Átverték az övéiket – Tömegesen mondtak fel a tisztviselők a kormányhivatalokban

kormanyablak

„Nyugdíjasállás”, „milyen jól meg van fizetve” – gondolják a kormányhivatali ügyintézőkről még ma is oly sokan. Pedig ez már rég nem igaz. Az utóbbi hónap tömeges felmondásai is azt jelzik: elinflálódtak a fizetések, rosszak a munkakörülmények. Már egy drogériai eladó is jobban keres, mint egy egyetemet végzett hivatalnok. És még a munkáltatójuk, a kormány is átveri őket.

Dühös, felháborodott és rezignált, beletörődő kommentek is olvashatók a kormányhivatali ügyintézéssel kapcsolatosan. Az biztos, hogy az, akinek most van szüksége útlevélre, jogosítványra, vagy bármilyen ügyes-bajos dolgot el kell intéznie, arra számíthat, hogy nem lesz egyszerű dolga, hiszen már időpontra is hetekig kell várni. Sokszor leírták, elmondták, hogy milyen okok állnak a háttérben: a méltatlan munkakörülmények miatti tömeges felmondás. A hiány azonban csak a következő hetekben válik majd brutálissá, mert most következett el a két hónap felmondási időnek az a része, amikor az úgynevezett kinevezésmódosítást el nem fogadó hivatalnokokat már mentesítették a munkavégzés alól.

„A kormányhivatalok a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei” – olvasható a Kormány.hu-n. A 168 Óra több, frissen felmondott munkatárssal is beszélt arról, miként bánik a kormány azokkal, akik az „általános hatáskörű szerveiknél” robotolnak nap mint nap. Egyikük fiatal, harmincas hivatalnok, akinek bő tíz év szolgálati idő után most lett elege. Egy kormányhivatalnál dolgozott, és nagyon szerette a munkáját, hivatásként tekintett rá.

– Százféle ember baját meghallgatni, a soron következő panaszához is empátiával hozzászólni, nekem való – mondja. – Szeretek az embereknek segíteni az ügyeik intézésében, ezt tartom valódi közszolgálatnak.

Azon az osztályon, ahol ő dolgozott, még csak létszámleépítés sem volt, igaz, nem is volt honnan leépíteni, mert már így is hegyekben tornyosult a munka, amit nagyon kevés ügyintézőnek kellett volna ellátnia. Elmondása szerint kétszer ennyien kellettek volna a beömlő ügyek intézéséhez, és akkor talán lehetett volna teljesíteni a törvényben rögzített ügyintézési határidőket. Hiába adtak azonban jelzést a munkaerőhiánnyal kapcsolatos tarthatatlan helyzetről, az illetékes tárca döntéshozóit ez nem izgatta. A mostani kilépési cunamival erről az osztályról is jelentős számú dolgozó távozott.

– Mi volt az utolsó csepp a pohárban? – kérdezzük.

– A rendezetlen munkakörülmények, a megbecsülés hiánya és az előnytelen kinevezésmódosítás. Így együtt – válaszolja a hamarosan már formálisan is exhivatalnok.

Városkép - Budapest - Kormányablak

Fotó: Róka László

Január végén adott hírt a kormánypropaganda arról, hogy „Kőbányára költözött Budapest Főváros Kormányhivatalának több szervezeti egysége, ahol csaknem négyszáz hivatali dolgozó számára alakítottak ki korszerű munkahelyeket”. Nagy volt az öröm, Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára, György István fővárosi kormánymegbízott és D. Kovács Róbert Antal, Kőbánya polgármestere (Fidesz–KDNP) is ott fényeskedett az átadás pillanatait megörökítő képeken. Csakhogy a dolgozók nagy része nő, és Magyarországon zömmel rájuk hárul a családdal kapcsolatos teendők jelentős része, köztük a gyerekek óvodából, iskolából való elhozása is. És a hivatal kiköltözött a városközpontból. Egy ottani dolgozó kérdésünkre arról panaszkodik, hogy nagyon nehéz megoldani Kőbányáról azt, hogy az anyák időben érjenek el a gyerekeikért. Ráadásul már fél nyolcra a hivatalban kell lenni, de ehhez hazulról sokaknak már hatkor el kell indulniuk. De a gyereket hová tegyék ilyen korán?

