Múlt-Kor

42643

A katona, aki megölte Ceausescut

Titkos misszióra jelentkezett önkéntesként, így nem is számíthatott rá, hogy a 20. század egyik leghíresebb kivégzésének aktív részese lesz. Bár nem bánta meg, hogy tettével hozzájárult a gyűlölt rezsim bukásához, Ionel Boeru életét beárnyékolták az 1989. december 25-i események.

42615

Élet a hátországban a Nagy Háború éveiben, képekben.

Forgatag a Kossuth téren, kofák Sopronban, gyakorlatozó katonák a tétényi fennsíkon, készülődés IV. Károly koronázására Budapesten – gondtalannak tűnő hétköznapok az első világháború árnyékában. A kívül-belül megújult Fortepan 1914-1918 közötti gyűjteményéből válogattunk.

84b57e853cc08abf47219b463acf7050

Kivégzett diktátorok

A történelemben számos példa van arra, hogy a diktátorok rosszul végzik. A jelenkori zsarnokok legemlékezetesebb bukásai – Benito Mussolinié, Nicolae Ceausecué, Saddam Husseiné és Moamar Khadafié is ezt mutatják. Mindannyiukat a népharag söpörte el. A nyomorba taszított, megkínzott, megalázott tömegeké.

palfy g i

A “BÉKÉS HATALOMÁTVÉTEL ÁRA” ÉS KÖRÜLMÉNYEI

ádár Jánostól Bokros Lajos moden Magyarországáig

Sokan a médiaháború kitöréseként emlékeznek arra az esetre, amikor 1990 szeptemberében Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnöke és Pálfy G. István nem engedett leadni egy Antall József-nyilatkozatot. A nemzethez intézett szózat évekig dobozban volt, és csak Antall József temetésének napján ismerhette meg a közvélemény.
1993. december 17. Antall József temetése napján a feketébe öltözött Berkes Zsuzsa bemondónő jelent meg a tévé képernyőjén, és fekete mappájából a következőket olvasta fel:

“Őriz a Magyar Televízió archívuma egy olyan Antall József-interjút, amit sose láthattak, hallhattak nézőink. Annak idején 1990 szeptemberében egy tévéelnöki döntés következtében nem szólalhatott meg a képernyőn. Pedig az Antall-kormány első száz napja után, az önkormányzati választások előtt – a felvétel a tanúság rá – a miniszterelnök megszólította a magyar népet. Pontos, elemző, meleg, bizalmat kérő és bizalmat adó szavakkal. De valami furcsa politikai szándék közéjük állt. A felvétel ma is jóval több, mint valamiféle történelmi kuriózum. Érvényessége máig hatol, és talán utólag is segíthet bennünket a megértésben, eligazodásban. Nemcsak Antall József személyiségét illetően, hanem saját sorsunkban is.”

Az interjú valójában egy beszéd volt. Antall a dolgozószobájában ült jó három évvel korábban. Száz nap telt el miniszterelnökké választása óta, de még a drámai taxisblokád előtt voltunk, amit viszont ő már a kórházban lábadozva élt át.

“Tudom azt, hogy mérhetetlen nehézségek, tudom azt, hogy súlyos anyagi gondok nehezednek a magyar családokra, tudom azt, hogy milyen keserű az infláció, milyen nehézségeket jelent az, hogy nem tudja megvenni igen gyakran sok család, sok idős nyugdíjas a létfenntartáshoz szükséges legfontosabb árucikkeket” – így kezdődött Antall tévészózata.

E cikk megjelenése után a közszolgálatiságot sajátosan értelmező MTVA 2013 decemberében, 23 év után másodszor is letiltotta a letiltott beszédet. Úgy látszik, vannak dolgok, amik sosem változnak. A részletekről bővebben itt olvashat.)

