Brüsszelig megy a Magyar Szakszervezeti Szövetség a rabszolgatörvény miatt

szakszervezet

Az Európai Bizottsághoz fordult a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a munka törvénykönyvének a túlmunka szabályait érintő módosításai miatt, mert azok sérthetik a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló uniós irányelv rendelkezéseit – olvasható a szövetség honlapján.

Kordás László, a MASZSZ elnöke az Európai Bizottság Foglalkoztatás-, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatósága vezetőjének, Joost Korténak címzett panaszában azt írja: álláspontjuk szerint a Munka törvénykönyvének január elsején életbe lépett módosítása sérti a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003/88/EK számú, európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseit.

A módosítás nyomán a munkaidőkeretet 36 hónap átlagában kell figyelembe venni, s csak utána kell elszámolni a dolgozóval. Így előfordulhat, hogy a napi és heti kötelező munkaidőnek, heti pihenőidőnek csak a munkaidőkeret átlagában kell érvényesülnie, és a túlmunkával kapcsolatos költségeket csak három év után kell rendezni.

A törvény módosítása ugyanakkor szétválasztja a munkaidőkeret hosszát – ami 36 hónapra nő –, valamint a heti 48 órás maximális munkaidő számítására irányadó referenciaidőszakot, amelynek esetében marad 12 hónap. A jogalkotó a MASZSZ álláspontja szerint így kívánt megfelelni a vonatkozó Irányelv tételes jogi rendelkezéseinek.

A MASZSZ véleménye szerint a magyar kormány ezzel meglehetősen sajátos módon értelmezi az európai közösségi norma minimumszabályait. A törvény ilyen módosítása sérti ugyanis a munkaidő-irányelv rendelkezéseit, és a gyakorlatban ez a túlzottan hosszú időtartam a munkavállalóra terheli a túlmunka elszámolásának kockázatát, és a jelenleginél is súlyosabb helyzetbe hozza a munkavállalót a munkaidőkeret lejárta előtti munkaviszony – illetve a vállalkozás – megszűnésének egyes eseteiben.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség ezért kéri, hogy az Európai Bizottság illetékes szervezetei vizsgálják meg, a jelzett törvénymódosítás mennyiben felel meg az Európai Unió jogrendjének, a 2003/88/EK irányelvnek.

Kordás László csütörtökön az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arról beszélt, hogy az Audi-dolgozók sikeres sztrájkja hitet és reményt adhat a munkavállalóknak, ám véleménye szerint ez elsősorban azokra a szintén a versenyszférában dolgozókra igaz, ahol van szakszervezet, de még nem alakult ki olyan egység, mint Győrben. Kordás szerint az audisok bebizonyították, hogy egységes fellépéssel igenis elérhető a béremelés Magyarországon.

A MASZSZ elnöke úgy látja, a szövetségnek most az a dolga, hogy a nyugat-európai országokban működő szakszervezetekkel kapcsolatba lépve kialakuljon egy közös gondolkodás, hogy hogyan lehet a magyar szakszervezeteket olyan állapotba hozni, hogy egy ilyen sikeres sztrájkot meg tudjanak valósítani.

Emellett Kordás arról is beszélt, hogy a decemberi-januári tüntetések idején létrejött egy nagy, szakszervezeteket, civileket, pártokat tömörítő  tábor, amely szerinte még még ma is egyben van.

„Sőt a január 19-ei eseménnyel szintet lépett a demonstrációsorozat, mert megyei akciószövetségek jöttek létre. Én 5-én azt jelentettem be, hogy 19 megyeszékhelyen legyen félpályás útlezárás vagy demonstráció. Ehhez képest közel 60 helyen volt” – nyilatkozta.

merce.hu


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com