„Amit Orbán és Matolcsy tettek, az történelmi bűn”

Bodnár Zoltán volt mnb alelnök

Az úgynevezett devizahitelek ügye tankönyvi példája annak, amikor racionális egyéni döntések irracionális közösségi magatartást eredményeznek – mondta a Népszavának adott interjújában Bodnár Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egykori alelnöke.

Bodnár Zoltán a Népszavának elmondta, hogy a lakossági devizahitelezést még az első Orbán-kormány idején, 2001-ben befejezett devizaliberalizáció tette lehetővé. A belföldi forintmegtakarítások szintje viszonylag alacsony volt, a bankok viszont könnyen jutottak külföldi devizaforrásokhoz. A magasabb infláció miatt a forinthitelek kamatai magasak, az euró vagy svájci frank hitelek kamatai viszont lényegesen alacsonyabbak voltak.

Általános volt az a feltételezés, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozást követően röviddel, 2008-ban vagy 2009-ben mi is bevezetjük az eurót, és ezzel megszűnik a forint-euró árfolyamkockázat, miközben a hiteladósok élvezik az alacsony eurókamatok előnyét éppen úgy mint a svájci frank hiteleknél, hiszen az euró és a svájci frank átváltási aránya szinte mozdulatlan volt.

Bár a válság csúcspontján a forint meglehetősen elgyengült, viszonylag gyorsan visszatért egy 260-270 forint körüli árfolyamszintre, ami mellett még mindig nem voltak jelentős veszteségei a devizahiteleseknek.

Bodnár szerint minden ellenkező állítással szemben az MNB éppen úgy mint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete számtalan alkalommal és módon figyelmeztetett arra, hogy a devizahitel adósok árfolyamkockázatot vállalnak. A különösen nagy kockázatú japán jen hitelezést kifejezetten az MNB nyomására szüntették be a bankok, s bár a forintban folyósított devizahitelt mint terméket nem tiltották be, a hitelezésre vonatkozó szabályok folyamatosan szigorodtak.

A fordulópont a 2010-es választásokat követően volt, amikor májusban még 265 forint volt az euró árfolyama, s ez igen közel volt ahhoz, amin az euróhitelek java része keletkezett. Majd jöttek a fideszes politikusok, a Szíjjártó- és Kósa-féle őrület arról, hogy Magyarország rosszabb helyzetben van, mint a lényegében fizetésképtelen Görögország. Az országáért felelősséget érző politikus ilyet akkor sem mondana – sőt, akkor a legkevésbé – ha valóban ilyen lett volna a helyzet.

Ezzel a végtelenül felelőtlen, hazardőr politikai kommunikációval sikerült az euró árfolyamát 285, majd később 311 forint körüli szintig elvinni. A forint ilyen szándékos, drámai gyengítése óriási károkat okozott a devizahiteleseknek – emlékeztetett az MNB volt alelnöke.

Orbánék kezdetben eltolták maguktól az egész problémát, kifejezetten bátorították, hogy az emberek bírósági úton próbálják meg semmissé tenni a hitelszerződéseket. A cél világos volt: a kormány helyett a bíróságokat szidják az emberek. Miután a kormány belátta, hogy nem tudja a Kúriára hárítani a devizában meghatározott jelzáloghitelek miatt egyre növekvő társadalmi feszültség, súlyos szociális válság megoldásának felelősségét, a forintosítás mellett döntöttek.

A forintosításnál alkalmazott 309 forintos euróárfolyam azonban igen messze volt a végtörlesztés 285 forintjától és méginkább a 2010-es 265 forinttól. Orbánék megtehették volna, hogy a forintosítást is a végtörlesztés árfolyamán hajtják végre.

Amit Orbán és Matolcsy tettek, az történelmi bűn, fontosabb volt számukra az MNB nyeresége – egy külön kis házikassza, amiben szabadon turkálhatnak -, mint a válsághelyzetbe került családok megmentése. Lényegében nem tettek mást, mint a devizahitelekben lévő árfolyamkockázatot a forintosítással átalakították kamatkockázattá, és bizony a következő esztendőkben ezt erősen meg fogják érezni a hiteladósok, ha egyszer majd az infláció kikényszeríti a kamatszint emelkedését.

A teljes interjú ide kattintva olvasható.

Forrás: Népszava / Sztárklikk

*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com