Brüsszel eljárást indított: leépítéssel és adóemelésekkel védekezik az Orbán kormány

brusszel

Az Európai Unió a magyar államháztartás túlzott hiányát kifogásolva indított eljárást, ami miatt a kormány számos adót emel, de jó pár nem létező reformot is megpróbál eladni Brüsszelnek.

Az Európai Unió – némileg váratlanul – még májusban költségvetési eljárást indított a magyar állam magas strukturális hiánya miatt. A növekedési ciklustól megtisztított hiány 2017-ben meghaladta a GDP 3 százalékát – sőt, idén elérheti a négy százalékot is. (Ez nem összekeverendő a szintén az unió által indított túlzottdeficit-eljárással, amelyből korábban minden erejével menekült az Orbán-kormány. ) Az Európai Tanács, illetve az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) idén júniusban olyan intézkedések meghozatalára kérte a magyar kormányt, mint például hozzon olyan költségvetési kiigazító intézkedéseket, amelyek hosszú távon garantálják az alacsony strukturális hiányt.

A magyar államháztartás hiánya idén a GDP 2-2,4 százaléka lehet, ám eközben a növekedés évtizedes csúcson van. A magas strukturális hiány arra utal, hogy alacsonyabb növekedési szint mellett a magyar államháztartás hiánya meghaladhatná a maastrichti szerződés elvárásaiban szereplő 3 százalékot, ami azt jelentené, hogy Magyarország ellen újfent túlzottdeficit-eljárást indíthatna az Európai Unió. Így a mostani ajánlások teljesítése végső soron egy ilyen eljárás elkerülését segíti, ha már a kormány önmagától nem folytat kiegyensúlyozott költségvetési politikát.

Az Orbán-kormány válasza a hét elejére megszületett, abban pedig igencsak meglepő elemeket lehet találni. A strukturális hiányt csak átfogó reformokkal lehet érdemben csökkenteni, ezért a magyar kormány az Európai Uniónak küldött válaszában bemutatta, hogy az elmúlt években milyen komoly reformok zajlottak le a magyar gazdaságban – kár, hogy ezek jeleit a magyar mindennapokban nem igazán lehet tapasztalni.

2019-ben a kormány szerint a szociális kiadások és az államadósság GDP-arányos kiadásai egyaránt csökkenhetnek, köszönhetően a magas növekedésnek.

A szociális kiadások ugyanis – a nyugdíjak kivételével – nem inflációindexáltak, így a GDP-arányos kifizetés gazdasági növekedés idején jelentősen mérséklődik – olvasható a kormány Brüsszelnek tett jelentésében.

Leépítéssel és adóemelésekkel védekezik a kormány

A kormány – szelektív béremelésekkel – több lépcsőben emelte a közszférában adott jövedelmeket, ám a munkavállalói juttatások emelkedése mégis elmarad a gazdasági növekedéstől, részben a szociális hozzájárulási adó csökkentése miatt – állítja mintegy védekezésként a kabinet. Egyetlen csoport, a kormánytisztviselők esetében várható jelentős béremelés, bár ez csak a „racionalizálási program” után indul el – folytatják. (Még az idén mintegy 2500 minisztériumi alkalmazottat küldenek el a 13 ezerből.)

Bevételi oldalon olyan strukturális kiigazításokról számol be a kormány, amelyeket már megléptek: ide sorolja a népegészségügyi termékadó (chipsadó) 20 százalékos emelését –, amit 2019 januárjától hajtanak végre, és ugyancsak itt szerepel az online számlázás bevezetése is.

Kiderült, hogy rengeteg reformot hajtott végre a kormány

Ami igazán érdekes, hogy komoly strukturális reformokról számol be a kormány, amelyek szerinte lezajlottak az elmúlt hónapokban Magyarországon. A Brüsszelbe kiküldött kormányzati jelentés szerint számos versenyképességet javító intézkedésről született döntés, ilyen például a kis- és középvállalkozások (kkv) infokommunikációs felkészültségét emelő program, a Digitális Jólét Programja, amelynek keretében 20 (!) új fejlesztési projekt indul. „Többek között ide tartozik a Szupergyors Internet Program, az 5G Koalíció, a Digitális Munkaerő Program, a Digitális Agrárstratégia kidolgozása, a Digitális egészségfejlesztés, Digitális kereskedelem és akadálymentesítés, a hálózatkutatás (formális és informális hálózatok a digitális ökoszisztémában), a digitalizációval együtt járó társadalmi, élettani és környezeti hatások elemzése” – olvasható a „reformok” végeláthatatlan felsorolásai közt.

A már végrehajtott „reformok” közé sorolja a kormány a „közigazgatási bürokráciacsökkentést”, amely négy szakaszban valósult meg.

„A program eredményeként jelentősen csökkent a hatósági eljárások átfutási ideje és az állampolgárokra háruló adminisztratív teher.”

Itt megjegyeznénk: nem világos például, mitől lenne kisebb az állam strukturális hiánya attól, hogy nem az állampolgár, hanem a NAV készíti el az adóbevallást helyette. Az eredmények közzé sorolja a jelentés 44 közigazgatási háttérintézmény megszüntetését is, ami tavaly decemberig megtörtént.

A kormány szerint csökkent a kórházi várólista és jobb lett a közoktatás

A „humán tőkét érintő intézkedések” közül kiemelték az óvoda- és bölcsődefejlesztési programot. Az oktatáspolitika terén a magyar kormány elkötelezett az esélyteremtő, minőségi oktatáshoz való hozzáférés javítása, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése mellett.

Az egészségügy terén a kormány tovább fejleszti az alapellátást, csökkenti a várólistán szereplők számát, növeli az egynapos ellátásban résztvevők arányát – olvasható a jelentésben. „Magyarországon csökken a kórházi várólistán szereplő betegek száma. 2012-ben még 70 000 ember szerepelt várólistán, 2017 januárjában ez a szám már csak 28 000 volt.”

zoom.hu


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com