Az ország harmada a létminimum alatt él

szegények

A Policy Agenda a Friedrich Ebert Alapítvány és a Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízása alapján 2016-ban és 2017-ben is közzétette a létminimum értékeket. A rendszerváltástól kezdve ezt egészen 2015-ig a Központi Statisztikai Hivatal végezete, de azóta nem adnak közzé ilyen számítást. A létminimum azonban olyan fontos  mérőszám, amely évről évre visszajelzést ad a társadalmi folyamatokról, ezért a Policy Agenda idén is elvégezte a feladatot.

A létminimum összege azt mutatja, hogy mekkora jövedelem szükséges egy háztartásnak ahhoz, hogy biztosíthassa tagjai számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan megfelelőnek minősülő – szükségletek kielégítését. A Policy Agenda által kiszámolt létminimum tehát nem szegénységi küszöb, hanem annyi jövedelem, amely az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is lehetővé teszi. Azaz, ha bármilyen váratlan kiadás szükséges, akár kisebb háztartási gép cseréje, vagy átmenetileg, például egy betegség miatt jövedelem-kiesés lép fel, akkor erre van fedezete a háztartásnak.

2017-ben a korábbi KSH módszertana, és a KSH által felvett háztartási statisztikai adatok alapján

a létminimum egy főre jutó összege 90 450 forint volt, egy kétkeresős és két gyermeket nevelő család esetén pedig 262 305 forint.

(2016-ban a létminimum összege 88 619 forint volt.)

Magyarországon 2017-ben ez alapján a háztartások 25 százaléka élt a létminimum összegét el nem érő bevételből. Ezek a háztartások nagyobb létszámúak, mint a létminimum felett élők, ezért a magyar társadalom 30 százaléka él olyan háztartásban, amelynek nincsen akkora bevétele, amely fedezi a létminimum összegét.

Társadalmi minimum

A létminimumon túl fontos mutató a társadalmi minimum is. ennek meghatározása a Policy Agenda által kifejlesztett módszertanon alapul, szerény fogyasztási szintet jelent, az alapvető szükségletek kielégítésén felül, racionális gazdálkodás mellett olyan javak és szolgáltatások fogyasztására nyújt lehetőséget, amelyek a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlettség adott szintjén már tömegigénnyé váltak. Ez a minimum némi átcsoportosítási, tartalékolási lehetőséget is ad rendkívüli esetekre.

A módszertan alapján végzett számítás szerint 2017-ben az egy fős háztartás társadalmi minimum értéke 117 720 forint volt. Ugyanez egy két aktív szülőből és két gyerekből álló háztartás esetében 341 388 forint.

Mindezek alapján 2017-ben a magyar háztartások 48 százaléka tartozott a társadalmi minimum alatt élők közé, azaz a lakosság 53 százaléka olyan háztartásban él, ahol a jövedelmi szint nem éri el a társadalmi minimumot.

Az országon belül jelentős különbség van a háztartások jövedelmi viszonyai között. A községekben élők például 40 százaléka, míg a budapestieknek mindössze 15 százalékkal él a létminimum alatt. Ugyanez a differencia megtalálható a társadalmi minimum esetében is.

Forrás: Policy Agenda


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com