Az öt legrövidebb ideig hivatalban lévő amerikai elnök

5 elnök

A fogadóirodák egyre valószínűbbnek tartják, hogy a januárban beiktatott Donald Trump amerikai elnök nem tölti ki négyéves mandátumát. Az egyik, politikai eseményekkel kapcsolatos fogadási oldalon 24-26%-ra árazták annak az esélyét, hogy Trump ellen még az idén felelősségre vonási eljárás (impeachment) kezdődik. A talán nem teljesen meglepő hírek kapcsán összegyűjtöttük, ki volt az öt legrövidebb ideig hivatalban lévő amerikai elnök.

A 32 napos Harrison

Soha nem derült ki, hogy mire lett volna képes elnökként a nagyreményű Williams Henry Harrison, aki minden idők leghosszabb, 1 óra 45 percen át tartó beiktatási beszédét tartotta meg 1841. március 4-én. A csípős, hideg idő ellenére viszonylag szép számmal gyűlt össze a kíváncsi tömeg, hogy tanúja legyen a hivatalba lépésekor már nemzeti hősként ünnepelt államférfi beiktatási ceremóniájának. Az egykori ohiói szenátort – aki hírnevét az angol-indián sereg legyőzésével szerezte meg – a szeszélyes időjárás felkészületlenül érte. Ennek ellenére friss elnökként derekasan helytállt, és végigmondta a szövegét, vázolva a következő négy év menetrendjét.

 A 8495 szavas beiktatási beszéd végül a 68 éves Harrison első és egyben egyetlen elnöki szónoklata maradt. Mivel fedetlen fővel állt a szakadó hóesésben, tüdőgyulladást kapott, és az orvosok minden erőfeszítése ellenére egy hónappal később, 1841. április 3-án elhunyt. Újabb kutatások szerint nem feltétlenül a hóesés okozta meghűlés (vagy mint az akkori orvosai diagnosztizálták: tüdőgyulladás) okozhatta a vesztét, hanem egy bakteriális fertőzés, amely a beleiben kialakuló láz okozta szeptikus sokkot eredményezett. Bármi is okozta a végzetét, Harrison csak arról maradt emlékezetes, hogy elnökként ő töltötte posztján a legrövidebb időt, mindössze 32 napot 12 órát és 30 percet.

A második meggyilkolt

A fiatalon tanulmányai költségeinek fedezésére a szükséges pénzt még hajóvontató öszvérek terelésével szerző James Garfieldot (1831-1881), aki a polgárháború elején csapatait kézikönyvvel a kezében dirigálta, 1881. március 4-én az Egyesült Államok huszadik elnökévé iktatták be. Elnöksége a véletlennek volt köszönhető, ugyanis a republikánusok két elnökjelöltjének támogatói egyensúlyban voltak, a patthelyzet feloldásaként végül a 36. szavazáson mindannyian a Garfieldre voksoltak.

 A mindössze 199 napig hivatalban lévő Garfieldre (aki az Egyesült Államok második meggyilkolt, egyben a második legrövidebb ideig hivatalban lévő elnöke volt, s a negyedik, aki hivatalában halt meg) 1881. július 2-án a washingtoni pályaudvaron kétszer lőtt rá egy elmebeteg ügyvéd, aki nem kapta meg az általa megpályázott párizsi konzuli tisztséget. Az egyik golyó a karját súrolta, míg a másik a hátába fúródott. Ez utóbbira nem bukkantak rá a nyílt sebben fertőtlenítetlen kézzel nyúlkáló orvosok, akiknek köszönhetően a merényletet egyébként valószínűleg túlélő elnök vérmérgezésben hunyt el.