A költözés amiatt is kényelmetlenségeket okozott, hogy az épületet úgy kellett a dolgozóknak elfoglalniuk, hogy az még nem volt kész.

A négyszáz hivatali dolgozónak nincs üzemi étkezdéje, mert nem készült el. Tavaszra ígérték, de az étkező kijelölt helyén még csak vasbeton csontváz áll. A munkatársak csak a közeli Penny Marketben tudnak ételt venni, még egy gíroszos sincs a közelben.

– „Csinovnyikként” a munka törvénykönyve szerinti alapszabadsághoz képest, ami 20 nap, nekünk öttel több, 25 nap volt az alapszabadságunk. Szinte már csak ez szólt a közszolgálat mellett, de márciustól ezt is elvették. Pedig nyáron, a két és fél hónapos iskolai szünet alatt plusz egy hét szabadság a gyermekes dolgozók számára felbecsülhetetlen kincs – mondja egy most távozó asszony. A plusz öt nap szabadság és a hosszú vakáció összefüggése olyan szempont, ami a családbarátság hangoztatása közben eszükbe sem jut a döntéshozóknak.

„Versenyképes bérezéssel kíméletlenül érvényesíteni lehet azt az elvet, amit vallunk: minden felesleges bürokrata politikai merénylet az adófizetőkkel szemben” – nyilatkozta a Mandinernek az internetes lap rovatvezetője, egyben a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, Orbán Balázs, hozzátéve, „most az a cél, hogy a központi közigazgatásban dolgozók is részesedjenek a gazdasági növekedésből”. Eddig ugyanis „egyedül a központi közigazgatásban dolgozók maradtak ki, mert arra törekedett a kormány, hogy az állam magára költsön utoljára. Itt 2008 óta nem történt bérfejlesztés, legutóbbi élményük tehát az, hogy a Gyurcsány-kormány elvette egyhavi bérüket.”

Mi igaz ezekből a mondatokból? Az, hogy a Gyurcsány-kormány elvette egyhavi bérüket. De hogy az állam magára költene utoljára? Ez csak az állampolgárokkal közvetlen kapcsolatban lévő, mezei hivatali dolgozókra igaz. Semjén Zsoltra például messze nem. Ő 2008 első felében 1 101 900 forintot keresett, nyártól már 1 633 300 forintot, idén azonban bruttó 2 870 400 forint a fizetése. Szijjártó Péter külügyminiszter bére hasonló mértékben emelkedett röpke egy év leforgása alatt, ahogy Rogán Antal propagandaminiszter és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bére is. A Kormányzati Tájékoztatási Központ a Blikknek az emelkedésekkel kapcsolatban azt írta: a miniszterek a nemzetgazdasági átlagkereset hatszorosát viszik haza, az államtitkárok járandóságát pedig ősszel emelték 30 százalékkal, bruttó 1 millió 296 ezer forintra.

A kormány tehát csak papol a bürokrácia csökkentéséről, hiszen a Napi.hu legutóbbi összesítése szerint 13 miniszter, 68 államtitkár, 114 helyettes államtitkár, 55 miniszteri biztos, 14 kormánybiztos és hat miniszterelnöki biztos dolgozik a kabinetben. Ez több milliárd forintnyi fizetés évente. Van már űrkutatásért felelős miniszteri biztosunk, valamint „egyes Karib-térségbeli kiemelt külgazdasági intézkedések összehangolásáért és a magyarországi tudástranszfer elősegítéséért felelős miniszteri biztosunk” is. Amíg az adófizető állampolgárok ügyeit intéző hivatalnokokat ellehetetlenítik, a kormányzati vízfej rekordméretűre duzzadt.

Ugyanakkor a régóta beígért harmincszázalékos béremelés nem történt meg – ahogy a lapunkat tájékoztató hivatalnokok esetében sem –, a központi közigazgatásban dolgozó beosztottak nagy részének 2008 óta nem emelkedett a bére. A Gyurcsány-kormány emlegetett egyhavi bérmegvonását az Orbán-kormánynak nyolc év alatt, a kétharmados többség kihasználásával futószalagon előállított tengernyi jogszabály ellenére sem sikerült kompenzálnia.

