nikotin érszűkítő hatása is. Napi 20 cigarettát elszívók között a szívinfarktus háromszor gyakrabban alakul ki, mint nemdohányzókon.
  • A dohányzás növeli a vérrögképződés gyakoriságát. Külön veszélyes ez, ha valaki fogamzásgátló tabletta szedése mellett még dohányzik is, hiszen mindkét tényező önmagában vérrögképződést okozhat. Együtt pedig hatásuk megsokszorozódik. Kövér, dohányzó, fogamzásgátlót szedő nőknél a vérrögképződés esélye 10-szerese a normál értéknek. 

Gyomor, bélrendszer

A nikotin növeli a gyomorsav szekréciót, serkenti a bél mozgását. főleg alkohollal és kávéval együtt gyomorfekély kialakulásához vezethet. 

Nemi szervek

A nikotin direkt érösszehúzó hatása miatt gátolja a merevedést. Hosszú távon pedig az érelmeszesedés érszűkítő hatása miatt impotencia alakulhat ki. Csökkenti a spermiumok számát és a kevés spermium között is több a rendellenes alakú, méretű és genetikailag károsodott spermium, hátráltatva ezzel a fogamzást. 

Magzat

Dohányzó nőknél gyakoribb a korai vetélés, amire esetleg csak egy megkésett, szokásosnál nagyobb mennyiségű, fájdalmasabb vérzés hívja fel a figyelmet. Ha a terhesség megmarad, akkor a dohányzás magzatkárosodásokhoz vezethet. Ennek oka, hogy a dohányzás miatt ugyanúgy, mint a szervezet összes többi ere, a méhlepény erei is károsodnak, rontva ezzel a magzat vérellátását. Dohányzó anyák gyermekei kisebb súlyúak kevésbé intelligensek az átlagosnál és magasabb a születés körüli halálozás mértéke is. Gyakoribb a koraszülés. 

Gyógyszerhatékonyság

A dohányosok esetében némely gyógyszerek kevésbé hatékonyak. A dohányzás csökkenti például az asztma elleni gyógyszerek hatékonyságát. Ez olyan a cigarettafüsttel bejutó anyagoknak “köszönhető“, mint például a formaldehid, mely súlyosbítja a légúti krónikus gyulladást, melyet a gyógyszerrel csökkenti szándékozunk. A dohányos asztmások körében az intenzív terápiás ellátást igénylő életveszélyes asztmás rohamok is gyakoribbak. 

Esztétikai hatások

Attól függetlenül, hogy a hírlevelünk témája az egészségkárosító hatások, nem mehetünk el a dohányzás okozta esztétikai hatások mellett sem, mert természetesen első az egészség, de azért legyünk magunkkal őszinték: ez is fontos. Sok nő rengeteget költ ránctalanító és napvédő krémekre, de ezek ellen legjobb a dohányzás elhagyása és napozás csökkentése. A dohányosok bőrén tízszer annyi ránc keletkezik mint a nem dohányzókén. A hosszabb ideje erős dohányosok akár húsz évvel öregebbnek látszanak. A dohányzás és a rendszeres napozás együtt még ráncosabbá teszi a bőrt. Az ilyen nőknek több mint tízszeres a ráncképződési kockázata. Másrészről a dohányosoknak kétszeres a bőrrák kialakulásának kockázata a nem dohányzókkal összehasonlítva. A dohányzás abbahagyása lelassítja a bőr rugalmasságának romlását és a ráncképződést. A fogunk dohányzás miatti elszíneződése kedvezőtlenül érintheti megítélésünket. A felszíni elváltozásokat eltávolíthatja a fogász, azonban az erős dohányosoknál az elszíneződés mélyebb rétegeket érinthet.

A dohányosok már észre sem veszik magukon és környezetükön a cigarettafüst szagát, hiszen a folyamatos nyálkahártya irritáció miatt a szaglásuk csökkentebb, mint a nemdohányzóké, és hozzá is szoknak az állandó „illathoz”. Viszont a cigaretta füstje mindenhová eljut, átveszi a haj, a bőr a ruhák, de zárt helyiségben még a falak és a bútorok is és a nemdohányzók ezt azonnal megérzik. 

A dohányzás az egyik legsúlyosabb kockázati tényező az egészségromlás szempontjából, a szakemberek mégis azt állítják, hogy soha nem késő abbahagyni. És nem utolsó sorban pénzt takarít meg.

Hogy hogy néz ki egy erős dohányos tüdeje, vagy mi történhet a végtagokkal, a videóból kiderül! 


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com