Arzén, gyomor-bélhurut és kolera

 A mindenkori amerikai elnököt hagyományosan november elején választják: az Egyesült Államok történetében először 1848. november 7-én tartották ugyanazon a napon az összes államban az elnökválasztást, amelyet végül a 12. elnök, Zachary Taylor (1784-1850) nyert meg. A mexikói háború (1846–1848) hőse alig szolgált 16 hónapot országa vezető politikusaként. 1850. július 4-én még részt vett a hagyományos ünnepségen Washingtonban, ám öt nappal később orvosai már a halálának időpontját állapították meg. Sokáig élt köztudatban a szóbeszéd, miszerint a hős elnököt arzénmérgezéssel távolították el az élők sorából, 1991-ben exhumálták maradványait, és az orvos szakértők kizárták az idegenkezűség vagy a mérgezés lehetőségét. Bár teljes bizonyossággal nem állapítható meg a halál oka, a tudósok ma már úgy gondolják, hogy gasztroenteritiszben (gyomor-bélhurut) hunyt el, bár néhányuk szerint a kolera lehetett a bűnös.

Szívroham és kutyanyüszítés

Az orvos végzettségű 29. amerikai elnöknek, Warren G. Hardingnak csupán 881 nap adatott meg a Fehér Házban. Az 57 éves elnök már napok óta szívpanaszoktól és emésztési zavaroktól szenvedett, amikor 1923. július 26-án első, hivatalban lévő amerikai elnökként látogatott Kanadába. Másnap Seattle-ben volt, míg egy újabb nappal később már San Franciscóba tartott, ahol ágynak esett. Augusztus 2-án este a felesége olvasott fel neki a The Saturday Evening Post című hírlapból, ami közben szívrohamot kapott. Az orvosok nem tudták megmenteni.

 Az Egyesült Államokat 1921 és 1923 között irányító Harding airedale terrier fajtájú kutyájáról is ismerős lehet. A Laddie Boy nevű házi kedvencnek saját, kézzel faragott széke volt, ahol helyet foglalhatott a kabinetüléseken. A Fehér Házban annyira szerették, hogy születésnapi partikat is rendeztek neki, ahová meghívták a szomszédság kutyáit is, és kutyakekszet szervíroztak a négylábúaknak. Egy legenda szerint az elnök halála előtt a kutya három napig állandóan vonyított a San Francisco-i Palace Hotelben, mintha csak megérezte volna gazdája közelgő halálát.

Aki sohasem nyert választást

Gerald Ford sportsikereit vizsgálva megállapítható: csoda, hogy végül a politikában kötött ki a legtehetségesebb amerikai futball-játékosnak számító exelnök. Már a középiskolai tanulmányai során is alkalma volt megcsillogtatni atletikus képességeit, kivételes tehetségére és fizikai adottságára pedig a Grand Rapids South High School amerikai futballcsapatában is felfigyeltek: először csapatkapitánnyá választották, majd 1930-ban a michigani állami bajnokság All-Star válogatottjába is beválasztották, amellyel országos elismertségre tett szert. Ford sportolóként leginkább a Michigani Egyetemen töltött évek alatt robbant be a köztudatba. A diploma megszerzése után Ford két profi NFL-es csapattól is szerződésajánlatot kapott, de a jogi pályára készülő játékos mindkettőnek nemet mondott.

 Ford nem nyert választást, 1974-ben, Nixon lemondását követően az alelnökeként mégis ő került a Fehér Házba elődje második elnöki ciklusának közepén. Mivel kegyelmet adott a botrányos körülmények között távozó Nixonnak (aki a küszöbön álló impeachmentnek, alkotmányos vádemelésnek kívánt lemondásával elejét venni), sokan arra számítottak, hogy nem fogja kitölteni a maradék elnöki ciklust, és elsöpri a „népharag”. Nem így lett, sőt még viszonylagos mérsékelt népszerűségre is szert tett. Két évvel később legyőzte republikánus riválisát, Ronald Reagant, és ő indulhatott az elnöki székért való küzdelemben a demokrata Jimmy Carter ellen. Ám végül az utóbbi győzedelmeskedett, így Ford csak 895 napig élvezhette a Fehér Ház kényelmét.


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com