A mostani változások miatt a munkáltatónak módosítania kellett a korábbi kinevezéseket. Ez egyoldalú szerződésmódosítás. Ha a dolgozó ezt nem fogadja el, akkor a kilépésekor végkielégítés jár neki. Az új feltételek miatt legalább 2500 hivatali dolgozó állt fel, de egy volt kormányhivatalnok a 168 Órának azt állítja, többen hagyták ott a közigazgatást. És jellemzően nem a kezdők, hanem azok, akiknek a kisujjukban van a szakma.

– Kiszámoltam, hogy ha elmegyek egy drogériába dolgozni, kétszer annyit kereshetnék, mint a diplomámmal a kormányhivatalban – teszi hozzá a hivatalnok.

Sérelmezi, hogy a szerződésmódosítás részleteiről és a munkavállalói jogokról mintha szándékosan nem kaptak volna világos tájékoztatást. Azt mondja, ez nem csak náluk történt így, számos kormányhivatali dolgozó panaszkodott emiatt.

– Ha megkapod a kinevezésmódosításodat, a kézbesítéstől számított öt munkanapon belül kell jelezni, ha nem fogadod el. Már az is trükkös volt, hogy március 14-én, csütörtökön, a hosszú hétvége előtti napon küldték ki az új kinevezéseket, mindenkinek a személyes ügyfélkapujára. Aztán a rákövetkező hét péntekén közölték, „ma adhatják le utoljára a felmentési kérelmet”. Aki nem ismeri a jogait, azt nagyon megvezette a hivatal, ami már önmagában is abszurd – mondja az egykori hivatalnok. A trükk lényege, hogy kiküldték ugyan a leveleket 14-én, de mivel sok dolgozó nem ismeri a munkajog passzusait, nem tudták, hogy ha nem nyitják meg az ügyfélkapura érkező kinevezésmódosítást, akkor nem kezd el ketyegni az öt munkanap. Ilyenkor érkezik egy második értesítés e-mailben hivatalos küldemény érkezéséről, és ha azt ez után sem nyitja ki az illető, akkor tekintik hivatalosan kézbesítettnek a levelet. Ez kulcsmozzanata a történetnek: ha pár napot nyerni tudtak a dolgozók azzal, hogy nem nyitották meg a levelet, több idejük maradt tájékozódni. Például arról, mennyi végkielégítésre számíthatnak. Mert ez sem volt egyértelmű.

A volt kormányhivatalnok azt állítja – és ezt több társa is megerősíti –, hogy sem a közvetlen vezetőjétől, sem pedig annak felettesétől nem kapott időben korrekt információkat arról, hogy mi történik, ha a módosítást nem fogadja el. A vezetők mintha szándékosan elhallgatták volna, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás el nem fogadása esetén a dolgozónak végkielégítés jár. Szerinte ha a határidőkkel nem trükköznek, és a végkielégítéssel kapcsolatos információkat időben és ködösítés nélkül a dolgozók elé tárják, kétszer ennyien mondtak volna fel. A dolgozókkal például nem közölték automatikusan, hogy kinek mennyi pénz jár. Csak külön kérésre kaptak erről tájékoztatást, mint utóbb kiderült, többen pontatlanul. A volt hivatalnok tud olyan kollégáról, akit csak informálisan értesítettek arról, hogy „két- vagy háromhavi” végkielégítés illeti meg, holott valójában nyolc hónap járt neki. Az előzetes tájékoztatás tehát sokak esetében több hónappal kevesebb végkielégítést tartalmazott, mint az a dokumentum, amelyet később, már a felmondásuk benyújtása után több héttel megkaptak.

– Nyilván így próbálták mérsékelni a tömeges felmondási hullámot – mondja a hivatalnok. Ha nem sikerül a felmondottak helyére gyorsan új embereket felvenni, nagy baj lesz: januárban ugyanis elkezdik működésüket a közigazgatási bíróságok, és ha egy hivatalnok túllépi a törvényben megjelölt ügyintézési határidőt, az ügyfél kártérítésre jogosult, amit a bíróságok az ügyintézők fizetéséből levonva ítélnek majd meg.

A tömeges felmondások hatása mostantól kezdi igazán éreztetni a hatását. Becslések szerint a kormányablakban dolgozó munkatársak 40 százaléka felállt.

Érdemes fölidézni, mit mondott Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő a köztisztviselők munkakörülményeinek szigorítása kapcsán: „A magyar munkavállalók többsége önként, örömmel dolgozik többet heti 40 óránál, ez teljesen természetes Magyarországon.”

168óra

Fotó: Máthé Zoltán

*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com