A félórás monológ alatt kísérletet tesz arra, hogy elmagyarázza: mi történt velünk, magyarokkal most, hogy összeomlóban van egy világrendszer. (Ne felejtsük: a Szovjetunió még létezett, több mint másfél évvel később szűnik majd meg.) A múlt örökségének állandó hangoztatása nem ürügy, hanem tény, amíg nem vagyunk tisztában azzal, mit jelent az adósság visszafizetése, addig nem tudunk a jelennel és a jövővel foglalkozni. Összességében: a beszéd elemzőnek elemző volt, de különösebben melegnek, leszámítva az első mondatokat, nem nevezném.

A televíziós beszéd letiltásának két főszereplője volt: Hankiss Elemér tévéelnök és Pálfy G. István, a Híradó és A hét főszerkesztője. Mindketten közel álltak Antallhoz, egyikük a barátja, másikuk állítólag a tisztelője volt.

Hankiss Elemér az 50-es évek végétől, a 60-as évek elejétől ismerte Antallt. Egy baráti társaságba jártak, egyfajta tét nélküli másképp gondolkodás volt ez, a világról az angolszász, a német, a francia szakirodalom alapján tájékozódtak, olvasmányélményeiket megosztották egymással. A nyolcvanas évek elejéig fennmaradt társaság nem egy panaszklub volt, mindenki a megoldást kereste, még ha a tettekre az akkori politikai viszonyok között nem is gondolhattak. Az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) munkájába viszont Hankiss az első magyar független szakszervezet, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája küldötteként kapcsolódott be. “Nem voltam nagy zseni – mondja magáról önironikusan. – Tölgyessy, Kis János, Antall jóval tájékozottabbak voltak nálam.”

Hogy az első szabad országgyűlési választások után mégis ő lett a Magyar Televízió elnöke, és nem az átmeneti időszakban (1990. január–április) az intézmény élén álló Nemeskürty István maradt, azt valószínűleg egy EKA-n elmondott beszédének köszönheti. A kerekasztal végén nagy vita alakult ki arról, hogy mennyire legyen nyilvános az, amiről heteken át vitatkoztak. Többen attól féltek ugyanis, hogy a hatalommal szemben romlik az ellenzék tárgyalási pozíciója, ha minden lapot kiterítenek. Ekkor jött Hankiss, aki a nyilvánosság híve volt, elítélte az elitizmust, szerinte a rendszerváltozásnak pont arról kellene szólnia, hogy a társadalom előtt nem titkolóznak. Lehet, hogy ez a felszólalás is szerepet játszott abban, hogy a választások után az MDF és az SZDSZ vezetői őt javasolták a TV elnökének. Hankiss egy évet vállalt, a médiatörvény elfogadásáig akart hivatalban maradni. Végül bő két év lett belőle.

Pálfy G. István 1970-től televíziós, a Híradótól 1981-ben távolították el, 1985-től meghívott szereplője, azaz külső munkatársa volt a Magyar Televíziónak, vezette a Gondolkodót, a Panorámát, a Hetet, miközben a Magyar Ifjúságban dolgozott különböző beosztásokban, a nemzetivé tett lap felszámolásakor, 1989-ben már főszerkesztő. (A róla szóló históriákból kimaradt az az apróság, hogy 1988/89 telén Gubcsi Lajossal együtt belekeveredett egy sikkasztás-gyanús ügybe, melyet az Antall-kormány idején már nem vizsgálhatott tovább Kacziba a Gyorskocsi utcai Vizsgálati Osztályon…)
Így a leggyakrabban hangoztatott kifogás ellene az, hogy a 70-es évek elején párttitkár volt, az MDF uralma alatt pedig kormánypárti Híradót csinált.

