Borzasztó körülmények között él a magyarok többsége

szegénység

Ma Magyarországon csaknem 1,7 millióra rúg azoknak a száma, akiknek lakhatási körülményei messze elmaradnak az ideálistól, gondot okoz számukra a számlák fizetése. Miközben az albérletárak az egekbe szöknek, a kormánynak nincs olyan lakhatást segítő programja sem ami ezt az embertelen körülmények között élő réteget célozná meg. A lakhatási támogatások jellemzően a középosztályt vagy az annál tehetősebbeket célozzák meg.

Ma délután, a lakhatási világnap alkalmából mutatta be a Habitat for Humanity Magyarország éves 2016-os éves jelentését a lakhatási szegénységről.

A jelentés szerint hiába növelte az elmúlt években a kormány a lakhatásra nyújtott támogatások összegét, a pénzek valójában nem azokhoz jutnak el, akiknek valóban szükségük lenne rá.

A szerzők szerint a kabinet politikájából évek óta hiányzik egy olyan lakáspolitika, ami rendszerszinten kezelné a szegénység lakhatási problémáját, ehelyett a vagyonosabb réteg ingatlanvásárlását- vagy bővítését támogatják, például a tavaly nagy felhajtással beharangozott CSOK-kal is.

Eközben egyre több család képtelen kigazdálkodni jövedelméből a lakhatás költségeit, ami Magyarországon a bevételek 30-40 százalékát teszi ki átlagosan.

A kormány rezsicsökkentése tehát nem sokat segített. A lakosság nagy része szenved úgynevezett energiaszegénységben. Az Eurostat adatai szerint vizesedő, penészes otthonban a magyarság negyede él. A probléma pedig nem csak a szegénységi küszöb alatt élőket érinti.

A Magyar Nemzetnek Kovács Bence, a tanulmány egyik szerzője azt nyilatkozta, hogy a “kormányzatnak a megfelelő nagyságú pénzügyi források biztosítása mellett a lakáspiac szabályozásával is segítenie kellene a szegényebbeket. Adókedvezményt kellene például nyújtania azoknak az ingatlantulajdonosoknak, akik hajlandóak elfogadható áron hosszú távra bérbe adni az ingatlanjukat a kevésbé jómódúaknak.”

Emellett egy olyan átfogó otthonteremtő és szociális bérlakásépítési programot javasolnak, ami a Jobbik politikájának is egyik alappillérét jelenti. Az így elkészülő lakások igénybevétele hosszabb távra megoldást jelenthetne az alacsony-keresetűek számára is.

Az „Éves jelentés a lakhatási szegénységről 2016” című elemzés megállapítja, hogy a magyarországi lakáspolitikai eszköztár összességében szegényes, számos lakhatási problémát hagy megválaszolatlanul, ezáltal tömegek számára lehetetleníti el a méltányos – élhető lakhatási körülményeket kínáló, megfizethető, biztonságos – lakhatáshoz való hozzáférést.


2 Comments

  1. Simon Ilona said:

    “Adókedvezményt kellene például nyújtania azoknak az ingatlantulajdonosoknak, akik hajlandóak elfogadható áron hosszú távra bérbe adni az ingatlanjukat a kevésbé jómódúaknak.” Miért az ingatlantulajdonosoknak? Miért nem a bérlőknek? Hiszen nekik dolgozni kell, hogy lakást bérelhessenek, tehát simán kaphatnának adókedvezményt. Az legalább a saját zsebükbe kerül, a bérbeadó kedvezménye pedig sok esetben csak papíron látszana.

  2. andris said:

    De boldogok jogokat és tényeket elfedők, akadályozók, semmit-sem vállalók-képviselők.

    HATÁROKON átnyúlva, prüdériásan-fanatikusan ripacsok, lét-örömöt és hívatásokat gyalázni szerettetők.

    a -SENKI-

*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com