Budapesti Operettszínház felmondta Bródyék érvényes szerződését, de másutt mutathatják be az új darabot

brody atv

„Van érdeklődés, s már konkrét megkeresést is kaptunk egy színháztól, hogy szívesen bemutatnák Bulgakov Moliere drámája nyomán, Kocsák Tibor zenéjével és Bródy János szövegével készült muzikomédiát.” – tudtuk meg Mentler Krisztinától, Bródy menedzserétől, aki a darab szerzői jogait képviseli. A művet szabadon be lehet mutatni bárhol, miután a Budapesti Operettszínház felmondta az érvényes szerződésüket.

„1935-ben Moszkvában bemutatták Bulgakov Moliere úr élete című könyvének színpadi változatát, majd nem sokkal később be is tiltották – Budapesten, 2019-ben ennek zenés változatát már be sem mutatják” – mutatott rá egy szomorú tényre Mentler Krisztina.

Mint ismert, Bródy János nemrégiben szűkszavú posztban közölte, hogy elmarad Bulgakov Képmutatók című drámájának Operettszínház-beli bemutatója, amelyen Kocsák Tiborral közösen dolgoztak, mert a színház frissen kinevezett igazgatója felmondta a szerződésüket. Bródy az ATV Egyenes Beszéd című műsorának nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy előbb-utóbb lesz itthon olyan színház, amely alkalmas ennek a nagyszabású musicalnek a színpadra vitelére és vállalja is a bemutatást. Ilyen színház kevés van Magyarországon – tette hozzá.

Mentler Krisztinától most megtudtuk, hogy már kaptak is konkrét megkeresést egy vidéki színháztól, de ott sajnos nincs meg a megfelelő háttér egy ilyen nagyszabású darab bemutatásához, ám a jogok tulajdonosaként is bízik abban, hogy találnak megoldást. Erre pedig minden okuk meg is van, mivel már azelőtt is volt érdeklődés a darab iránt, hogy durván egy éve leszerződtek a Budapesti Operettszínházzal.

„Nehéz helyzetbe kerültünk, mert az alkotók az Operettszínház társulatában gondolkodtak.” – mondta a menedzser, hozzátéve: a szerzők és ő is sajnálja, hogy a „jogilag kikezdhetetlen, érvényes szerződést felmondták”.

Bródy János az említett interjúban a kérdésre, hogy politikai döntés született-e, azt mondta: nem tudja, hogy a frissen kinevezett igazgató elképzeléseihez miért nem illett a darab, de könnyen lehet, hogy éppen azért választották őt, mert más elképzelései vannak, mint elődeinek voltak.

Mint emlékezetes, Kásler Miklós, az Emmi minisztere a bírálóbizottság javaslata alapján a Magyar Művészeti Akadémia tagját, az operaénekes Kiss B. Atillát jelölte ki a Fővárosi Operettszínház élére. Idén februárban történt meg a váltás, s nem sokkal később az új vezető felmondta a Bródyékkal kötött érvényes szerződést.

Bródy televíziós interjújára válaszként az Operettszínház a napokban közleményben utasította vissza a feltételezést, mely szerint „a művészeti döntéseket politikai megfontolások bármilyen szempontból befolyásolhatják”. A dokumentum a tervezett bemutató elmaradása kapcsán elismeri, hogy az említett mű elkészítésére vonatkozó szerződés megkötésére a színház korábbi vezetése idején került sor, s kifejti, hogy a szerződésben foglaltak szerint a színház az elkészült mű alapján, idén márciusban volt jogosult szabadon döntést hozni arról, hogy be kívánja-e azt mutatni. A színház szerint a fennálló szerződés felmondásáról nem volt szó, ahogyan tervezett bemutatóról sem, mely elmaradhatna. A közlemény ezen túl is tartalmaz furcsa megfogalmazásokat, például, hogy „a későbbi bemutatás lehetőségét a színház azonban nem zárta ki”, illetve olyan információkat, amelyek minimum szokatlanok: a színház a szerzőket „megillető tiszteletdíjat teljes összegben megfizette”. 

„Az érvényes szerződésünket felmondták, mégpedig hangsúlyosan, merthogy az ezt tartalmazó dokumentumban vastag betűvel szedték a szót, hogy ’felmondják’” – reagált Bródy menedzsere, aki hozzátette, hogy jogilag kikezdhetetlen a felmondás, ugyanis március 31-e volt megnevezve az eredeti szerződésben határidőként, hogy ha a színház addig másként nem nyilatkozik, akkor a 2019-20-as évadban bemutatja a művet. „Az indokot nem tartalmazó levelet pedig pár nappal a határidő előtt kaptuk meg” – tette hozzá. A  szerződés felmondását nem nehezményezik – bár természetesen sajnálattal veszik tudomásul –, de azt furcsállják, hogy nekik egy szóval sem említették, hogy később bemutatnák a darabot.

Szerinte a felmondás egyébként azzal is összefüggésben állhat, hogy most lett volna esedékes előleg kifizetése a szerzőknek. Felvetésünkre, hogy az Operettszínház közleménye – az üzleti szerződések esetében szokatlan módon – kitér tiszteletdíjakra, állítva, hogy azt az előírtaknak megfelelően rendezték, Mentler Krisztina csak annyit jegyzett meg: „ezt  felesleges – és etikailag inkorrekt – volt felhozni, hiszen nincs anyagi követelésünk a Színházzal szemben. (Egyébként pedig a megírási díj felét kapták meg a szerzők.)”

S hogy mi a dolog tanulsága? Mentler Krisztina szerint természetesen előfordulhat olyan eset, hogy koncepcióváltás miatt eláll egy szerződéstől egy színház, s ha ezt emberi módon sikerül megbeszélni, akkor egyik fél sem érzi magát megbántva, dacára annak, hogy az eredmény végül is ugyanaz marad: a darab nem lesz bemutatva az adott színházban. De akkor nem sértik meg az olyan kvalitású szerzőket, mint Bródy János és Kocsák Tibor, ez pedig már „nem a jog, hanem kultúra kérdése” – fűzte hozzá.

Szerző: N. Vadász Zsuzsa

*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com