Ezt ma így látja: “Ez épp úgy igaz, mint minden karaktergyilkosság. Varga József műsorvezető volt a párttitkár, akit mindenki Savanyú Jóskának becézett, pedig jó humorú ember volt. Egyszer a dolgozók megunták az ő folytonosságát, és azt mondták: Pálfy Pista legyen a párttitkár. Gyenge kis lázadás volt. A főnökség nem is fogadott el engem, hónapokig tartó huzavona után Varga visszakapta a helyét.”
Tény viszont, hogy a “gyenge kis lázadás” után nem sokkal Pálfy G. István a legnagyobb példányszámú hetilaphoz Magyar Ifjúsághoz került – szintén párttitkárnak és Gubcsi Lajos mellett főszerkesztő-helyettesnek.

Pálfyt Nemeskürty idején nevezték ki a Híradó és A hét főszerkesztőjének a menesztett Aczél Endre helyett valamint az egykori párt letta Magyar Televízió Híradójának főszerkesztője is.
1990 szeptember elejére tehát Hankiss Elemér tévéelnök volt, Pálfy G. István pedig már a Híradó főszerkesztője. Hankiss úgy emlékszik, hogy az Antall-beszéd előtt is voltak konfliktusaik, mert túlzottan kormánypártinak tartotta a Híradót, Pálfy szerint viszont objektíven tájékoztattak. És akkor megcsörrent Pálfy telefonja.

“Antall József vezető pozícióban kétszer kért tőlem valamit, mégis az a legenda, hogy kézivezérléssel működött a Híradó. Nem igényelte, demokratikusan viselkedett” – mondja Pálfy. Nos, ez az első kérés volt ez a bizonyos nyilatkozat. (A második a halála előtt két hónappal jött, amikor Soros György magyarországi tevékenységével kapcsolatban akart nyilatkozni.) Pálfy szerint Antallt a miniszterelnöksége első három hónapjában szétlőtte a sajtó, a választói akaratot nem vették figyelembe, mert mást (Pálfy nyilván az SZDSZ-re gondol) szerettek volna győztesnek látni. Antall azt akarta, hogy riporter ne legyen, mert tudja, mit akar mondani, és azt, hogy belátható időn belül menjen le a felvétel.

A kérés első részével nem volt baj, a stábot Pálfy kísérte el, a felvételnél végig jelen volt, nem szólt bele. A gondok a kérés második részével adódtak. A felvétel túl hosszú, jó félórás volt, emiatt Pálfy a saját műsoraiban, a Híradóban vagy A hétben nem tudta leadni. Szólt hát Hankiss Elemérnek (aki amúgy is tudott már a készülő felvételről), hogy nézze meg, és szorítson helyet az anyagnak.

Pálfy úgy emlékszik, hogy napokkal később derült ki: nem jó, ha a miniszterelnök egyedül nyilatkozik, meg kell szólalnia a másik félnek, aki ebben az esetben a köztársasági elnök volt. “Ő nem a másik fél, hanem a nemzet egységének megtestesítője – mondja ma Pálfy. – Hülye voltam, hogy nem jutott eszembe akkor, amikor Hankiss ezt mondta.”

És hogy emlékszik Hankiss Elemér?
“Az önkormányzati választás előtt jött a kérés Antall Józseftől, hogy szólna a magyar társadalomhoz – meséli. – Ennek semmi akadálya sincs, mondtam, hiszen miniszterelnökként vagy kancellárként Churchill, De Gaulle, vagy Brandt is szólt saját nemzetéhez. De jönnek a választások, és beszédének így pártpolitikai jellege is volna. Ezt ellensúlyozandó megkérem Göncz Árpádot, hogy ő is szólaljon meg. Göncz Árpád elfogadta a felkérést, de sajnos a felvétel előtt néhány órával lemondta a szereplést. Hogy ennek mi volt a pontos oka, nem tudom. Ezek után úgy véltem, az a helyes, ha az Antall beszédet egy későbbi időpontban adjuk majd le. Lehet, hogy túl szigorúan, vagy akár görcsösen ragaszkodtam a BBC-nek ahhoz a gyakorlatához, hogy a köztelevíziónak szigorúan ki kell egyensúlyoznia a politikai megnyilatkozásokat, de akkor ezt tartottam helyesnek. Nagyon nehéz döntés volt, mert Antall Józsefhez évtizedes barátság fűzött, és akkor is, most is kiváló embernek, nagy politikusnak tartottam, tartom.”

Pálfy: “Antall nem örült, hogy nem engedték megszólalni a Magyar Televízióban, nagyon zokon vette. Hankiss Elemérrel gyerekkori barátok voltak, de ez casus belli volt.”
És akkor kitört a médiaháború leváltásokkal, párhuzamosan futó két közszolgálati Híradóval, tévé- és rádióelnök elleni kormányvizsgálattal, Nahlik Gábor és Csúcs László alelnöki pozícióba emelésével.

Hankiss Elemér most 85 éves, legújabb könyve 2012-ben jelent meg A Nincsből a Van felé – Gondolatok az élet értelméről címmel. Pálfy G. István 68 éves, az Élet és Irodalomban ír éles kritikákat a Fideszről, 2011 tavaszán a Magyar Demokratikus Charta nagygyűlésén, ahol maga Gyurcsány Ferenc volt a fő szónok, felszólalt a Duna Televízió védelmében. Idén április óta pedig elnökségi tag a Modern Magyarország Mozgalomban, Bokros Lajos pártjában.

oroszok

Egy durva 56-os csata, amiről alig beszélünk

Keveset tudtunk róla eddig, de Soroksáron, egy azóta eltűnt dombon és környékén zajlott le az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik legjelentősebb harci cselekménye, és a térségben történt egy hátborzongató emberiség elleni bűncselekmény is. Ez utóbbival maga Hodosán ezredparancsnok “dicsekedett el” a forradalom leverése után a jelentésében.

Erich von Falkenhayn l

Magyar huszárok Bukarestben

98 évvel ezelőtt foglalták el az Európa egyik legmodernebb erődrendszerével rendelkező Bukarestet a magyar alakulatokat is magába foglaló központi hatalmak hadseregei – miután megakadályozták a mélyebb román benyomulást Magyarországra. A román front különlegességét az adja, hogy a két szembenálló csoportosulás szinte minden európai tagja képviseltette magát, ráadásul az állóháború vérszivattyúja helyett itt dinamikus, mozgó hadmozdulatok zajlottak. Alább megtudhatjuk, hogyan ment végbe Bukarest elfoglalása és hogyan fogadták a lakosok a megszállókat.

őr

A Szent Koronát védelmező őrökre emlékeztek

Példás helytállásnak nevezte a Szent Korona őreinek 1944 novemberi tetteit az Országgyűlés alelnöke csütörtökön Veszprémben. Lezsák Sándor a koronaőrökre emlékező beszédében azt mondta, hogy mindenki előtt minta lehet az egykori koronaőrök példás helytállása, akik azért kísérték a Szent Koronát 1944 novemberében Veszprémbe, hogy megmentsék a háború pusztításától.

A puszta betyárok

A diktatúrában történt

Jelenleg még nem történhet hasonló eset Magyarországon, de ha így folytatódnak az események, akkor nincs garancia egy hasonló történet megismétlődésére…

unnamed (2)

Férfiként élt az első magyar újságírónő

A Vay-család Szabolcs vármegye legrégebbi családjai közül való, ősi birtokaik voltak Vaján kívül a ma Kántorjánosi határába olvadt Laskodon (Luskod), valamint Csokalyon is. Több évszázadra visszatekintő történetük izgalmas eseményekkel és érdekes személyekkel van tele.

42503

Kun páter a népbíróság előtt

„Talán nincs a történelemben szó még egy ilyen elvetemült szadista gyilkosról, nemcsak az emberi törvényeket csúfolta meg minden rendbeli gaztetteivel, hanem az egyházi és vallási törvényeket is meggyalázta azzal, hogy rémtetteit az egyház nevében és reverendájának súlyával támasztotta alá.

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com